Rossz gazdi vagyok?
Egy álmom vált valóra, amikor haza hoztam egy törpe tacskót 2 hónapja. Most 5 hónapos. Először itthon voltam vele 2 hetet, fél óránkénti növeléssel szoktattam egyedülléthez, klikkereztem vele, itthon szoktattam sétához. Csodálatosan értelmes kiskutya! Eltökélt voltam, hogy úgy fogom nevelni és tanítani, hogy büszke lehessek rá, milyen értelmes és jól fegyelmezett. Természetesen jutalommal, pozitívan tanítom, változatosan, egyszerre keveset, játékkal. Az utcán séta kihívás, pici és bolondozik :) De minden nap 4-kor kelek vele, séta, játék és tanulás miatt munka előtt, ugyanez munka után is. Szóval vágyam, hogy laza pórázon jöjjön, rám figyeljen, és ne vonja és minden és mindenki állandóan a figyelmét. Ezért engedéllyel szoktam engedni kutyához, emberhez, szocializáció miatt, de nem minden esetben (az utcán mindenki elolvad, hogy milyen cuki, de amikor cuppognak neki meg engedély nélkül akarják simogatni, az nekem nem tetszik, főleg, amikor tanítani próbálom).
Lényeg, hogy ma egy párnak nagyon megtetszett, így a 2 m-es pórázon teljesen oda engedtem hozzájuk, de aztán magamhoz hívtam, hogy gyakoroljuk a behívást, erre a nő gúnyosan günyög neki, hogy "na mivan, anyu nem enged hosszú pórázra, te szegény?" Értetlenül álltam, hiszen megsimogathatta, közben pedig jutalmaztam a kutyát, amikor hozzám jött...
Masik a liftben hazafelé, szeretném leszoktatni az állandó ugrálásról is, gondoltam jó szitu, ha egy idegennel használjuk a liftet. A kutya rá akart ugrálni, izgatott lesz, na ez az amit nem akarok, és a nevén szólítottam, hogy figyeljen, egyből leült, rám nézett, majd jött is a jutalom. Erre a férfi: "Hagyja már azt a szerencsétlen kutyát, csak ismerkedni akar neki is van kutyája, hadd ugráljon!" Újra döbbenet, és itt már vissza szóltam a férfinak, hogy ha nem látná, nevelném a kutyát, és én nem szeretném, hogy ugráljon, se a gyerekek miatt, se a sáros mancsai miatt, se a gerince miatt. Ő meg vágta a pofákat, esküszöm mintha állatkínzó lennék.
Elég érzékeny vagyok, és baromi rosszul esik mindez, mert mindenem a kutya, minden energiámat és szabadidőmet a tanításába, vele való foglalkozásába fektetem, és nagyon rosszul esik, hogy kívülállók szerint én kínzom a kutyát. El se hiszen egyszerűen és most elég rosszul érzem magam, hogy ilyenek az emberek. Nem mintha közük is lenne hozzá, de tényleg hagynom kéne, hogy azért, mert kölyök, össze-vissza rohangáljon, ugráljon, menjen oda mindenkihez és kínzás, ha nem hagyom, mert szeretném, ha jól nevelt lenne?
Nem vagy rossz gazdi. Azok a hülyék, akik beszóltak neked. Nálam is mondták néhányan, hogy nyugodtan, hagyjam csak a kutyát odamenni hozzá, mert őt nem zavarja, sőt szereti a kutyákat. Ő igen, sokan mások igen, de vannak akik nem, és nem akarom, hogy valaki, aki retteg vagy undorodik a kutyáktól, ne adj isten belerúgjon, mert minek ment oda.
Nekem két közepes testű kutyám van. Egyikük a megtestesült életkedv, másik már nem a megtestesült letargia, de így is ég és föld a különbség. Egymás ellentétei. Nem mellesleg volt bántalmazott, egyik helyről a másikra került, mintha turkálóban lenne egy ruha.
A volt bántalmazott kuty meglát egy másik kutyát (2-3 van futtatón kívül, akire nem akar nekimenni) és kész, neki akar menni. Az életvidám kutyám is, ugyanis ő meg játszani akar, ismerkedni. Írnom sem kell, pocsék párosítás séta alatt. Pedig tündéri kutya ő is, mint habos, szenes muffin, az jut róla eszembe (sharpei-labrador keverék). xd
Mivel a séták borzalmasak, állandóan figyelnem kell miatta, miattuk, nem kicsit készültem ki + a környéken van egy öregasszony, akit minden kutyás utál, mert lent vagy általában az erkélyéről nagypofájúan osztja mindenkinek az észt és azt, hogy "feljelentelek". Idegesítő hárpia.
Én is feltettem egy kérdést, hogy rossz gazdi vagyok e az érzéseim miatt, mert mindenki mosolyogva viszi a kutyáját, imádják a sétát, én meg szeretem a kutyáimat, de a sétákat utálom. Aztán megnyugtattak, hogy nem, nem vagyok rossz gazdi, nekik is sokszor tele a tökük és a hócipőjük, amikor pl: esik, sár van, jég van, hó van, hideg van, meleg van, minden van, kinek mi, mert hát emberek vagyunk.
Akkor itt az idő, ha ilyen ügyesen tanitod a kutyadat, akkor magad is tanulj egy kicsit.
Miért számít vadidegen embernek a véleménye?
Legyél magabiztosabb.
Te tudód, hogy mit miért teszel, a többivel ne foglalkozz.
Ne magyarázkodj.
Egyébként gratulálok, nagyon ügyes vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!