Ha még nem volt kutyám, mennyire "rizikós" egy menhelyi keverék kölyök kutyust örökbefogadni?

Pont emiatt nem kéne neked egy kölyök kutya. A kölykökből bármi kisülhet, konkrétan zsakba macskák.

Keverékeknék sajnos nem minden a nevelés. Ha a kutya genetikailag hibás azon a nevelés nem fog segíteni.

Idősebb keveréknél már valamennyire látszik a kutya jelleme, aktívsága stb.

Ez attól is függ, mennyi időd van foglalkozni vele. Nekem fajtamentéstől (az majdnem menhely) van kutyám, első kutyás gazdi vagyok, de nem kölyköt fogadtam örökbe, hanem egy fiatal felnőttet, azért, mert bár sokat foglalkozok vele, tanítom, dögönyözöm, kocogunk, túrázás is van, de dolgozom, lakásban élek, nincs udvar, nincs lehetőségem páróránként hazaugrani vagy otthon maradni, míg szobatiszta lesz egy kölyök. Az etetést még megoldanám időzített adagolóval, de a szobatisztaságra nevelés probléma lenne. Egyébként egy fiatal felnőttnél már azért lehet látni, hogy milyen, nem nagyon van meglepetés méretben, jellemben. Persze lehet, de nem akkora zsákbamacska, mint egy kölyök kutya. Meló minden mentett kutyával van, de ha alaposan utánajársz, szuper kutyád lehet. Én nem bántam meg, voltak kétségeim az elején, szerintem ez mindenkinél van, amíg nem derül ki, hogy fog-e tudni jól működni együtt a kutya és a gazdi.

Ha megpróbálnád a mentett vonalat, akkor előtte mindenképpen gondold át, milyen jellemű vagy, mi az erősséged, mi a gyengeséged, milyen a napirended, mivel töltöd szívesen a szabadidődet, mennyire vagy határozott, makacs, engedékeny, milyen lakásban élsz, mennyi az anyagi kereted, a tartalékaid, mi fér bele (kisállat biztosítás hasznos lehet, de nem térít mindent, de a biztosítások ilyenek, mindegyikben van, amit nem térít), mit tudsz vállalni, mit nem, milyen jellemű kutyát szeretnél, milyen méretűt (egy mentett kölyöknél még ez is lutri lehet, hogy mekkorára nő), milyen bundája legyen, mit szeretnél vele csinálni, sport, trükkök, mennyire legyen aktív, passzív... stb.

Ha tenyésztőtől veszed, de adj' isten olyantól, aki kicsit olcsóbb, és nem a szakma magasiskolája, az legalább akkora zsákbamacska.

Nekünk eddig csak keverék kutyáink voltak, de egyik sem lett agresszív, és legalább átlagos szinten tanulékonynak bizonyultak. A legutóbbi mondjuk felássa a kertet, de ha többet foglalkoztatnánk, nyilván ezen is lehetne javítani.

A kölyöknevelés viszont tényleg macera. Nagyon helyesek, szeretni valók, de néhány szétrágott kábel és egyéb dolog szinte elkerülhetetlen. Ha nagyon pedáns vagy (nem hevernek szanaszét értékes dolgok), olcsóbban megúszod, de teljesen károkozás nélkül szerintem egy lakásban tartott kiskutya se nő fel.

Nálunk a kutya egy éves koráig internetkábel, telefon (kisasztalról lopta el!),elöl hagyott cipők, papucsok, fogason lógó kabát, egyéb ruhadarabok, szőnyegek esetek áldozatul, az apróságokat nem említve.

Kedves utolsó, kölyök kutyánál nincs sétáltatási lehetőség.

Ismerkedni lehet vele de sétálni nem mert valamelyiknek még az oltási programja sincs meg.