Miért küldi mindenki kutyaiskolába a kutyákat?

1. Szerintem sem kell minden aprósággal kutyasuliba menni, de van, amikor indokolt.

2. Kutyasuli és kutyasuli között óriási különbség lehet, ahogyan trénerek között is. Vannak kóklerek, vannak, akik értenek a rehabilitációhoz, vannak, akik szépen oktatnak problémamentes kutyát, de a rehabosokhoz nem értenek... stb.

3. Kutyasuliban általában a gazdit tanítják, nem a kutyát.

Tehát aki egyébként felelősen gondolkozik a kutyáról, normálisan akarja szocializálni és képezni, csak mondjuk teljesen kezdő, inkább sose vállaljon kutyát. Mondván nem ért a neveléshez.

Mellesleg az, hogy volt egyetlen rossz tapasztalatod egyetlen kutyaiskolával, de ezek után azt szajkózod, hogy a kutyasuli ilyen sz.r és olyan sz.r, pont olyan, mintha én azt mondanám, hogy nekem meg volt egyetlen rossz tapasztalatom egy barna hajú pasival és innentől kezdve az összes barna hajú férfit likvidálni kellene.

De sajnos az egyszerű emberekre jellemző, hogy azonnal általánosítanak és elítélnek. Nem gondolkoznak, nem mennek utána a dolgoknak. És természetesen meg akarják szabni másoknak, hogy mit tegyenek, mit ne tegyenek, mi a jó nekik és mi a rossz nekik.

Sajnos sok kérdésből látszik itt,hogy a gazdinak halvány fingja sincs a kutya nevelésről.

Ami nem baj. De ha kialakult egy viselkedés és azt írják,minden megtettek,elolvastak. Akkor még is mi mást lehetne ajánlani mint kutyasulit vagy trénert??

Nem látjuk a kutyát,nem látunk bele semmibe. És ha kialakult egy dolog, nem minden gazdi képes arra,hogy magától kitalálja mi a megoldás.Hiszen akkor a probléma sem állt volna fent.

Kölyök kutyát még könnyű formálni,de mondjuk egy több éves kutyát bevésett rossz viselkedéssel,nem olyan egyszerűen helyre tenni.

Nekem 7 évesen átörökölt antiszoci havanese-t nem tudtam megoldani,muszáj volt kutyasuliba vinni. Sokkal jobb a helyzet mint volt. Tudom mire kell figyelni kész.

Nekem is voltak problémáim a másik fiatal kutyámmal, hiába van tapasztalatom,mert 3. kutyám. Még sem szégyelltem segítséget kérni,mert nem akartam,hogy rosszabbodjon a helyzet. Jöttek trénerek helyre tettük dolgokat és napról napra javulunk.

De ha most egyedül próbálom megoldani és mondjuk most még csak 1 éves lesz,de mondjuk fél-1 év múlva mikor már tényleg elhatalmasodik baj akkor keresek fel szakembert régen rossz.

Vannak helyzetek mikor írják agresszív a kutya,morog stb. Ott is szakember segítsége kell. Hiszen a kutya kárt is tud okozni ha valamit a laikus gazda próbálgat amit ajánlanak neki itt az oldalon.

Nagyszüleim se vitték soha suliba a kutyáikat,helyette ha nem viselkedtek akkor lapáttal meg seprű nyéllel sóztak rájuk. Kutyák azért viselkedtek,mert féltek,hogy kapnak. Azért ezt sem nevezném túl jónak.Persze amúgy csóválták a farkukat,meg vitték a labdát a mamának. Nem látszódott,hogy bántva lennének. De azért na ez sem éppen megoldás.

Kutyaiskola két dologra jó.

- A bizonytalan, tapasztalatlan gazdát megtanítják arra, hogy miként kezelje a kutyáját.

- a kutyának szocializáció.

Ha a gazdi már tapasztalt, ért a kutyákhoz, illetve máshol is megtudja oldani a szocializációt (kutyafuttató, kutyás barátok, stb.), akkor nem szükséges.

#11-esnek igaza van szerintem. Emellett a kutyaiskola mellett szól, hogy többféle kutyával találkoztak már és remélhetőleg nem ugyanazt a megoldást akarják minden kutyánál alkalmazni. Attól még, hogy valaki ért a német juhászokhoz, kutyaiskola nélkül is jól neveli őket, előfordulhat, hogy egy más típusú kutya (pl. KÁJ) már kifogna rajta. Ilyenkor érdemes tanácsot kérni azoktól, akiknek van tapasztalata.

Egyébként nem mindegy, hogy a nagyszüleidnél vagy a dédidéknél azért nem volt gond a kutyával, mert "fa testápolóval" neveltek vagy azért, mert séta, kutyasuli és más "huncutságok" nélkül is sok volt az inger, a gazdáik pedig következetesek voltak, de megbecsülték őket. Azért ha egy kutyának nagy tere van, sok állat van a háznál és mindig kint kapirgál valaki a veteményesben az nem olyan, mintha ki lenne kötve egész nap és minden kihágásért kapna a bottal.