Csak akkor szeretheti valaki a kutyáját ha az "anyukájává" válik?

Mindkét kérdésedre nem.

Nem csak akkor szereti valaki a kutyáját, ha így viselkedik vele, vagy ha így gondolkodik a kapcsolatukról és nem vagy egyedül ezzel a meglátással, hogy ez már túlzás, és egészségtelen emberre és kutyára egyaránt.

Én nem gondolnám, hogy kevésbé szeretem azért a kutyámat, mert nem képzelem magamat az anyjának, a férjemet pedig az apjának.

Belga juhászunk van, szóval ha nem akarunk vele rácseszni, akkor nem nevetgélünk rajta, amikor épp megpróbál dacolni, hanem rávezetjük, hogy nem jó ötlet.

Ettől függetlenül jön velünk nyaralni, kirándulni, szóval teljes értékű családtag, de vannak szabályok, amiket be kell tartania és be is tart. :D

Ez szerintem is túlzás. Oké, mondjuk ha egy menhelyi kutya ideiglenes befogadóhoz kerül, amíg örökbefogadják, azt már megszoktam, hogy "idianyunak" vagy "idiapunak" hívják az ideiglenes önkéntest, de ez más.

A kutyám mentett, saját oldalt csináltam neki közösségi oldalon, így könnyebben tartjuk a kapcsolatot a fajtamentéssel, ahonnan jött, ott tudják követni, hogy van, mi van vele, és azt az oldalt úgy szerkesztem, mint hogyha a kutyám írná, és ott ha magamról írok a nevében, akkor a gazdi kifejezést használom.

Nem tekintem a kutyámat a gyerekemnek, mert nem az, és nem is gyerekpótlék. Viszont sporttársam, mert együtt kocogok és túrázok vele.

Amúgy a gyerekre sem szabad ráhagyni a helytelen viselkedést, mert a szülő fejére nő.

7: Imáááááádom azt a kombót!!! :-D :-D

8: Hidd el, nem csak az ölebekkel csinálják ezt .. ismerősömnek staffija van, ugyanígy viselkedik vele. Anyuci stb ... szerintem nagyon gáz. :-) Nekem macskám volt, néha én is "fiamnak" szólítottam, de csak egy becenév és nem viselkedtem úgy vele, mintha én lennék az anyja ... családtagok, szeretjük őket, de azért nah .. legyen már egy határ. Egy kutya/macska/tökm1, soha nem lesz olyan, mint egy embertársad/gyereked/nőd/pasid stb...

25L