Miért szeretne mindenki fajtiszta kutyát, ha úgyse tenyészti és nem versenyezteti és a menhelyek tele vannak gyönyörű keverékekkel?
Nem mindegy milyen a kutya? Kutya, kutya egyre megy.
Persze vannak fajtabeli temperamentumbeli vagy alkati egészségügyi igényességbeli különbségek, de emberek minden kutya gyönyörű!
Ráadásul egyedibb egy keverék kutya, vagy korcs kutya (keverék ha legalább az egyik szülő fajtiszta úgy tudom és korcs ha egyik sem az).
Mindig is keverék kutyáim voltak kiskorom óta, ilyen kis utcamixek, de gyönyörűek és nagyon okosak voltak. Persze nem tudtam dicsekedni vele, hogy milyen nemes alomból hoztam, de azzal, hogy mennyire engedelmesek és figyelmesek, valamint mennyire sok trükköt ismernek, azzal büszkélkedhettem.
De úgyis mindenkinek a sajátja a legszebb :D
Persze nem azt mondom, hogy fúúj le a fajtiszta kutyákkal!! nem nem.
Gyönyörűek ők is, és a keverékek is, és a korcsok is.
(Telefonról írtam ki a kérdést, remélem nincs benne hiba.)
Minden kutya fajtiszta, mert a kutya a faj, amire te gondolsz az a fajtatiszta.
Nekem is mindig menhelyi keverékem volt, és mindet nagyon szerettem, de azt is megtudom érteni, aki fajtatisztát szeretne. Van akinek valamilyen specifikus feladatra kell, vagy a tulajdonságai alapján egy bizonyos fajta illik hozzá. A keverék, de főleg a korcs kutyáknál, nem lehet tudni, hogy pontosan milyen tulajdonságokat örökölt a fajtáktól, és sokan félnek attól, hogy beteges lehet a kutya. A tenyésztőt tudják, hogy az a célja, hogy minél egészségesebb kölykök legyenek, persze attól ott is lesznek beteg kölykök.
Egyébként ha megfigyeled főleg az idősebbek körében, és vidéken nem fajtatiszta kutya kell, és nem is menhelyi, hanem a mindenféle szapis keverék, amihez olcsón hozzájut, és az eladó nem támaszt feltételeket.
Mert vannak, akiknek meghatározott célra kell kutya, ami nem feltétlenül kiállítás vagy tenyésztés, lehet ez munka (vadászat, terelés) vagy sport is (agility, flyball, canicross, stb.). Illetve vannak, akik ragaszkodnak egy bizonyos fajta tulajdonságaihoz, illetve a kiszámíthatósághoz. Azért nem mindegy, hogy életed következő - remélhetőleg - 10-15 évét milyen jellemű kutyával éled le, pl. egy kisgyerekes elsőkutyás család valószínűleg jobban jár egy golden retrieverrel, mint egy temperamentumos terriermixszel.
Nekem volt keverékem is, most fajtatisztám van, mindkettőt imádtam/imádom, de a fajtatiszta kutyám jobban illik az én jellememhez és életvitelemhez. Illetve lehet önzőség, de kiskorom óta vágytam egy ilyen kutyára - japán akitám van -, és felnőttként már volt akkora tapasztalatom, hogy bevállaljam, illetve meg is engedhettem magamnak, ezért lett ilyen kutyám.
Nem MINDENKI akar fajtatisztát.
Kinek a pap, kinek a papné.
Neked a keverékek a kedvenceid, másnak meg nem.
Mit kell ezen rugózni?
Egyébként nekem, és még sok más embernek nem mindegy, milyen a kutya.
Nem fajtiszta, hanem fajtatiszta.
Mert van, aki már beleszeretett egy adott fajtába, és szeretné, ha lenne egy olyan fajtájú kutyája. Nem azért kell a tenyésztős fajtatiszta kutya, hogy az ember dicsekedjen vele. Hanem azért, mert 1) beleszeretett a fajtába, 2) szűrve van, kevesebb a megbetegedés esélye. Meg sokszor az ember kölyköt akar, de meg vannak a szempontok, hogy pl. közepes mozgásigényűt akar, rövid szőrűt... egy menhelyi kutyánál nem feltétlen tudhatod, hogy még is mennyire lesz aktív, vagy mennyire lesz nagyméretű kutya.
Azért hálisten nem szeretne mindenki. Nekem 2 utcáról befogadott és egy menhelyi keverékem van.
Itt a környéken ahol lakunk ahhoz képest, hogy ez egy viszonylag gazdag helynek mondható nagyon sok a keverékkutya, találták, menhelyről való stb. Persze egyenes arányban totyognak és fulladoznak mellettük a francia bulldogok meg az idegbeteg yorkik is, de szerintem egy ilyen erős 50-50 arány már jónak mondható.
Egy drága kutya valamelyest státusz szimbólum is gondolom, azzal lehet dicsekedni, hogy mennyibe került, mivel eteted - mivel kb full allergiásak mindenre ezért a gatyád is rámegy - míg a keveréknek nem kihívás odakotorni a maradékot, de mindenesetre nem dobja fel a talpát ha nem 50ezerért kap tápot.
Egyszer egy kutyakiképző ezt mondta nekem amivel én nagyon nem értek egyet: egy fajta tiszta kutyánál tudod hogy mit kapsz. Ismered a fajta jellemzőit stb. Egy keverékkutya viszont lutri, hogy mi lesz belőle. Ezért ő egyenesen nem szerette a keverékeket. Hát én erre annyit reagáltam, hogy egy gyerek is lutri, hogy mit kapsz. Lehet, hogy nyugodt lesz, lehet hogy extrém hiperaktív esetleg ADHD-s, vagy ne adj isten betegen születik. Akkor mit teszel? Alkalmazkodsz és megtanulod kezelni.
5 ös!
Nagyon jól állsz a témához.
A fajtatiszta (mint megtanultam így mondjuk) olyan mintha azt mondanád japán embert kérek, mert jól matekozik és kis helyen is elfér :D
De persze japán és japán között is van eltérés.
Mellesleg én személyként tekintek a kutyákra és nagyon szeretek megismerkedni velük, erre alkalmasak a keverékek, hiszen mint mondják, ki tudja mi lesz belőle? Szerintem kutya xD
Megértem viszont ha kisgyerek mellé nyugodt kutyát választanak, mondjuk gyerekként mindenféle kutya vett körül és nem számított. Szaladgáltam vele szerettük egymást játszottunk. Megtanultam, hogy nem mindegyik kezesbárány, nem szabad nyúzni, vagy fájdalmat okozni nekik, egészen kis koromban, hiszen figyelmeztettek, hogy ne húzd a fülét mert baj lesz!
Persze aki nyugodt kutyát választ gyereke mellé, lehet az sosem fog átesni a kutyán mert nem akasztja el vagy az a kutya hagyni fogja, hogy a gyerek plüssmaciként rángassa... de az a gyerek később nagyon meg fog lepődni, mikor egy más vérmérsémletű kutyával akad dolga ha átmegy pizsipartira barátjához, vagy később kap egy másik fajtát.
De számomra a kutya családtag, ha hisztis, ha sértődős akkor is. Mert mi emberek is sokszor azok vagyunk.
Ahogy a mi hozzáállásunkon is lehet alakítani, a kutyánk hozzáállásán is, ez sok munkába is telhet, de aki kutyát akar, az foglalkozzon vele.
Nem mert muszáj, hanem mert szereti és akinek muszájból kell nevelni, annak ne legyen kutyája.
(Picit elkanyarodtam, elnézést. Persze még mindig a fő kérdésem az aktív kérdés, nem pedig ez a kis kommentem, csak beszálltam a beszélgetésbe. :D)
5. Egy fajtatiszta kutyánál tényleg tudod mit kapsz, nem tudom te hogy gondolod, de ez így van. Persze egyedenként fajtatisztáknál is változó a személyisége, de a tenyésztő tudja melyik kiskutya milyen és a szerint adja gazdához, hogy a gazda milyent akar. Míg egy keveréknél lutri milyen, mert nem tudni pontosan milyen fajták vannak bene, így akármilyen tulajdonságokat örökölhetett plusz olyan betegségeket is amik csak később jelentkeznek.
A gyereket meg ne keverd ide, ugyanist azt nem választhatod meg, a kutyádat meg nagyon is megválaszthatod. Ha az emberek megválaszthatnák a gyereküket szinte biztos, hogy mindenki egészséges gyereket választana és olyan tulajdonságokkal amikkel akarja.
Nekem volt már több fajtatiszta és több utcáról befogadott keverékkutyám is.
Később beleszerettem egy fajtába, és azóta nem akarok mást.
5,
A kutyakiképződ álláspontját vallom én is. ha van lehetőségem arra, hogy több száz kutyafajta közül válasszak, miért ne? A külső tulajdonságai fixek, a jellemük is többnyire egyeznek fajtákon belül, hát miért ne válogathatnám meg? Ezzel nem csak én járok jól, hanem a kutya is. Ő sem érezné jól magát ha nem tudnék olyan feltételeket teremteni neki ami neki szükségesek.
A fajtatiszta kutyánál is lutri, hogy mit kapsz. Lehet, hogy a fajtajellemzői ellenére extrém hiperaktív lesz, esetleg elvileg okos fajta az enyém mégis buta, vagy ne adj isten krónikus betegsége is lesz. Alkalmazkodom és megtanulom kezelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!