1.) Így is mehetünk majd kutyaiskolába? 2.) Miért kezdett el egy év után ugatni, amikor egyedül van?
1.) Másfél éve van itt az egyik, egy éve a másik kutyánk. Közepes méretűek. Egyikük játékos, domináns kutya, aki kiskorától kezdve egy éves korig egyedül élt túl erdőben. Másik alapvetően nem húzza a pórázt, azonban nem játékos, 3 kutyán kívül kvázi minden kutya heves reakciót vált ki belőle, és hát... van amikor a másik csatlakozik ehhez. Én meg már nem bírom. Mindig közbejött valami. Munkanélküliség, korona, kocsit kellett szervízbe menni, stb. Elég volt. Nem én vagyok a pénzkereső, csak a fiatal felnőtt, közel 20 évemmel. Én foglalkozok velük. Úgy tervezzük, ketten megyünk, két kutyával, mindketten egyet fogva. Mehetünk úgy, hogy a második kutya katasztrofális? Ezzel tudnak mit kezdeni, tanácsot adni? Nem valószínű, hogy valaha szocializálták, amihez hozzátett, hogy verték. Roncsként került hozzánk, 2 hétbe telt, míg megszokta a másik kutyát, aki ha a gerincéhez szagolt, vagy picikét véletlen hozzáért mondjuk a mancsához, ráugatott, morgott. Szerencsére ilyen már nincs, tovább lépett a verésen, nem húzza be a hátát és hősiesen fogadja a másikat. De a többi kutyával nincs így. Erre tudnak bármilyen tanácsot adni? Borzalmasak így a séták.
2.) Második kutya, akit sokszor hagytak el. Az utóbbi időben, időnként akkor ugatni kezd, amikor elmegyek, mintha attól tartana, nem jövök vissza. Külön vinni nem tudom őket sétálni, mert elkezd ugatni. Ilyet nem is olyan régen még nem csinált. Mi változott? Oké, távoktatás, itthon vagyok, de nyáron is így van, aztán hirtelen változás, szóval nem ez az ok. Ez valami pszichológiai dolog, hogy hirtelen kapcsolt benne kötődés-félelem valami?
válasza:1. Eleve lenyomozom az iskolát, hogy mégis ott mi a bánatot tanítanak a gazdiknak és a kutyáknak, mert sajnos számos olyan van, ami többet árt, mint használ. Ebbe az is beletartozik, hogy beszélek az oktatóval... Az antiszoc kutyának szerintem rehabilitációs-szocializációs foglalkozásra lesz szüksége. Nem úgy hangzik, mintha idegen kutyás társagában egyáltalán koncentrálni tudna bármire is a félelmein kívül. Szóval kinyitod a szád és megkérdezed, hogy erre mit javasolnak, van-e külön foglalkozásuk stb.
2. De, pontosan az az ok. "Másfél éve van itt az egyik, egy éve a másik kutyánk." Tekintve, hogy covid meg közel egy éve van... szóval a nálatok töltött életük nagyobbik felében pont, hogy otthon voltál/voltatok. Valahol természetes, hogy para van, ha eltűnsz. Ha tudott, hogy többször hagyták már el, akkor végképp.
Erre az a megoldás, hogy megtanítod, hogy MINDIG visszajön a gazdi. Egy jó kiképző ebben is tud segíteni persze. De "marad" helyes tanítása (mindig te jösz vissza, nem a kutyát hívod magadhoz, így nem várja, hogy mikor szaladhat utánad), az otthonról elmenés gyakorlása (elinte csak percekre, másodpercekre), az elindulási rituálék megtörése (hogy ne stresszeljen rá, hogy te most el fogsz menni) stb. mind segít.
A "szeparációs szorongásnak" nézz utána, ha még nem tetted.
válasza:A 2-es kutya nem lett szocializalva kutyakra(nem tsnulta meg olvasni a kutyak testbeszedet,felismerni,h a masik jatszani akar es nem verekedni.) !
Betartod a sorrendisegi szabalyokat?? Azzal kood a kutyaval,h te vagy a fonok es mindn szituban te viseled a kockazatot,o megnyugodhst,radbizhatja magat. Ha minden szituban kepes vagy kivslasztani a kockazatviselo szerepet,akkor az alapok jol megvannak.
Egy biztos vezeto mellett a kutya laza es jokedvu. Ha nem bizik benned es a ratermettsegedben,bizonytalannak tslalja a lelkisllapotod,akkor felos.
Ellenorizd a kutyasulikat.
Az is jo,ha egyedul mesz a problemas kutyaval csak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!