Milyen fajta alkamas arra hogy terápiás szerepet töltsön be? Tehát nem egy kiképzett kutya hanem egy olyan fajta ami kimozdít, felvidít, nyugodt, könnyen tanítható és nagy termetű, viszont relative hosszú élettartamú és egészséges.

Gyerekszerető, szociális kutya nem egyenlő terápiás kutyával.

Ez kb olyan mintha azt állítanád hogy a házőrző Morzsid kb katonai őrző-védő kutya. Nem az.

Uszkárt NE. Annyira szarul fogod meg az egész kutya témát, hogy azt zongorázni lehetne. Ez alapján egy jó típusos óriás uszkártól meg úgy fejre állnál, mint a huzat.

És a következő miatt sem leszek népszerű: NEM toljuk rá a lelki szarjainkat a kutyára. A terápiás kutya miután egy foglalkozás keretében sérült emberekkel DOLGOZIK, hazamegy, pihen és a gazdival kioldják azokat a feszkókat, amelyek munka közben ragadtak rá. Nyilván, ha a folyamatos feszültségben él a kutya vagy érzelmi labilisságban, akkor az előbb-utóbb valahol ki fog jönni rajta a legjobb szándékotok ellenére is. Azt nektek kell felmérni, hogy mennyire gáz a helyzet a családotokban.

Viszont innentől kezdve meg nem az a kérdés, hogy milyen kutya való terápiás kutyának, hanem milyen kutya illik a ti családotokba. És éppen ez maradt ki a kérdésből: mennyi időt tudtok rászánni? kinti vagy benti tartással? mennyire vagytok aktívak? szóba jöhet-e kozmetika igényes fajta? milyen tulajdonság az, ami tabu? mi az, amivel még tudtok élni? kutya oviba, kutyasuliba ajánlott eljárni, de mennétek-e tovább? trükk tanulás, kutyás sportok?

Megint csak nem leszek népszerű: én pl. falra mászok a labradoroktól és a golden retrieverektől, mert milkalila gőzük nincs a személyes tér fogalmáról. És a "gyermeki természetüket sokáig megőrzik"-et sem tartom kifejezetten vonzónak. Bezzeg mások pont ezt imádják bennük.