Az evolúció alapján hány év kell a táplálkozási szokások kialakulásához, megváltozásához?

Na most tisztázzuk, hogy az ősember, amikor a kutyák mellé szegödtek húst evett nyersen majd sütve fűszerek nélkül, amit a kutyák a mai napig ehetnek, ha azzal etetsz.

De a mindenféle zsíros/fűszeres maradékot régen sem és most sem ehetik.

10 ezer évvel ezelőtt a maradék a nyers szarvasmaradék meg csont volt. 500 éve a romlott egyszerű étel. Ma már az, amit az ember elfogyaszt, tele van nyomva tartósítószerekkel, színezékekkel, fűszerekkel, zsírral stb. Tehát eleve a kérdés feltevéssel van gond, hisz nem csak a kutya emésztőrendszere változik, hanem az általunk elfogyasztott étel és a maradékunk is.

Mellesleg a háziasítás nem úgy történt hogy a kutyák egyszercsak a maradékunkat ették. Nagyon sokáig párhuzamosan vadásztak velünk, lassú folyamat volt mire már abszolút nem vadásztak

A kutya feltehetóen már 100.000 éve is meg volt.

Ókori ábrázolások alapján (4000-5000 év) akkor már számos jelentősen különböző kutya fajta volt. Mai katakterek is felismerhetők.

Távolabb áltak már akkor is a farkastól.

Minimum 12.000 évesnek becsülik a jelenleg legrégebbinek elfogadott, komlex sokhektáros kő építményegyüttest.

... Csak a pontosítás végett.

Állattartás és növénytermesztés jelenthetett jelentősebb változást az ember táplálkozásában.

Az fenti 12.000 éves kultúrában ezek megvoltak.

Ezután csak az utóbbi 200-300 év városiasodás és élelmiszeripar jelent komoly változást az embernél

@Kérdező!

A kutya háziasítása régebben vette kezdetét (olyan 20.000-40.000 évvel ezelőtt valamikor), mint az emésztőrendszerének drámaibb változása. A keményítőlebontásért felelős enzim a kutyában sokkal dominánsabb, mint a farkasban, vagyis a kutya alkalmazkodott ahhoz a más gabona-eredetű étrendhez, amire az ember elkezdett szakosodni a mezőgazdasági növénytermesztés kezdetekor, vagyis olyan 8-10000 évvel ezelőtt.

[link]

Ahogy itt olvashatod is a végén, a kutya emésztőrendszere már megváltozott a farkaséhoz képest, tehát egyáltalán nem szükséges számukra a farkas-diéta.

A kutyák emésztőrendszerének megváltozása persze sokkal gyorsabban is megtörtént volna, de nyilvánvalóan az ember is csak lassan állt át egy más étrendre, ami a kutyákat kényszerítette a tárgyalt evolúciós változásra.

Az alábbi cikkben olvashatod, hogy erős szelekciós nyomásra mindössze néhány generáció alatt kialakul a rókából a kutyaszerű lény.

[link]

Nem tudok arról, hogy a rókák étrendjét is a kutya háziasítás-forgatókönyvének megfelelően változtatták volna ebben a kísérletben, de ha ezt tették volna, akkor nagy valószínűséggel ott is hasonlóan nagyon gyorsan kialakultak volna azok az enzimatikus szintű változások, amik a kutyákban csak olyan 1000-3000 év alatt történt meg (saját becslés), olyan 8-10000 évvel ezelőtt.

Tehát az evolválás gyorsaságát a szelekciós nyomás nagysága erőteljesen meghatározza:

[link]

Itt mindössze 20 év alatt komolyan megváltozott az Escherichia coli emésztési képessége, de csak azért, mert folyamatosan arra kényszerítették a populációt, hogy szőlőcukorban szegény, és citromsavban gazdag táptalajon kelljen megélnie, ami természetes közegben ritka.

#5: "Minimum 12.000 évesnek becsülik a jelenleg legrégebbinek elfogadott, komlex sokhektáros kő építményegyüttest.

... Csak a pontosítás végett."

Nos, a tudományos világban ilyen pontosítás nem létezik, mert ez a 12.000 év csak az "idegenek jöttek ide az űrből"-, ill. a nagyon távoli múltban eltűnt hatalmas emberi civilizációkban hívők terjesztik, mondjuk úgy finoman, hogy a tudomány által nem elfogadott, áltudományos érvek alapján.

A legkorábbi piramisról (már ami annak nevezhető) jól tudható, hogy Kr.e. 2630–2610 körül, a harmadik dinasztia idején keletkezett, és előtte masztabák épültek, amik, "elkezdtek" egymásra épülve lassan piramis formát felvenni. A többi piramis ezek után keletkezett, és a rengeteg más bizonyíték mellett az is teljesen egyértelmű, hogy az időben következő piramisokban az előd-piramisokból szerzett technológiai és formai kivitelezési tapasztalatok átörökítése tükröződik, ahol egyébként a Menkauré piramis több részletében is már fejlettebb technológiát mutat fel, mint Kheopsz piramisa, hiába "kicsi".

#2: "Mellesleg a háziasítás nem úgy történt hogy a kutyák egyszercsak a maradékunkat ették."

Hát, pedig inkább így volt. Nagy valszeggel sokkal inkább az történt, hogy a vállalkozóbb kedvű, bátrabb farkas-félék egyre többet osontak be az emberi közegbe, és az ember egyre kevésbé foglalkozott azzal, hogy elzavarja őket, mert áttételesen a hasznukat látta (ha nem támadták közvetlenül az embert, akkor viszont pl. jó veszélyjelző volt - vihar közeledik jelzés, vagy a horda táborát jobban veszélyeztető veszélyesebb ragadozók, más támadó emberi hordák belopódzását akadályozták meg akár akaratlan jelzésükkel, akár a hirtelen eltűnésükkel... stbstb).

A kutya háziasítása a farkasból nagyon sokáig nem tudatos irányítással folyhatott, hanem azt inkább az egyre szorosabbá váló együttműködésből adódó szituációk lekezelése, a két faj szocializálódása vezérelhette. Valszeg nagyon-nagyon sokára történt meg ebben a történetben az, hogy az első őseinknek eszébe jutott egy-két már ilyen kevésbé farkasos magára maradt kölyköt felnevelni.

[link]

@Kérdező: "Magyarul az ember sem ehetné azt a sok szemetet. :)"

Hát, eheti, hiszen sokkal tovább élünk, mint az elődeink. Nem? Ráadásul a mi emésztési rendszerünkben is igen gyors változások történtek, csak pusztán azért, mert rászoktunk pl. a tejivásra (felnőttkori laktóz tolerancia).