Mit lépnétek ebben a (szomszéd) kutyás szituációban?
Ikerházat vettünk, közös udvarral. Nekem van 2 kutyám, 14 illetve másfél évesek. Jól neveltek, ápoltak, gondozottak, lakásban élnek.
Egy idős bácsi lakik a másik lakásban, neki van 2 kutyája. Az egyik annyira rühös szegény, hogy folyamatosan kaparja magáról a bőrt, pedig benti kutya, a kinti pedig szintén bolhás-rühös.
Na most a bácsi nem nagyon ért ezekhez, én pedig nem akartam hogy a kutyáim bármmit is elkapjanak, ezért felajánlottam a segítségem. Vettem neostomosan oldatot, lefürdettem a kutyákat benne jó alaposan, adtam egy flakon oldatot hogy azt a lakásban fújja ki, adtam nekik drontal plus-t is, de eddig folyamatosan visszafertőződtek.
Időközben kiderült, hogy a kinti kutyában se chip, se oltás, és még vemhes is. A bácsi hárít, mindig azt mondja, hogy nem is az ő kutyája, az előző lakó menhelyre akarta vinni, de ő nem hagyta (akkor mégis az övé, nem?). De akárhányszor felhozom az oltást, akkor hárít, hogy az nem az ő kutyája..
Szerencsétlen állandóan kóborol, tele van rosszul összeforrt csontokkkal, többször elgázolták már. Nagyon megsajnáltam, így felajánlottam, hogy majd én elviszem orvoshoz, beoltatom, nevemre veszem, örökbefogadom, és leszoktatom a kóborlásról is.
Erre megjelent a bácsi testvére, aki elkezdett fontoskodni, hogy ő eteti bizony, megad neki minden jót. Aztán lejött az alom kutya, mondtam nekik, hogy törvény szerint 8 hétig minimum anyukával kell hagyni őket, 2 hetesen féregteleníteni, majd chippel ellátva gazdát keresni.
Hát persze majd úgy lesz. Vettem az anyakutyának prémium tápot, figyelem a kicsiket, a néni meg folyamatosan romlott moslékot hord nekik, amire mennek a legyek, totális káosz, ha kiöntöm a penészes kenyeres konyhai maradékot, akkor sértődés van.
Megkérdeztem, hogy hajlandóak-e ennyi pénzt rászánni a kutyákra, de mindig hallgatás a válasz.
Azért is érint ez, mert már 1x összeszedték a rühöt a kutyáim, és nem volt kellemes. Lekezeltem az egész kertet is, de ha bent a lakásukban nyüzsögnek az élősködők, akkor sosem lesz vége.
Most teljesen fontoskodva mennek etetni minden szarral az anyakutyát, hogy véletlenül se higgyem, hogy nem foglalkoznak vele. De zavar, mert a gondoskodás nem ezt jelenti, hanem azt, hogy oltjuk, féregtelenítjük, orvoshoz visszük, ivartalanítjuk, és nem tesszük ki szerencsétlen állatot annak, hogy fél évente lehozzon egy alom kutyát.
Ti mit tennétek? Mondtam nekik hogy van egy klassz egyesület a közelben, biztosan fogadná a "családot", de elkezdtek kiakadni, hogy biztos elaltatják őket. Hiába mondtam, hogy az én kutyám is ilyen egyesülettől van befogadva, nyomják a hülyeséget. Amikor meg az ő kutyájuknak gennyes-sebes, váladékos a szeme és ki sem bírja nyitni a szemét, akkor annyi a tudomány, hogy kamillával borogatja neki. 2 hét után szóltam, hogy meg fog vakulni, de nem érdekelte őket..










A kertek el vannak választva kerítéssel? Én felhúznék bentebb egy plusz korlátot a saját kutyáknak, ha nem mennek a másikak közelébe, talán nem kapják el a mindenfélét többet.
Ezzel párhuzamosan pedig segítséget kérnék az említett állatvédőktől, hàtha nekik hajlandók hivatalosan lemondani a kutyáról, és akkor jobban tudsz neki segíteni, akár idiként, akár befogadóként.
És minden tiszteletem a tiéd, amiért megpróbálsz segíteni!
Nincs elválasztva, osztatlan közös a kert, csak a lakások vannak külön helyrajzi számon.. Épp ezért mi a telket nem is tudjuk használni, kint sétálnak az utcán a kutyáim pórázon, amúgy a lakásban laknak. Próbáltuk a kerítést, de megosztási szerződés, geodéta, anyámkínja kell hozzá, a tulajdonosok pedig külföldön élnek, mert a bácsi meg a testvére csak albérletben vannak itt.
Nameg elsősorban a kutyák jobb sorsa a cél. Kezdetben azt hittem, hogy elég ha kezelem őket, de most hogy látom, hogy itt a vemhesség is játszik (eszembe sem jutott, nekem nem ivarosak a kutyáim), illetve a visszatérő rüh is, kezdek kilátástalan lenni.. Ráadásul olyan spot-ont nem is találtam a sajátjaimra, amik rüh ellen is védenek.
Illetve a babakutyákból is egyet szívesen befogadnánk, de ezek után félek, hogy azt sem tudnám úgy tartani ahogy szeretném, mert kitalálják utólag, hogy az ő kutyájuk.
Rengeteget piálnak, ha arra van pénz, arra is kéne, hogy a kutyákkal foglalkozzanak.





Az baj, hogy ezt látják ők is, oda költözött egy új lakó és ,, aki teljesen fontoskodva megy etetni minden szarral az anyakutyát, meg mindenbe beleszól" Ki tudja mióta éltek úgy, nem szólt bele senki, meg voltak.
Nem azt látják, hogy te segíteni akarsz, hanem kb. zaklatod őket.
Természetesen én neked "adok igazat", amiket írtál alap dolgoknak kéne lenni annak aki kutyát tart (oltás, élősködök ellenni védelem, megfelelő étel, foglalkozás) .
Azt írod sokszor fogyasztanak alkoholt is. ... nehéz eset, mert szerintem tényleg nem úgy veszik, hogy jó szándékkal akarsz segíteni.
Próbáld meg, hogy felveszed a kapcsolatot egy Egyesülettel (olyannal, amit ismersz és biztos, jó helyre kerülnének a kutyák, ha muszáj lenne elvinni). Lehet ha úgymond "hivatalos" személlyel beszélnek megértik mi a gond.
A legjobb az lenne, ha külső segítséggel sikerülne őket jobb belátásra bírni és akár a későbbiekben a te segítségeddel normálisan tartanák a kutyákat.
Ha elviszik tőlük a kutyákat, lehet vesznek magukhoz másikat. Így tényleg az lenne a legjobb ha megtanulnák miként kell egy kutyával bánni minden téren.
Én direkt próbáltam nem betolakódnak tűnni, és mondtam, hogy a kutyáim elkapták "valahonnan" a rühöt, és lekezelném az ő kutyáikat is, ha megengedik, nehogy baj legyen (miközben csak rá kell nézni a kutyákra). Szóval igyekeztem nem betolakodónak tűnni, hiszen tényleg mi vagyunk az újak.
Illetve beszéltem a másik tulajdonossal, hogy tisztázzuk hogy kié a kutya, mert szívesen átvállalok minden költséget - mivel a bácsi folyton hangoztatja, hogy nem az ő kutyája. Azóta sem született meg a döntés, de azt hiszem, ha közös a porta, akkor azt elvárhatom, hogy legalább beoltva legyen a blöki.
Most első körben a kerítést megpróbálom elintézni, nyilván ha már kertes házban élek akkor szeretném ha a kutyáim is kiélveznék, nameg 1800 nm a porta, lenne bőven hova osztani.
Köszönöm mindenkinek a válaszát! Hasznosak, de ahogy látszik, tényleg nem egyszerű. És félreértés ne essék, egyáltalán nem lenézően vagy fölénnyel közelítettem meg a témát, nekem is vannak idős rokonaim, akik bár szeretik az állataikat, de szenvednek az élősködőktől, ott is én szoktam segíteni.
Ez a dolog már hónapok óta zajlik, és most jutottam oda, hogy valamit cselekedni kell, mert itt a 6 gyönyörű kölyök, jön majd a következő alom, a következő gázolás, és sorolhatnám. :(
Plusz annak sem örülnék, ha a kóbor anyuka kiutat mutatna az én kutyáimnak is, 14 év alatt egyszer sem kóborolt sehol az állatom.





Értem, hogy kedvesen próbáltad, de a amit írtál, mik a reakciók úgy tűnik, hogy nem úgy vették sajnos.
Tényleg kérj segítséget. Amit lehetett megtettél mindent amit egyedül tudsz. Remélem hamar lesz megoldás. Mindenki számára a legjobb. - beleértve a mindenkibe a kutyákat is :)





"Ti mit tennétek?"
Írnék egy mailt a jegyzőnek, nébihnek. A szomszédom 1m hosszú, centi vastag vas láncon tartotta a kutyáit. Tuti nem voltak oltva azok se. Kijöttek a hivatalból és intézkedtek.
Azóta 1 kutya van, szabadon, és kénytelenek oda odafigyelni..
Tudják hogy nem félek jelentgetni.
A másik; egy fillért nem költenék rá az is biztos, nem az én kutyám. Nem állnék le az észt osztani se.
A saját állataimat bent tartanám, hogy ne szedjenek össze ezektől a rühes dögöktől semmit.





Palakerítést vagy lemezkerítést húznék fel (semmi esetre sem fát!).
Jegyzőnek szólnék
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!