Izgatottság vagy félelem?

Lehet, hogy páran offolni fogtok, amiért felteszek egy ilyen kérdést, mondván, hogy én vagyok a kutyus gazdája, ismernem kellene a jelzéseit.

Van egy 3 éves labradorom, jól szocializált, engedelmességi vizsgát is tettünk kutyasuliban. Szívesen magunkkal visszük őt is családdal/barátokkal, ha olyan helyre megyünk. Esztergomban 19-én van tűzijáték, kimentünk megnézni, jött ő is velünk. Előző években semmi problémája nem volt a durrogtatással, kint volt a kertben (persze első évben sokszor ellenőriztem, hogy mi van vele, felkészültem arra is, hogy behozzuk, ha esetleg fél, vagy pánik jeleit mutatja, de semmi ilyesmi hálistenne). Sőt volt, hogy direkt kivittem sétálni szilveszterkor, hallotta, hogy valami történik, hangos, de csak szimpla érdeklődéssel reagált, majd mikor látta, hogy semmi sem történik, nem is foglalkozott vele. Mindemellett pedig suliban is volt olyan, hogy foglalkozás közben lőttek (nyilván csak a hanghatás miatt, kilőve semmi sem lett), és már akkor is pozitívan reagált.

Tehát ennek fényében mertem őt is kivinni, azonban amikor elkezdődött a tűzijáték, nem maradt nyugton. Nyűszíteni szeretett volna, nagyon pörgött, hol csóválta a farkát és ugatta volna az eget, hol meg behúzott farokkal bújt hozzám. Alig bírt egy helyben maradni, hiába fektettem le, nem maradt feküdve, még ülni is csak nehezen volt hajlandó, pedig ez csak nagyon ritkán jellemző rá. Lefektettem, fekve tartottam és próbáltam csitítani, 1-2 perc elteltével pedig már bóbiskolt és látszólag hidegen hagyta, hogy nagy a tömeg, szól a tűzijáték és tisztára fényes az ég.

Nem tudom eldönteni, hogy ez a reakció most negatív vagy pozitív volt, valaki, aki hozzáértőbb, tudna segíteni? Első kutyusom, próbálom jól nevelni, minél több helyre magammal vinni például, hogy ő se unatkozzon, de a frusztrációt jelentő szituációkat nyilván nem szeretném ráerőltetni.