Hogy beszéljem le a párom a kutyatartásról?

Én is azt gondolom, hogy ez a hozzáállás rendkívül sokat elárul a párod jelleméről és személy szerint én is otthagynám, mert ezek alapján egy korlátolt, komplexusos és borzasztó felelőtlen embernek tűnik, akivel komolyabban nem lehet tervezni, de mivel nem párkapcsolati kategóriában van a kérdés megpróbálok tisztán a kutyás részére válaszolni.

Én a szaporított kutyák problémáival érvelnék, hiszen ilyen embernek a törzskönyves kutya úgyis drága, menhely meg nem adna. A szapis kutyák ideggyengék, ebből adódóan sokszor kezelhetetlenül agresszívak, még a saját gazdájukra is veszélyesek, másrészt elmondhatatlanul betegesek, rengeteg pénzt hagynátok az állatorvosnál azért, hogy viszonylag élhető életet biztosítsatok szerencsétlen kutyának.

Ha egyáltalán nem hatnak az észérvek, akkor marad a "vagy én vagy a kutya" választás elé állítani és egészen biztos vagyok benne, hogy jobban jársz, ha mindezek ellenére is a kutyát választja.

Mindettől függetlenül végtelenül szomorúnak tartom, hogy ilyen körülmények mellé is könnyedén lehet kutyát szerezni, egy ideálisabb világban fel sem merülne, hogy nulla foglalkozással moslékkal etetve bárki kaphat kutyát, szóval leginkább a párod leendő kutyáját sajnálom, mert te le tudsz lépni, ott tudod hagyni, de ha nagyon akarja ő megszerzi magának azt a kutyát, aki egész életében szenvedni fog. Ezért is mondom azt, hogy először minden eszközzel próbáld lebeszélni a kutyatartásról.

Amstaffal sportolni kell orakat het 4x minimum a szabadban poraz nelkul. Kulonben bedaralja ,ami az utjaba kerul: kerites,cipo,taska,ruha stb. Munkakutyanak hasznaljak az usaban. Igenyli a minden napos foglalkozast,tanitast,parancsokat,emberi tarsasagot,mas kutyak tarsasagat.

Kertbe nem tehetitek ki.

Etrendnel meg figyelni kell mennyit eszik a feherjebol,csontbol,zoldseg es bensoseg. O nem az a maradekon megelo tipus. Az izuleteinek ,csontjainak kell a megfelelo vitamin es asvanyi anyag mennyiseg.

A baratodnak nem valo se amstaff se pit. A pitbullnak meg napi futas 2-3 ora kell a szabadban poraz nelkul. Megnagyobb a mozgasigenye az amstaffnal.

Egy amstaff sportolo gazdaja :)

Az anyósomék is hasonlóan tartják a kutyáikat, "házőrzőként" maradékkal, csontokkal, tescós táppal etetve és az egész életüket egy elkerített részen bezárva élik le (a "rendes" kertbe se mehetnek ki, mert letapossák a virágágyást, szóval még akkor sincs semmi kapcsolatuk az emberrel, ha kiülnek a kertbe). Féreghajtót, élősködők elleni védelmet is csak azért kapnak, mert azt minden hónapban megveszem nekik (mondjuk kizárólag önző okokból, nem akarom, hogy mikor odamegyünk gyerekkel, kutyával látogatóba valamit elkapjanak azoktól a kutyáktól). Nekem rengeteg parttalan vitám volt már velük emiatt, anyagilag kényelmesen megtehetnék, hogy jobban tartsák őket, de nekik a kutya csak konyhamalac és bioriasztó, szóval már feladtam.

Nálunk annyiban volt más a helyzet, hogy én akartam a kutyát, én vállaltam, hogy gondoskodom róla, etetem, sétáltatom, foglalkozok vele, a páromnak igazából csak bele kellett egyeznie, de a mi kutyánk már az én szabályaim szerint jött. És mikor a párom látta, hogy így is lehet kutyát tartani, hogy simán be lehet engedni a lakásba, mert ha meg van nevelve és le van fárasztva, akkor nem rombol, lehet vele közös programokat csinálni, strandra vinni, kirándulni, és ezért mennyire hálás, boldog a kutya, akkor ő is teljesen megváltozott, rettenetesen szereti ő is, ragaszkodik hozzá, sőt mára már együtt is alszik vele :D Szóval ezzel azt akarom mondani, hogy ő rájött arra, hogy mennyivel "minőségibben" is lehet kutyát tartani és ez jó dolog, büszke rá, hogy a mi kutyánk mennyi mindent tud, mennyire fegyelmezett és érzelmileg is sokkal többet képes adni, mintha csak a kertben naponta kétszer megsimogatná a fejét.

Az etetésről való elképzelésein sajnos az változtatott, hogy a mi kutyánk rendkívül érzékeny gyomrú, így egyetlen szuperprémium táp vált csak be, de amikor minden mástól fosott a kutya, azért könnyen megértette, hogy muszáj ennyit költeni kutyakajára.

Összességében tényleg nem azt akarom ebből kihozni, hogy mi mennyire királyak vagyunk, mert nem erről van szó, csak azt akarom neked megmutatni, hogy a szülői ház hagyományaitól függetlenül is lehet jól kutyát tartani, az hogy gyerekkorában ezt látta nem mentség, de lehet te kell bebizonyítsd neki, hogy mennyivel jobb ha normálisan tartjátok a kutyát és nem úgy, ahogy a szülei. Ehhez viszont kompromisszumok kellenek, én azt mondom, hogy ha te nem vagy teljesen kutyaellenes (de ezt is megértem és a párodnak is meg kell, ha te egyáltalán nem akarod, akkor ne is legyen), akkor egyezzetek ki egy könnyebb, tipikusan elsőgazdás fajtában, amit könnyű nevelni és nincs brutális mozgásigénye sem, ha szükséges kezdjetek el félretenni a kutya költségeire (tenyésztőtől vásárlás, oltások, legalább felső középkategóriás táp) és mindent a legapróbb részletekig beszéljetek meg előre, hetente mennyit sétáltok vele, ki viszi el és hova suliba stb. Persze ha te ezt a pluszt nem szeretnéd magadra vállalni az is teljesen rendben van, de akkor tényleg nem kell kutya.