Miért sajnálják azt a kutyát akinek szigorú a gazdája?

Igen, és én a vakvezetőkutyákat is sajnálom meg a terápás és segítő kutyákat attól függetlenül hogy tudom szükség van rájuk, 1 hétig voltam ilyen kutyákkal táborban volt alkalmam megfigyelni, gyakorlatilag kiszívják belőlük az életörömet és egy nyugodt, engedelmes robotot csinálnak belőle.

Többször megszakadt értük a szívem, amikor elhívták egy játszó kutyától, labdától, vagy amikor egy vak fiú hívta a kutyát és az még egy utolsó szívszaggató pillantást vetett a tízóraiját evő lányra mielőtt odament és munkába állt. Ilyenkor mindig sűrűn mondogatom h neki fontos ez a kutya az életéhez...

De a sima terápiás kutyák is pár év alatt úgy megszomorodnak, olyan kis szomorú, nyugis kutyák lesznek akik nem tudnak kitörően örülni, kihasználták, elszívták belőle minden szeretetét idegenek, amit a gazdájának tartogatott volna, de ő parancsolta hogy másnak adja és megtette. És éppen azért sajnálom őket annyira mert megteszik értük, annyira jók.

Nem kell velük foglalkozni. Nekemi is rendszeresen beugat a támadó tacskó gazdája, hogy ne szóljak rá a kutyámra, amiért ő is ugrik, mikor megtámadják, hiszen nem ő enyém kezdte. Párszor már mondtam neki, hogy szerintem folytatni se kellene, meg hogy megnézném mit mondana, ha nem szólnék, hanem hagynám, hogy a 30kg-os kutyám megvédje magát a tacskójától.

De szerinte én vagyok a gonosz, aki kiveszi a kutyáját a balhéból, ő meg a kedves, aki megengedi neki, hogy balhézzon. Én már megtanultam nem foglalkozni az ilyen beszólásokkal.

AMgí nem vered a kutyádat, és látják, hogy vígan játszhat póráz nélkül a többi kutyával, addig semmi közük hozzá mit csinálsz.