Vennétek ugyanolyan fajta kutyát, mint ami korábban volt és elpusztult?

Én macskában tudok nyilatkozni.

7 éves korában megmérgezte a szomszéd, miután az állatorvos sem tudott rajta segíteni, magam döntöttem el, hogy nekem többet szürke tigris cica nem kell. Mindegyik rá emlékeztet, ha meglátok egy ilyen színűt, ilyen macskára rá sem tudok nézni, mert mindig a régit látom benne.

Ennek már több, mint 5 éve, de 17 éves fejjel mostanra se tudtam feldolgozni.

Igaz nem lehet összehasonlítani egy 3 hónapos meg 7 éves állatot, de szerintem nézzetek neki másikat. Biztos találtok valami szépet, ami mindenkinek tetszik.

Szerintem egy 15 évest már meglehet erről kérdezni.

Nekem a cicám tűnt el, majd 3 hónap múlva feltűnt egy ugyanolyan (de nem ő) a helyi boltnál. Örökbefogadtam, mert úgy voltam vele, a másik is örülne neki, hisz jó gazdija leszek. Tök más személyiségek, de nem bántam meg, hogy ugyanannál a mintánál maradtam.

13 évesen kaptam meg az első kutyámat. Sajnos egy betegség miatt elpusztult 3 évesen. Később egyetemistaként vettem egy ugyanolyan fajta, de más színű kutyust. Sajnos vele sose tudtam olyan mély kapcsolatot kialakítani, mint az elsővel. Jelenleg másfajta kutyám van, már 5 éves. Most azt érzem, hogy már csak ezt a fajta kutyát tartanám.

Mindenképp beszéljétek meg a lányotokkal, hogy kis német juhászt szeretne, vagy esetleg valami más fajtát. Illetve ti is gondoljátok át. Kb. 1 hónapot volt veletek, még ki sem forrott a személyisége, meg se ismerhettétek teljesen. Persze az elején össze lesznek hasonlítva, de 0,5-1 évesen már biztosan nem. A kérdés pedig, hogy milyen lett volna felnőttként az első kutya, bennetek fog maradni, bármilyen fajtát választotok.

13 évig volt egy aranyszínű, családi spánielünk. Biztosan nem vennék ugyan olyat, még a spánielekről is ő jut eszembe :)

Viszont van egy ismerősöm, akinek szintén tragikusan, fiatalon hunyt el a kutyája, és ő ugyan olyan fajtát, ugyan olyan színben vett. Nála működik, én ismerem magam, nem szeretnék.

Fekete kan Cane Corso.

11 évig élt, imádtuk, családtag volt.

Most 2 éves fekete szuka Cane Corso a barátunk,direkt ilyet vettem mert elvarázsolt a fajta.

Szerintem ez emberfüggő.

Nekem egymás után ő a harmadik berni pásztor kutyám, (az elsőt idősként fogadtam örökbe, a második 11 hónaposan elpusztult, majd 1-2 év után vettem meg a mostanit) és nekem sosem ugrik be egyikük a másikról.

Családban sokan hirtelen rámondják az előző kutya nevét, de nekem még csak eszembe se jutattja. Teljesen más kutya volt mind a három, és hiába egy fajta, külsőre is teljesen mások voltak a számomra.

Viszont úgy érzem, hogy az utána következő kutyát másik fajtából fogom kiválasztani... Van egy ilyen érzésem, de kitudja még hogy lesz. Szerencsére sok év áll még elöttünk.

Szerintem ti érzitek, ti tudjátok, hogy ti mit kerestek, mit láttok egy kutyában. Mert van aki nem tud elvonatkoztatni, és abban a fajtában mindig a saját kutyáját keresi, van akinek pedig ez gond nélkül megy.

Én hagynék időt magamnak, a családnak, hogy mikor akarunk új kiskutyát, és ha már ezt nem árnyékolja be a tragédia akkor gondolnám tovább, hogy ugyanazt a fajtát szeretném-e.

Aki lepontozott az nyugodtan írhatja, hogy mégis mi volt helytelen a válaszomban :) Örülök neki, amikor a szbujektív válaszokat az alapján pontozzák, hogy kivel értenek egyet... Ember, itt nincs helyes vagy helytelen válasz, mindenki a saját szemszögét tudja ilyen kérdések alatt megosztani!

Igazából beszélhetnék az összes válaszoló nevében..