Jarattatok a kutya(i)tokat kutyaiskolaba?
Ha igen meddig? Mindent sikerult megtanulnia?
Nekem most van egy viszonyitasi alapom, a mi nemetjuhasz keverek es az egyik csaladtagunk bullterrierje.
A terrier jart suliba, megse nagyon hallgat meg csak a nevere se, setaltatasnal nagyon huz, egyedül jutifalattal lehet motivalni, es neha megcsipked (kis harapas) de ez lehet nornalis nem tudom.
Ellenben a mienk nem jart, megis megtanitottuk szerencsere hogy lab mellett menjen, a nevere ugrik, megharapni minket nem merne (szamunkra olyan mint egy kis birka), barmit kivehetunk a szájából (labda, kaja) egyszoval szerintem ahhoz kepest nagyon jol van nevelve, persze ezzel nem azt mondom hogy tokeletes ilyenrol szo sincs.
Es igazabol ezen most kezdtem el sokat gondolkodni. Mondjuk azt elfogadom hogy terrier ver, de nekem ez akkor is fura, veletek mi a helyzet? Talalkoztatok ilyennel?
Mindkettő ivartalan 3 eves, a mienk kan, az ovek nosteny egyebkent.
Jártam kutyasuliba anno mind a három juhászkutyámmal (egymás után), mindegyikükkel elértem azt, amit akartam: póráz nélküli bárhol el tudom engedni, mindig behívhatóak, teljesen jól szocializáltak.
De járt a csapatunkba olyan labis, aki nagyon világtalan volt. Örökké lekésett a kutyája reakciójáról, következetlen volt, azt se vette észre, ami a szeme előtt történt. Késve jutalmazott, gyengén szólt a kutyára, nem tudta érvényesíteni az akaratát. Hiába mondták az oktatók, hogy mikor mennyire hogyan reagáljon.
És volt olyan bull típusú kutya is, amelyik önfejű, agresszív volt, a gazdák pedig egyszerűen gyengék és kevesek voltak hozzá. Ha az oktató ott volt, nem volt baj. De ha nem volt ott, akkor onnantól nem működött a dolog, mert a gazdák nem tudták tartani a bevezetett szabályokat.
De volt olyan husky, egy idősebb tanárnő kutyája, aki a tanfolyam kezdetekor teljes káosz volt, szökött, kutyáknak neki ment, macskázott, stb. És annyira fel tudta magát tornázni a gazda, hogy kb fél év alatt, a harmadik tanfolyam végére teljesen rendbe jött a kapcsolatuk. El tudta engedni, be tudta hívni, maga mellett tudta tartani. Megbízható lett a kutya.
Csak azt akarom ezzel mondani, hogy a kutyaiskola nem oldja meg a gazdák helyett a gondot. Csak egy utat mutat és segít. Viszont ha a gazdának nincs motivációja változni és változtatni, vagy nincs tehetsége és készsége a saját kutyájához, akkor hiába jár iskolába.
Ez olyan, mint hogy a legjobb, legelitebb egyetemen sem fog summa cum laude-ra vizsgázni az, aki nem rak bele munkát vagy nem is alkalmas arra a szakra.
En mindkettotoket felpontoztalak, nem ertem minek kell lepontozni valakit mert leirja a velemenyet/tapasztalatat.
Utolso: nagyon egyetertek. Az emlitett csaladtag is ilyen konnyen kezeli. Pedig a bullterrieruk kb mindennek nekimegy. A mi kutyank max 1 meterrel elottem megy, ha szolok neki egybol mellem huzodik, igy nem is megy neki semminek es senkinek.
Csak sajnos sok helyen hallani hogy aki nem jaratja annak neveletlen a kutyaja. Szerintem ez is gazda fuggo inkabb.
Eleve a kutyaiskola annak kell, akinek gondja van a neveléssel, nem elég tudatos, tapasztalt. (Vagy persze ha valamilyen célja van, versenyezni, dolgozni akar a kutyájával. Mert egyedül semmi komoly dolgot nem lehet elérni. De ez már egy másik kategória.)
De ha a gazdának van egy alap ráérzése, akkor a kutyasuli nem, vagy csak rövid ideig kell.
A kutyasulis kutya is neveletlen lesz ha a gazdi nem tartja/tartatja be a szabályokat. Egyébként a suliban nem a kutyát hanem a gazdát tanítják meg hogy hogyan kell a kutyát tanítani. Én személy szerint a suli helyett inkább a kutya pszichológiát (Cesar Millan/Karay Zoltán) látom jónak és alkalmazom is.
Ami a bullterriernél fennáll az nem csak neveletlenség hanem tiszteletlenség azaz nem tekinti a gazdáját vezérnek ezért is csipkedi és irányítja.
Nem. Amit kellett, megtanítottam én. (ül, fekszik, helyben marad, út szélén-zebránál leül, kertes házak előtt csendben sétál a sok ugató kutya előtt.. stb).
Szerintem ezekhez nem kell kutyaiskola.. Vagyis nekem furcsa, ha valakinek ehhez oktató kell.
De végül is nekik is meg kell élni valamiből..
Én trükköket egy kutyámnak sem tanítottam soha. Meghagytam őket kutyának bazári majom helyett.
Inkább arra törekedek mindig, hogy az állat élhető legyen. Neki is kellemes legyen velem az élet, és nekem is vele. Ez a lényeg.
Jelenleg mudi kanom van, de volt már angol cocker spániel, beagle, német juhász is. (csak kanokat tartok). Minddel elbírtam, pedig nő vagyok.
Attól, hogy járt kutyasuliba a terrier a gazdái nem biztos, hogy otthon is gyakorolták az ott tanultakat, nem foglalkoztak vele eleget. A suli inkább csak megmutatja miként lehet tanítani a kutyát, kijavítják, ha hibát látnak, lehet kérdezni, a munka nagy része meg otthon. Ami normális hiszen a suliban vannak heti 2 órát mondjuk, mindegy mennyi (csak példának írtam).
Te nem vitted suliban, hanem helyette otthon foglalkoztál vele.
Ha minden körülmény ugyanaz lenne, ugyanannyi foglalkozás mindkét kutya esetében, még úgysem lenne pontos az összehasonlítás, mert a kutyának és a gazdának is van egy személyisége.
Amúgy én nem vittem kutyaiskolába kutyám, nem húz sétánál és nem harap. 2,5 évesen hoztam el előző gazdájától, hát húzott rendesen :D Aztán sikerült megtanítani, találkoztunk is régi gazdájával, mondta, milyen szépen sétál, nem gondolta volna, hogy lehet így is.
Iskolaba nem csak jarni kell, hanem tanulni es gyakorolni is illik (ha mar odamegy az ember).
Autodidakta modon is lehet kutyat nevelni ... latszik is a sok neveletlen kutyan, hogy ki-ki mennyire ert hozza :)
Az en kutyam mar elmult 2 eves, egeszen jol nevelt es meg is tervezem meg, hogy visszamegyunk a suliba venni par orat, mert vannak meg dolgok amiknek a tudasat fel kell frissiteni.
Kutyaiskola egy nagyon hasznos dolog, ha az oktato valoban ert a kutyahoz es a gazdahoz is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!