Uszkárosok? Több kérdésem van tőletek, lent írom őket.

A tenyészklubbot a meoesz weblapjáról el lehet érni

( [link] ). Kettő szervezet van, ami uszkárok tenyésztésével foglalkozik, ebből csak ennél vannak feltüntetve tenyésztők.

[link]

Szia! :)

A családom jelenleg a második középuszkárt ""fogyasztja"", van némi tapasztalatunk velük. :DD

Az első uszkárunk 15 évig élt, ebből az első 13-at panelban. Nagyon jól viselkedett, napi többszöri séta, aktív játék mellett nem igazán nyüzsgött. Esténkén szokott rosszalkodni mikor már nagyon várta, hogy levigyük, de egyébként csendben volt (kérdeztük a szomszédokat, megerősítették hogy akkor is csendben van amikor egyedül van otthon, alkalmanként ugatott, mikor idegen járt a lépcsőházban vagy valaki bekopogott).

Amit kiemelnék, hogy egyáltalán nem hullatja a szőrét, emiatt lakásba kivételesen jó választás szerintem - viszont rendszeres ápolást igényel a bundája, hogy el legyenek távolítva az elhalt, bőrből már kihullott szőrszálak.

Nagyon rendes kutya volt akivel könnyű volt lefektetni a "házirendet", nagyon könnyen megtanulta hogy melyik bútorra nem mászunk fel, hova nem megyünk be, stb.

Fiatal korban nagyon energikusak és kajlák, sok aktív törődést igényelnek. Cserébe az öreg kutyánk is nagyon sokáig tanítható és aktív maradt, 10 éves kor fölött is tanult új trükköket és sokat játszott. :)

Ami a szocializáltságot illeti... a mi öreg uszkárunk rettenetesen antiszoc volt. :D Emberekkel elvolt, bár nem mászott senkinek a nyakába. Más állatokat egyszerűen ignorált, elfordította a fejét ha másik kutya, macska közeledett hozzá. :D Viszont soha nem lépett fel agresszívan, nem bántott se embert, se macskát, se kutyát soha.

A mostani fiatal uszkárunk meg legszívesebben mindenkinek a nyakába ugrana, mindegy hogy az illető ember, kutya vagy egyéb állat. Szóval ez nagyon egyénfüggő szerintem. :)

A többi méretet annyira nem ismerem, egyik szomszédunknak volt törpeuszkárja, egy igazi duracellnyuszi volt, folyton pörgött. A miénk nyugodtabb volt, nem tudom hogy a méret vagy az egyéni személyiség okozott ekkora különbséget.

Betegség nem igazán volt eddig jellemző, immáron 20 uszkártartó év alatt egyetlen egyszer kellett orvoshoz menni (nyilván a rendszeres, tervezett ellátásokon kívül), akkor babézia miatt rohantunk vele dokihoz, szerencsére könnyen megúszta mert hamar észrevettük. Illetve nagyon idős korára lettek már egészségügyi problémái, de úgy gondolom ez nem attól függ, hogy uszkár-e a fajtája.

A fazonról: ez talán a "teddy bear cut"-hoz áll legközelebb, ami a képen van. Szerintem nem feltétlenül muszáj kozmetikus a nyírásához, de mindenképpen érdemes, legalább eleinte. Első pár alkalommal a kutyának ijesztő lehet a nyírás, szerintem jobb ha egy hozzáértő, türelmes kutyakozmetikus végzi a műveletet, legalább kölyökkorban. Ha már megszokta, szerintem megcsinálhatja a gazdi is, ezt a fazont elég könnyű nyírni.

Sajnos egyetlen dologban nem tudok segíteni, az pedig a beszerzés. Az első uszink véletlenszerűen került hozzánk, a második pedig ismerőstől mint egyetlen elvihető kölyök, így nem igazán ismerem a lehetőségeket, ha jól látom az első válaszoló erre már adott tippet.

Összességében szerintem kiváló kutyák, kezdőként is tartható mert nagyon okos és tanulékony - igaz, türelem bőven kell hozzájuk, de szerintem abszolút meghálálják. :D

2/2 2020.05.13 11:23 Nagyon jól leírta. A fazon a legközelebb az ún. teddy bear-hez áll közel. Valahol átmenet a modern sport és a teddy bear között.

Alapvetően a pörgösség a mérettel "fordítottan arányos". Az óriás uszkárok a legkevésbé pörgősek, és a toy-ok a legpörgösebbek. Nekünk törpe van, sok ismerősnek van közép és óriás is. Toy-t keveset ismerek közelről. Mindegyik egy csomag szeretet.

Azt szoktuk mondai, hoyg lesz egy négylábú árnyékod. Nagyon gazdás az uszkár. Nem véletlen,hogy egyre több segítőkutya uszkár (pl. most sok hír volt Kekszről, a vércukorszint jelző uszkárról). Szó szerint a WC-re is követni fog. Az egyik első (ha nem a legelső) ún. társasági kutya az 1700-as évek második felétől biztosan társasági kutyaként van "számontartva". Ennek megfelelően nagyon igényli az ember közelségét. Ha jól van tanítva jó pár órát elvan otthon egyedül. Szintén mivel hozzá szokott ahhoz, hogy benti kutya nagyon jól bírja tartani a dolgait. A miénk (kertesházban, nyitott ajtóval, bármikor kimehet) nagyon ritka, hogy napi 3-nál többször ki akar menni dolgát intézni. Panelben is jól tartható.Nem hullik a szőre, de ápolni, gondozni kell. Főleg a Teddy bear fazonnak van egy olyan hátránya, hogy nagy a pofa szőre, és a szájzugnál picit nyáladzik, és ha nincs jól ápolva ott be tud rothadni (láttam ilyen kutyát, nagyon fájt szegénynek). aki olyan szőrben tartja a kutyáját naponta kell ápolnia a száj környékét (egyébként tüneményes fazon). Nekünk fekete van feketén nem áll jól sajnos, nálunk a sportos (ez nem hivatalos fazon) vagy a karakül nyírás vált be.

Némelyik uszkár vízbolond. Nagyon szeretnek úszni, pancsolni.

Az egyik legokosabbnak(legtanulélonyabbnak) tartott kutyafajta. A legtöbb ezzel foglalkozó (mértékadó) cikkben a 2. 3. helyen hozzák. Ennek az eredménye, hogy tanulni, foglalkozni kell vele. Mert ha nem teszed meg, (az egyik uszkáros fórum hozzá szóló szavaival): "akkor tanul magától valamit, amit nem biztos, hogy szeretnél".

A facebookon van több uszkáros csoport, ott tudunk tenyésztőt ajánlani. KEvés jó tenyésztő van sajnos. Magyarországon is és a környező országokban is kevés van. A várólista 1-2 év (vagy szerencse, vagy kis hibás uszkárhoz lehet hozzá jutni). Az áruk nem olcsó (főleg a kisebb méreteknél többek között mert pici az alom, törpe uszkároknál már a 4 kölyök is ritka, az 5 még inkább, gyakori az 1-2 kölyök/alom).

Egy jó tenyésztétől való, megbízható uszkár kölyök 1200-1500 EUR és főlötte a csillagos égig (az én álom uszimnál 2100... nem tudom mikor lesz ennyi pénzem, de gyűjtögetek). Nagyon ritkán van hazai tenyésztőnél ennél olcsóbban.