Miért nem képes elfogadni ezt sok kutyás?

Nem undorodnak a kutyadtol, egyszeruen felnek. Ennyi. KAJom van, nap mint nap talalkozom beszari emberekkel, legtobbszor konfrontalodunk is ... de felos es felos kozott is van kulonbseg.

Egyik fajta elkezd utasitgatni, hogy miket csinaljak ... fogjam jobban ... hivjam vissza ... miert setaltatom (az erdoben) poraz nelkul. Amikor visszakerdezek, hogy mi a problema csak annyit szoktak mondani, hogy hat olyan nagy. :)))

Viszont volt olyan felos ember is, aki megprobalta pont azzal lekuzdeni a felelmeit, hogy csatlakozott a setankhoz es a vegere az embernek helyrebillent valami kapcsolo a fejeben, mert mar nem felt.

Nekem egy mentett terelő vonalú mixem van, nem tudom, pontosan mi van benne a terelő mellett, 9kg-os, nevelem, pórázon is le tudom fárasztani, alapvetően nyugodt, de ha egy másik kutya szemtelen, akkor beleáll a balhéba, leugatja a másik kutyát, és ez persze nem tetszik azoknak, akik csesznek fegyelmezni a kutyájukat. Nem utálok egy kutyát sem, de a hülye gazdákat, akiknek problémás a kutyájuk a megfelelő nevelés és foglalkozás miatt, és esetleg a kutyájuk bajt csinál ezért, őket utálom.

Látom, hogy próbálsz nem általánosítani. Az én kutyámnak az egyik kutyahaverja egy sharpei, és ismerünk stafi-pit kutyákat is, csak ők nagyon tankok, erre a másik gazdik is figyelnek, mert ebből csúnya baleset lehet az én kevésbé izmos, törékenyebb alkatú, könnyebb súlyú kutyámnak, ha beindul a játék, szóval velük nincs játék max szaglászás. :-)

Én azt látom, azok szoktak 1-1 fajtát kiragadni problémásnak, akinek azzal a fajtával csak problémája volt, csak hülye gazdiknál látta. A stafi-pit kutyákat szeretik olyan emberek venni, akiknek faroknövelésre kell, vagy illegális harcoltatásra (vannak ilyenek sajnos), az én ilyen kutyás egyik ismerősöm mesélte, hogy már pici korban is mennyire következetesnek kellett lenni, viszont így jól irányítható, nem problémás, nem kiszámíthatatlan, de azért nem valók mindenkinek, mint ahogyan egy kutya sem. De van, akinek terelőkutyákkal van rossz tapasztalata, az sem a kutya hibája, hanem azoké a gazdáké, akik nem úgy foglalkoznak velük, ahogy kell, aztán én hiába bizonygatom az ilyeneknek egy netes fórumon, hogy de az én mixem tud viselkedni. Élőben viszont nagyon sok dicséretet kapok a kutyámra.

Én is azt látom, hogy az ikyen zsebkutyák közt 10-ből 8 idegbeteg, sokkal több baj van velük, mint a nagyokkal, csak ez ugye annyira nem feltűnő, mert nem tudnak akkora gondot okozni a méretükből adódóan. Emiatt hiszik azt a kedves gazdik, hogy nevelni se kell őket.

Mindig nagytestű kutyáim voltak, német juhászok, meg egy rottweiler. Utóbbinál állandóan sopánkodott mindenki, hogy úristen, harcikutya, hogyhogy nem félek tőle (amúgy én is kamasz voltam, mikor ő volt nekünk). Hát bebaszna, ha a saját kutyámtól kellene félnem, mellesleg a rotik sose voltak harcikutyák. De a német juhászra is kegkérdezték már, mikor az udvaron játszottunk vele és a gyerekekkel, hogy "nem bántja ez a nagy kutya a gyerekeket?"... De bameg, azért engedem közéjük 🤦‍♀️

Most valami kisebbre vágytunk, egy bull keverékre esett a választásunk. Nem fajtatiszta, nem tudom pontosan, milyen keverék, mert menhelyi kutya, de a bull NAGYON látszik rajta. Érdekes, de azon kívül, hogy néhányan "lepitbullozták" kicsit félve, nagyon sok pozitív visszajelzést kapok, hogy milyen okos, kedves és jólnevelt. De az esetek felében hozzáteszik, hogy nahát, pedig ezek a fajták nem ilyenek szoktak lenni, agresszívak és félelmet keltenek. Ilyenkor mindig elmondom, hogy nevelés kérdése.

Amúgy szerintem is az a gond, hogy rengeteg kretén vesz ilyen kutyát farokhosszabítás céllal, és nem neveli, sőt, direkt élvezi, hogy a kutya öntörvényű és agresszív, mert az szerinte menő. Így persze, hogy rossz hírük lesz szerencsétleneknek. Pedig nagyon kedves, emberközpontú kutyák, annyira jó jellemük van, én totál beleszerettem ezekbe a fajtákba (megismerkedtünk többel is a miénk révén), szerintem nekünk ezentúl már csak ilyenek lesznek.

Alapvetően a kicsik sem idegbetegek, csak neveletlenek, de a neveletlen gyerekekkel is sok gond van, és ez azok hibája, akiknek a dolga lenne nevelni, gazdié, szülőé.

Néha olvasok olyan hajmeresztő véleményeket kutyás cikkeknél is. Valaki azon volt kiakadva, hogy látott olyan esetet, amikor nem hagyta a gazdi szaglászni a kutyát, de az egész sétát persze nem látta, meg hogy miért nem hagyta a gazdi ott szaglászni a kutyát. Nálunk szoktak eldobálni kajadarabokat, persze, hogy nem engedem oda, mert nem tudom, hogy csak a jó szándékú néni dobta ki a megmaradt darabkákat a vasárnapi ebédből, vagy valami rossz szándékú gyökér szórt el pár mérgezett falatkát. És akkor aki csak azt a kis időt látja az egész sétából, annyit lát, hogy nem hagyom a kutyát szaglászni, pedig ő nagyon odamenne.

Egyszerűen arról van szó, hogy kistestű kutyánál az ember tudja érvényesíteni a fizikai előnyét, míg egy 60 kilós kutyánál már nehezen.

Ha a kicsi útban van, errébb rakom. Ha ugrál, kit érdekel? Kiskutyát az asztalról etetnek, mert úgysem éri fel soha. Ezt egy újfundlandinál már nem fogod megcsinálni, vagy ha igen, akkor nézheted, hogy felül a kutya az asztal tetejére.

Persze, hogy ugyanúgy kéne nevelni a kicsiket is. Volt, hogy egy ilyen kis minimális nevelést sem kapott zsebcirkáló neki akart menni a nagytestű kutyámnak. A gond az, hogyha az enyém kettéharapja, akkor még én leszek a hibás.

"Mai napig úgy vélem, hogy nincs olyan, hogy ''benne van a vérében.'' Benne lesz, ha beléjük van nevelve."

Ha nincs is benne a vérében, de azért érdemes figyelembe venni, hogy vannak olyan fajták, amik kemény kezet igényelnek. Azért egy argentin dog vagy egy fila (nem a táska :) ) nem való akárkinek. És nem azért, mert rossz kutyák, csak olyan a természetük, hogy könnyen el lehet szúrni.

Azért az szerintem nem igaz, hogy a fajta annyiban határozza meg a kutyát, hogy milyen a külleme. Egy önálló munkavégzésre tenyésztett fajta sosem lesz olyan könnyen engedelmességre bírható, mint egy juhászkutya. Fajtán belül is vannak egyszerűbb és nehezebb esetek, nekem például sikerült egy mindent jobban tudó, önálló, makacs németjuhászt kifogni, aki kicsi korától kezdve jobban akart a maga ura lenni. Más kérdés, hogy felelős kutyatartó nem hagyja a kutyáját azt csinálni, amit ő akar, mert abból vagy tragédia, vagy eget verő anyagi kár lesz. De nem volt könnyű vele.

A kiskutyák komplexusai pedig nem fajtából erednek, hanem szocializálatlanságból, a stabil kutya-gazda kapcsolat hiányából, rosszabb esetben idegrendszeri problémából. Találkoztam nem egy remek padlócirkálóval, akiknek fantasztikus jelleme volt, és bizony idegbeteg staffal is.

A "benne van a vérében" véleményeddel szintén nem értek egyet, nézz meg egy munkavonalas, valódi gazdaságban dolgozó border colliet például. Azt az ösztönt sose neveled bele, ha nincs meg alapból a kutyában. Nomeg amíg a pitesek jelentős része azzal menőzik (többet között itt is, gyk-n) hogy ilyen game, olyan game, meg amstaffnak van törzskönyvezve, addig ne várjuk el, hogy a fajta általános megítélése javulni fog. Népszerű fajták csapdája, egyszerűen rengeteg egyed kerül gyökerek kezébe.

Abban igazad van, hogy minden kutyával foglalkozni kell, időt és energiát kell rá szánni, de nem szabad elfelejteni már a kutya választásakor sem, hogy van fajtára jellemző viselkedés, vannak egyedi igényeik.

Vannak fajtajellegzetességek, én pont ezért vagyok úgy, hogy jó önismeret is kell ahhoz, hogy jól válassz magad mellé kutyát, ha kutyát akarsz. Szóval én nem vállalnék be mondjuk egy német dogot 55kg-os vékony alkatú nőként, pedig sportolok, aktívan töltöm a szabadidőmet, viszont nincs olyan izomerőm, mert nem olyat sportolok, hogy ha megindul, akkor meg tudjam tartani, hanem inkább zászlóként repülnék a kutya után a póráz végén. A kis terelő mixemmel tudok bánni, az ő aktivitása és sportképességei pont passzolnak az én életmódomhoz, aktivitásomhoz és olyan sportokhoz, amiket én szívesen űzök és kutyával is csinálható, és elég kicsi ahhoz, hogy le tudom fogni, amikor kell, fel tudom emelni tömegközlekedésre, autóba, ha nem mer felszállni (ez az előéletéből adódhat), vagy magasan van jármű, vagy távol állt meg a busz a járdától.

Nem mindenki magához választ kutyát, abból szokott probléma lenni, meg ha csak dísznek kell a kutya, de nem foglalkoznak vele, nem fárasztják, nem éri a kutyát elég inger, meg persze amikor szándékosan vadítják, de az meg egy külön réteg.

A KAJ-os csavonak ne hidd el azt se, amit kerdez, a kutyaja majdnem megolte egyszer a mienket, de semmi gond, majd most ugyis letagadja, pedig amikor elszoltuk magunkat, hogy tudjuk, hogy o az aki ide irogat, lapitott. Keresd vissza a valaszait, felismerhetoek. Boduletes hulyesegeket irkal es rossz tanacsokat osztogat es mindig csak dicsekedni akar a kutyajaval, mert azt hiszi az emberek felnek tole 😂 Tudom, kicsoda o, a kornyeken mindenki utalja, akarmelyik kutyast vagy nem kutyast megkerdezed, mindegyik utalja oket, mert sokszor a kutya vandorol a varosban EGYEDUL, kedves gazda pedig kullog mogotte meterekkel. A kutyaja vegtelenul dominans, nincs kordaban tartva es figyelmeztetes nelkul tamad. Multkor egy teraszos barbol rontott ki rank a kutyaja es hatradolve vegig nezte volna, ha egy masik ferfi nem megy utana, hogy megfogja, mert az o kutyaja HATALMAS ALABAIIIIIIII es azt csinal, amit akar, a mieink meg milyen rosszul vannak tartva, hogy porazon mennek az utcan, szabalyszeruen. En nem felek a kutyajatol egyaltalan, legutobb is orditva elzavartam oket a kozelunkbol es nem azert, mert para a kutyaja, hanem azert, mert 4-szer kertuk szepen, hogy a multkori tamadasa utan nem akarunk baratkozni. En csodaltam a kutyajat, odaengedtem az enyemet hozza, amikor ossze akart szagolni vele, egeszen addig a pillanatig, ameg majdnem elkapta a parom kutyajat. De hozzateszem, nem a kutyajaval van a bajom, eros, hozzaerto es jo kezekben remek kutya valna belole, biztos vagyok ebben.

Na, az ilyen emberek miatt vannak elitelve a nagykutyasok, a bullosok es minden ilyen egyeb fajtajelleget hordozo kutya. Ameddig az ilyen emberekbol van tobb, marpedig tobb van sokkal beloluk, addig sajnos el lesz itelve minden ilyen kutyas elovigyazatossagbol. De peldaul en rengetegszer tapasztalom azt is, hogy a szembejovo bullos/nagykutyas gazdi mar elore elhuzza a kutyat arra az oldalara, ahol nem tud erintkezni a mieinkkel. Ebbol nekem az jon le, hogy biztos dominans lehet, esetleg nem tul baratkozos a kutyus es en is elhuzom az enyemet a masik oldalra, pedig a mieink is fegyelmezettek, nagyon baratsagosak. Sokan csinaljak ezt, tobb kutyas is mondta, hogy ok is emiatt nem baratkoztak meg ossze nagyobb kutyakkal, pedig vannak paran, akik szoktatni szeretnek a kistestuiket a nagyokhoz is a tokeletes szocializacio celjabol.