A kiskutyáknak mennyi idős korig lehet csonkolni a farkukat?

Akkor elmagyarázom, ismét. Azért cseszi szét, mert az ember ezeket a fajtákat ilyenre tenyésztette. A farkuk satnyább mint azoknak a fajtáknak amiknek nem csonkolják.

Ugyanis , lehet hogy ez sokaknak meglepő, de nem minden fajta ugyanolyan.

Hasonlóan a fülnél, igenis be tud gyulladni, vannak fajták amelyek hajlamosak a fülgyulladásra. Ám, ha kölyök korában megműtik, nem lesz rá hajlamos.

Persze ez nem azt jelenti ,hogy biztosan így lesz, csak bizonyos fajták hajlamosak arra, hogy a farkukat tönkre tegyék, mások meg a fülbajokra.

Ezeknél el kell végezni a beavatkozást. Ennyi.

Érhető a hajlamosak lehetnek kifejés? Ennél jobban nem lehet elmagyarázni.

Arról nem is szólva, hogy csomó ember leírja, hogy mind ezt ő maga is tapasztalta, de ti csak fújjátok magatokét.

Komolyan kezdjetek már el gondolkodni.

"A roti farkát nem kell vágni és tilos is az állatvédelmi tv. alapján, mivel a standardben egyértelműen le van írva, h "természetes állapotában meghagyott".

Egyetértek azokkal, akik javasolják neki vágja le a sajátját is, így megelőzhet egy csomó bajt

Négy hosszú farkú rotim van otthon és még egynek sem volt sebes a farka, pedig lakásba is bejárnak és csapkodnak vele eléggé"

"Aki azt mondja, hogy semmire nem jó a kutyának a farka, mert köze nincs az egyensúlyozáshoz és a kommunikációhoz, az szimplán egy marha. Úszásnál nagyon jól meg lehet figyelni, hogy szépen kormányozza a testét a farkával a kutya. De ha láttál már lassított agility felvételeket, ott is prímán látszik, ahogy a nagy sebesség közben a kutya a farkával egyensúlyoz. A kommunikációban betöltött szerepét pedig - gondolom - nem kell részleteznem.

Igen, régen vágták a rottweilerek farkát, és valóban, úgy is felnőttek és kutyák lettek. Régen a spártaiak is kirakták a satnya gyerekeket a Taigetoszra. Ma már tudjuk, hogy egy relatíve gyengébb gyermekből is lehet felnőtt korára erős ember, vagy ha az nem, akkor majd más módon hajt hasznot a társadalom számára.

Gondolj bele, mennyi ideig ütlegeléssel képezték az ebeket, aztán tért hódított a "jutalomfalat".

De nem kell aggódni, amíg vannak olyan tenyésztők, akik farok vágva, törzskönyv nélkül árulnak kölyköket azért, hogy a "minőségibb" tenyésztésüket jobban tudják menedzselni, addig kár tépni a szánkat a kupírozásról."

09:53

Úgy születtem, hogy hiányzik egy fülem. Köszönöm jól elvagyok. De ha úgy születtem volna, hogy megvan mindkét fülem, akkor nem örülnék, ha levágnák.

1-2 naposan is fáj a kölyök kutyának, sír és beszarik a fájdalomtól. Érzésteleníteni nem lehet, mert olyan helyen van, hogy technikailag nem megoldható.

Talán mennél kisebb, annál kevésbé hagy nyomot benne ez a stressz. Később csak altatásban lehetne, kis műtéttel, lassú gyógyulással. A kockázat, hogy az anyja szétnyalja pluszban a sebet és csúnyán "kiforrott" seb lesz, maradandóan szőrtelenül.

A rottweilernek erős,vastag, jól szőrőzőtt farka van, majdnem , mint a német juhászkutyának , így nincs veszélye, hogy a csapkodástól véresre ütné. Nincs hátránya, csak előnye, az állat szempontjából.

A régi fajta leírások kívánták meg a csonkolást. Ennek csak esztétikai, formai oka volt. Mára a viseledés kutatók bebizonyították, hogy az állatok egymással való kommunikációjában nagy szerepe van minden testrésznek. Így a csonkolás, a (kutya számára) természetestől eltérő kinézet, sok félreértést eredményezhet.

Régen nem a nagyvárosokban éltek a rottweilerek, nem kellett szűk térben, agresszió mentesen élniük, így a hiányos kommunikációnak nem volt jelentősége.

A kutya nem gondolkozik és nem filozofálgat azon, hogy hogy néz ki. Ő csak kutyaként él, kutyaként kommunikál.

Felesleges érvelnetek, pro és kontra. Tíz éve eldöntött tény, hivatalos , nemzetközi előírás az FCI keretén belül, hogy a rottweiler is "farkas" kutya. A fajtaadó ország kívánsága, előírása, ezt kell betartani, aki rottweilert tenyészt és az utódokat komolyabb megmérrettetésen is be szeretné mutatni.