Ki számít szaporítónak?

Itt a legnagyobb baj azzal van, hogy a szaporítók az esetek túlnyomó többségében maximum féreghajtót adnak a kiskutyáknak, oltást nem, az orvosi kivizsgálásokról, vagy arról, hogy eladás után nem vállalnak felelősséget a kutyákért meg inkább ne is beszéljünk. Ha valaki nem akar kiskutyákat akkor gondoskodjon róla hogy a kutyái ne találjanak egymásra, vagy legalább az egyiket ivartalanítsa ki. Illetve azt kihagytad hogy a szaporítás sokszor egy öngerjesztő folyamat, ugyanis egy tenyésztőtől kétféle kutyát tudsz venni ha születik egy alom: sztenderd és hobbi kutyát. A hobbi kutyákat szerződés szerint köteles ivartalaníttatni a gazdi, a sztenderd kutyákat meg vagy viszi a gazdi tenyészszemlére, vagy nem. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a szaporítók vagy már alapjáraton egy másik szaporítótól vették a kutyákat, vagy a tenyésztő tudta kívül megszegték a szerződést és nem ivartalaníttatták a hobbi kutyákat. (Persze az is előfordulhat hogy egy tenyészszemlén át nem esett sztenderd kutyát engednek össze egy másikkal, de ez külön kategória, ebbe most ne menjünk bele.) Fajtatiszta kutyák esetében pedig nem csak azért fontos ám a tenyészszemle és ez az egész procedúra, hogy a vérvonal genetikailag jó maradjon, hanem azért is, mert rengeteg fajtánál két nem sztenderd szülő összeengedése később súlyos betegségek formájában jöhet elő a kicsiknél, amiket csak sok sok pénzért lehet kezeltetni. Na most egy olyan gazda aki szaporítótól vásárolt nem fog százezreket kiadni orvosi ellátásra, ettől függetlenül a kutya persze szenvedni fog.

És ez valószínű nem is minden ami árnyalja ezt a kérdést, én magam nem vagyok kutyás, egy jó barátom tenyésztő és vele szoktam néha beszélni ilyesmiről.

Az számít szaporítónak, aki öncélúan, a fajta és genetikai ismeretek és konkrét genetikai célkitűzés nélkül, tehát tenyésztői ismeretek nélkül házilag szaporítja az állatait.

Eleve nem normális, ha hagyja, hogy ahogy te írod, "a két ugyanolyan fajtájú kutyája összehempergett". Ivartalanítás alap lenne egy felelős embernél, ami megakadályozná a felesleges szaporulatot, plusz megakadályozná az amúgy rengeteg potenciális ivarszervi megbetegedést.

Tehát tökmindegy a fogalom szempontjából, hogy valaki ipari szinten űzi a pénzért, vagy csak felelőtlen tuskó és "összehemperegnek" a kutyái. Mind a kettő szaporító, mert a lényegen nem változtat: újabb alomnyi kiskutya, akiknek nehéz lesz felelős gazdát találni. Aki tenyésztőtől vesz nagyobb pénzért kutyát, macskát, bármit, az valószínűleg (általában, nem kizárólagosan sajnos) jobban átgondolja a döntést, mert aránylag kevesen vágnak ki 200ezret egy állatra, mert most olyan kedvük szottyant. Viszont láttam már több embert a helyi piacról hazasétálni élő állattal a kezük között, mert "jaj de aranyos kiskutya/kiscica". Egy részük lehet, hogy jó életet él majd. És a többi? Mikor a gazdi rájön, hogy az állatnak igényei vannak? Tudja egyáltalán a legtöbb, mivel kell számolnia, ha hazavisz egy állatot? Sajnos kétlem. Ingyen meg olcsón hozott állatok akárkihez kerülhetnek, és az ilyenek "max megszabadulnak tőle", ha rájönnek, hogy terhesebb az állattartás, mint gondolták.

AMúgy vannak bebukott, sz.r tenyésztők is, persze. De azért neten általában lehet tájékozódni, hogy mennyire megbízhatóak. Másrészt a tenyésztő már hivatalosan ad el neked valamit, és az esetek nagy részében garanciát is vállal az állatokra (ami általában a genetikai eredetű megbetegedésekre érvényes), szóval ha kiderül,hogy baja van az állatnak, élhetsz a jogaiddal.

Rengeteg kóbor állat van a világon, akik várják, hogy végre valaki hazavigye őket. Ha szaporítasz, ugyanúgy ezek az állatok maradnak kint az utcán étlen, szomjan, fagyban, hóesésben,ó...sőt, lehet, hogy még gyártottál is hozzájuk pár újabbak.

Az a tenyésztő, aki kivált kennel nevet, fizeti a tagdíjat a fajta egyesületének, elviszi egy kiállításra és vagy egy tenyészszemlére a kutyáját és megcsináltatja az egészségügyi papírokat.

Ez nem azt jelenti, hogy a papíros tenyésztett kutya feltétlen jobb lesz, mint amit a szomszédba veszel, de jobb eséllyel jobb lesz.

A tenyésztő nem szent, rengeteg fajta, állomány ma Magyarországon igen silány minőségben van jelen. Az állományok rosszak, most nincs értelme itt fajtákkal dobálózni.

Főleg, hogy úgy érzem, több tenyésztőnél is csalás megy.

Van, hogy tenyésztő felelőtlenségből, nemtörődömségből összeenged 2 genetikai betegséget hordozó egyedet, abból beteg kölyök nagy eséllyel lesz, akit aztán ugyanúgy elad, nem látszik akkor még rajta.

(Azért mert hordozó az állat, még kap tenyészszemlét).

Ezt a vevők szinte sehogy sem tudják kiszűrni, kivédeni.

Illetve szaporító és szaporító között is van különbség.

Azért mert valaki szaporít, nem azt jelenti, hogy nincsenek oltva a kutyák, én nem látok ebben összefüggést.

Természetesen a szaporítóüzemeket mélységesen elítélem.

De elég nagy a különbség az üzemi meg a hobbiszaporítók között. Ekkor családnál, jó körülmények között tartanak 1 kant meg 1 szukát, vagy csak 1 szukát, vagy ha nem, akkor befedezik a szomszéd fajtatiszta kanjával.

Ilyen esetekben a szülők nem esnek át egészségügyi szűréseken, nincsen tenyésztésre minősítve.

A tenyésztés a legnemesebb munka, ha valaki jól csinálja.

De a hobbi szaporítótól is kaphatsz szép kölyköt, egészségeset, ahogy bronzkoszorús tenyészetekből is rendszeresen kerülnek ki beteg állatok.

De arányaiban sokkal jobb eséllyel kapsz jó kölyköt jó helyről, tenyésztőtől, nyilván lényegesen többért, de a tenyésztés is lényegesen többe kerül, mint a szaporítás.

Mindenki mást szaporítónak tekintenek. Azt a gazdát is, akinek a két, jól tartott, oltott, gondozott kutyája szaporodik; és azt is, ahol 50 szorong, végletekig kizsákmányolva.

Pedig az egyszerű házimacskát ezzel a definícióval szaporítók tenyésztik; tenyésztők pedig nem. Ha mindenki ivartalanít, akkor ez a fajta ki fog halni. Pedig egyik nemes fajta sem jobb vadász nála.