Hogyan oldanátok meg ezt a helyzetet, hogy mindenkinek jó legyen?

Szerintem csak akkor szerezz be egy kutyát, ha meg tudod oldani a kutya felügyeletét azokra a napokra, amikor ti nem vagytok otthon.

Ezt sokféleképpen megteheted:

-kutyapanzióba adod (ha van a környékeden)

-ismerősödre bízod (pénzért, sörért, szívességért)

-esetleg keresel egy olyan idegen személyt aki elvállalná a kutya felvigyázását.

-kiharcolod hogy vihesd a szüleidhez, valahogy meggyőzöd őket. Viszont ha nem sikerül, ne erőltesd. Egy állat nem ér meg egy családi veszekedést, ha eddig jó volt a viszony. Bár roppant furcsának tartom, hogy van saját kutyájuk, de a család leendő kutyáját nem engednék oda...

14.-nél a pont!

Ők neveltek, és az ő házuk! Innentől az ő szabályaik!

Persze nem kötelező menned, de örökölnöd sem!

Vehetnek fel házvezetőnőt is pénzért és akkor nem kell ennyit menni oda. Eleve nem is egészséges, hogy nem tudtok normálisan elmenni sehova meg programot szervezni, mert kéthetente ha tetszik ha nem, kötelező jelleggel menni kell vasalni.

Nonszensz.

Az más, ha havi 1 alkalom van amikor segíteni kell, természetes, hogy az ember megy. De ne baxxxa már meg, hogy apuka meg a gyerek is mindig el van rángatva ha tetszik, ha nem. Ilyet még nem hallottam.

Te jó ég... Ha nem tudnám már rég, hogy az emberi faj megérett a pusztulásra, az itteni válaszok egy része most rádöbbentene erre. Előtérbe helyezni egy háziállatot azokkal szemben, akik éveken át nevelték és gondozták a gyermeküket nap mint nap?

Kérdező: A szüleidnek nincs véletlenül ismerősük a városukban, akit meg lehet bízni a kutya őrzésével? Akkor hétvégére sem maradna felügyelet nélkül, de nem is kéne a szülőkhöz vinned. Vagy mondjuk a fiadnak nincs olyan barátja, barátnője, akik hétvégén vigyáznának rá?

Ha ez nem megoldható, és nem lesz megoldás a dologra, akkor pedig a fiadnak mondd ezt: Lehet kutyus akkor is, ha a mamáék élnek, csak ki kell találnunk valamit arra a 2 napra, míg mi nem tudunk vigyázni rá.

A gyermeki elme olykor olyan zseniális megoldásokkal képes előállni, amire mi, felnőttek soha nem is gondolnánk. Szóval lehet végül ő fogja megoldani a helyzetet egy javaslattal.

Hát, igazság szerint nem derül ki a kérdésből, hogy a kérdező szülei mennyire voltak jó szülők. Egy biztos, hogy most ezzel az ellenségeskedéssel, meg hogy ugráltatják a kérdezőt családostól, eléggé önző hozzáállás részükről. A szülő a múlt, a gyerek a jövő.

Anyai nagyszüleim ugyancsak önzők (már csak nagymamám él), a szüleim mindig segítették őket, munkával, pénzzel, tárgyi ajándékokkal, és segítik nagyanyámat mai napig, anyám mégse örököl semmit, végrendeletben eldöntötték, hogy anyám öccse kap mindent majd, ő viszont soha nem segített nekik annyit, mint a szüleim. Nem mintha annyira fájna a fogunk bármire, de ez így nem igazságos.