Mit eszik a sün? Most találtam egyet a kertben.

Remélem segítek:

www.riocsatrona.gportal.hu

A süni lakóhelyének kialakítása

A süniket tarthatjuk ketrecben vagy terráriumban. Természetesen minél nagyobb a kisállat lakóhelye, annál jobb, de legalább 0,4-0,5 m2-es alapterületű legyen, és előnyös, ha hosszabbik oldala 1 m körüli.

A ketrec vagy terrárium elhelyezésekor a következőket kell figyelembe venni:

• kerülni kell a huzatos helyeket, mert megfázhat a süni

• nem szerencsés ablak elé rakni, mert nyáron túlhevülhet a süni teste, télen szellőztetéskor megfázhat

• rosszalvóknak nem ajánlott közel tenni az ágyhoz, mert éjszaka zajosak tudnak lenni, motoszkálnak, kaparásznak

• a ketrecből kikaparhatnak olykor egy kis macskaalmot, forgácsot (vagy amikor kivesszük őket hoznak magukkal egy keveset), így ne a laptop mellett vagy a perzsaszőnyegen legyen a süni ketrece :)

Ketrec

A süniknek a legmegfelelőbb méretű a nyulaknak szánt ketrec. Olyan legyen a ketrec, melynek az alsó műanyag tálcájának elég magas a pereme (10 cm legalább), hogy ne tudják kitúrkálni az almot. Csak olyan ketrece a jó aminek nem rácsos az alja! Előnye, hogy könnyen mozgatható, jól levegőzik, és könnyű takarítani. Hátránya, hogy a hang és az esetleges huzat akadály nélkül bejut a ketrecbe, valamint hogy a rácsok mászási lehetőséget adnak a süniknek, akik így, ha ügyetlenek, megsérülhetnek.

Üvegterrárium

Előnye, hogy jól megfigyelhetők benne a sünik és könnyen tisztítható, de nehezen mozgatható, könnyen összetörhet. Oda kell figyelnünk, hogy a terrárium ne legyen túl magas, különben nem szellőzik megfelelően (maximum 30-35 cm).

Faterrárium(faketrec)

Legideálisabb süntartáshoz egy 40 cm magasságú fa doboz. Az alját és oldalát néhány cm magasságban be kell burkolni vízhatlan anyaggal, például linóleummal, a könnyű tisztíthatóság végett. Előnye, hogy méretre készíttethetjük, vagy akár otthon is összebarkácsolhatjuk (persze jobb hozzáértőre bízni). Könnyen mozgatható, nem kaparják ki az almot, nem tudnak mászni rajta, a linóleumnak köszönhetően viszonylag könnyen tisztítható. Nálunk saját készítésű faketrecben laknak a sünik.

Sokan alakítanak át bútordarabokat ketreccé, egy nagyobb tv-állvány, polc is jó lehet kiindulásnak.

A ketrec/terrárium berendezése, szükséges felszerelések

Alom: Alomnak használhatunk faforgácsot, szénát, szalmát, faháncsot, fakérget, tőzeget, falevelet, macskaalmot. A lényeg, hogy ne legyen túl apró szemű vagy poros, esetleg illatosított az alom, mert ez problémákat okozhat, tüsszögnek tőle a sünik és a szemüket is bánthatja. A kisállat kereskedésekben általában jó minőségű, tisztított forgácsot árulnak.

Mi főleg fenyőfa forgácsot használunk, az alvóhelyükre pedig teszünk szalmát, szénát amiben szeretnek turkálni, vackot csinálni nappalra. A forgácsot 2-3 cm vastagon terítjük, naponta egyszer karbantartjuk (a pisis részeket eltávolítjuk) és hetente cseréljük. Az egyik sarokba tálcán (szögletes virágcserép alátéten) teszünk macskaalmot, itt végzik a dolgukat. A legtöbb süni hamar rájön, hogy hová kell járnia üríteni, de segíthetünk nekik azzal, ha a rossz helyre pottyantott ürüléket átrakjuk a macskaalomba. Ha a macskaalomból naponta kiszedjük a piszkot, elég hetente lecserélni azt.

Előfordulhat, hogy a fiú sünik férfiasságába beragad egy kis darab forgács vagy macskaalom. Ez általában nem szokott gondot okozni, mert a következő pisilés alkalmával távozik, de ha a süni nem tud maga megszabadulni tőle, nekünk kell eltávolítani csipesszel vagy kézzel.

Ha naponta 5-10 percet fordítunk a süni ketrecének karbantartására, biztos, hogy nem fog (az egyébként nagyon sok más kisállatra jellemző) kellemetlen szag kialakulni.

Etetőtál: Olyan kell, amit nem tudnak felborítani. Lehet kapni kis méretű, macskáknak készült "felboríthatatlan" tálakat, de a sünik találékonyak, ha nagyon akarják, úgyis felborítják. Nálunk például a tömör üveg hamustál vált be.

Itató: Itatónak is lehet tálkát használni, ha sünink nem hajlamos rá, hogy teletúrja alommal. Ennél sokkal jobb megoldás a csöves önitató használata, persze oda kell figyelni, hogy ne csöpögjön, mert eláztathatja az almot. Érdemes kipróbálni az üzletben, hogy jól működik-e. Kapható még csapos önitató is, ezek garantáltan csöpögésmentesek, de drágábbak is. Mivel kíváncsi állatok, minden süni megtanul önitatóból inni, de ha előtte nem abból ivott érdemes néhány napig vizestálkát is berakni neki. Nem érdemes nagy méretű itatót venni, hiszen úgyis naponta friss vizet adnunk nekik. Egy 50 ml-es itató tartalma két süninek is elegendő egy napra.

Búvóhely: Mindenképp szükség van egy búvóhelyre ahová a süni elbújhat, és nyugodtan átaludhatja a nappal nagy részét. Lehetőleg természetes anyagból készüljön. Boltban is lehet kapni (a tengerimalacoknak szánt a megfelelő nagyságú), de otthon is barkácsolhatunk nagyon jó kis házikókat farostlemezből, mogyorófa ágakból. Kisebb kartondoboz (pl. cipősdoboz) is megfelel a célnak,

Egészség

Ha egészséges a sünink, az állatorvost csak a féregtelenítő és esetleg külső élősködők elleni szer felíratása végett szükséges felkeresnünk. Ezen a ponton nagyon fontos, hogy hozzáértő állatorvosunk legyen, vagy ragaszkodjunk egy tenyésztők által kipróbált készítményhez, mivel a nem megfelelő szerek (pl. rágcsálók élősködőirtásához használtak) miatt el is pusztulhat a sünink! Ami biztosan beválik: Stronghold csepp (külső és belső élősködőkre is, tartós hatású, mi ezt használjuk), Frontline spray (csak külső, nem tartós hatású), illetve Flubenol KH paszta (féregtelenítő). Ezek mind kutyára-macskára gyártott szerek, a törpesün pedig sokkal kisebb álat, ezért nagyon oda kell figyelni a pontos adagolásukra!

Az első féregtelenítés általában a tenyésztőnél megtörténik, ezt aztán negyedévente ajánlott megismételni. Külső élősködők ellen csak akkor kell folyamatosan védekezni, ha kijár a kertbe a sünink (ez esetben a féregtelenítés is havonta ajánlott), egyébként nem valószínű, hogy összeszedne bármit is. Ha ez mégis megtörténik, természetesen azonnal kezeljük a sünit a megfelelő szerrel, vagy forduljunk állatorvoshoz, ha nem vagyunk biztosak benne, mi a baja.

A süni egészségügyi igényei

A sünik egészségügyi igényei nem túlzottan különböznek más emlősökétől. Akárhogy is, a módszerek, melyek révén meg lehet őket vizsgálni, kissé különbözőek, emiatt számos állatorvos nem hajlandó őket kezelni, vagy bizonytalanok a megfelelő kezelést illetően. Nem lesz könnyű olyan állatorvost találni, aki hajlandó fogadni és megfelelően tud kezelni egy sünit sürgősségi helyzetben is. Emiatt nem árt megbizonyosodni arról, hogy az állatorvosod hajlandó lesz megvizsgálni a sünidet és megtenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megfelelő módon kezelni tudja az állatot.

A süni szagorientált

Ha gyakran használsz illatosított testápolókat, parfümöket, illatosított szappanokat vagy más termékeket, meg is haraphat. Ha a süni azt érzi, hogy olyan illatod van, mint az eledelnek, megnyalhat vagy enyhén megharaphat. Ha olyan illatod van, amit a sünid veszéllyel társit, akkor kevésbé lesz hajlandó kapcsolatba lépni veled, vagy félelemből harapni fog, és azt bizony érezni fogod. A félelemből való harapás általában az állkapocs szoros összeszorítását jelenti.

Nagyon gyakori, hogy a tenyésztőket olyan emberek keresik fel, akik meg akarnak szabadulni sünijüktől, mivel azok gyakran fájdalmasan harapnak, de a süni azonnal felhagy a harapással, amint egy dohánymentes környezetbe kerül, és olyan emberek foglalkoznak velük, akiknek a bőre nem füstszagú.

A süni nem kutya vagy macska

Nyilvánvalónak tűnik, nem igaz? Akárhogy is, sokan úgy vásárolnak sünit, hogy azt várják el tőlük, hogy egy kutyához vagy macskához hasonlóan viselkedjenek. Ne várd el, hogy a sünid füttyszóra jöjjön oda hozzád, vagy hogy trükköket tanuljon meg, visszahozza az eldobott tárgyakat, üdvözöljön, amikor hazajössz vagy, hogy az alomba végezze el a dolgát!

A süni gyakran megszökhet a ketrecéből

Temészetesen nem mindegyikük, de számos süni megszökhet a ketrecéből, tűnjön az bármilyen biztonságosnak. Ez az állat nyilvánvalóan élvezi a ketrecből való megszökését, nem számít, milyen kísérletet teszel arra, hogy bebiztosítsd a ketrecet.

A süni szereti a bogarakat

A bogarak fontos részei a süni étrendjének. Ha nem tudod megemészteni a gondolatot, hogy élő bogarakkal etesd, meg kell bizonyosodj arról, hogy hozzáférésed van egy olyan helyhez, ahol konzervált vagy lefagyasztott száraz bogarakat árusítanak.

A süni tüskés

Még egy nyilvánvaló dolog, nem igaz? Ha tudnád, hányan vásárolna sünit éshányan mondank le róla. Egy nagyon jól szocializált és barátságos süni az idő legnagyobb részében laposan tartja a tüskéit, ha megijed, hirtelen felébred vagy rossz kedve van, még a legaranyosabb süni is felbozolhatja a tüskéit. Ugyanakkor fel kell készülnöd arra (főként a bébi sünik esetében), hogy alkalmanként elhullatott tüskét találj a szőnyegen.

Az eheti tűpárna adagunk egy másik süni faj lesz, az Egyiptomi füles sün.

Ismertetőjegyek: Testhossza 15-28 cm, testtömege az évszaktól és a tápláltsági állapottól függően 220-350g között változik. A faj jellegzetessége a 3-4 cm hosszú, jól fejlett és mozgékony fülkagyló. Három alfaja ismeretes, elkülönítésükben a tüskék hosszúsága és rajzolata nyújt segítséget. Létezik albínó változata is.

Elterjedése: Közel-Kelet és Észak-Afrika változatos, de inkább a szárazabb élőhelyeinek lakója. Száraz sztyeppéken és sziklás területeken fordul elő gyakrabban.

Életmódja: A füles sün éjszaka aktív, nappal védett helyeken, fák gyökerei között illetve földbe vájt üregekben pihen. A táplálék keresése közben igen aktív, mindent átkutat, közben akár 9 km-t is megtehet. Mozgása gyors, futási sebessége 1-1,2 km/h is lehet.

Természetes élőhelyén rovarokon kívül kisebb emlősöket, madarak tojásait és hüllőket is elfogyaszt. A nyári időszakban jelentős a rovarfogyasztása, ami a lakóhelye körül fellelhető rovarok szinte teljes skáláját felöleli.

A faj a táplálékhiányos, hűvösebb időszakot nyugalmi állapotban vészeli át. Ekkor összegömbölyödve pihen, a légzésszám kissé lelassul. Az ilyen álomból felzavart sün rendkívül lassan, dülöngélve képes csak mozogni.

A füles sünök a szabadban 35-42 napig vemhesek, majd rejtett helyen hozzák világra 2-4 utódukat.

Tartása/tenyésztése: Előljáróban szeretném cáfolni azt a véleményt, miszerint a füles sünnek nehezen elviselhető szaga van. A megfelelően takarított (heti rendszeresség) és egészséges füles sün nem kelt kellemetlenebb szagot, mint bármely más sünfaj vagy rágcsáló.

A szabadban is magányosan járnak, így a fogságban való tartásuk is elkülönítve javasolt, a hímeké mindenképpen. Egy sün számára minimálisan 60X100 cm-es terráriumot vagy ketrecet kell biztosítani. Ez – mivel a füles sün a száraz élőhelyek lakója- akár készülhet fából is. A terrárium magassága legalább 40 cm legyen, különben könnyen megszökik.

A faj tartásához 22-25°C-os helyiség szükséges. Alacsonyabb hőfokon az állatok pseudohibernatio állapotába kerülnek.

A szaporításhoz legalább 1 éves kort kell betöltenie a füles sünnek! A párzásra kész nőstény a tüskéit ellapítja, medencéjét felemeli és nem menekül a hím udvarlása elől. A párzás rövid ideig tart, azonban többször is megismétlődhet. A nőstény a vemhesség alatt fokozott étvágyú, és egyre gömbölyűbbé válik. Mozgása a félidőn túl lomhább, természetileg szelídebb is lesz.

Az ellés előtti napon már nem eszik és sokat kapar. Speciális szülőkuckót igényel, amit az ellés első várható időpontja előtt legalább egy héttel be kell rakni neki, hogy legyen ideje megszokni. A fogságban tartott füles sünök vemhességének ideje tapasztalatom szerint rövidebb, átlagosan 33-34 nap. A kis sünök általában éjjel születnek, amit jellegzetes síró hang jelez. A kölykök csupaszak, csak a háti részen vannak tüskék, amik kezdetben még puhák. A születésük utáni 5-7 nap kritikusnak számít, ekkor a nőstény nagyon ideges. Ez idő alatt csak a táplálék beadásával zavarjuk meg, mert a gyakran zavart nőstény felfalhatja kicsinyeit. A szoptató nősténynek nagy mennyiségű rovartáplálékra van szüksége, ellenkező esetben a kölyköket felfalja!

Ha az alom megéri az egy hetes kort, akkor már valószínű a siker...bár nem biztos. A kicsik szeme 3 hetes koruk körül nyílik ki, ekkorra már szőrösödnek is. 4-5 hetes korukban kezdenek el szilárd ételt is fogyasztani (kezdetben gyümölcsöt és lisztkukacot), bár anyjuk még körülbelül 6 hetes korukig szoptatja őket. A füles sünöket 7 hetes korban lehet elválasztani legkorábban, és még egy hétig célszerű a kölyköket együtt tartani, ezzel a választás stressze csökkenthető.

Dr. Gál János egy cikkében az alábbi menüt ajánlja.

Hétfő 10-15 kifejlett tücsök

Kedd Egy növendék egér

Szerda 15-20 gyászbogár lárva + 1 újszülött egér

Csütörtök 10-15 kifejlett tücsök

Péntek 10 kifejlett tücsök + 5-10 nagy méretű pajor

Szombat Száraz macskatáp + fél, keményre főzött tyúktojás

Vasárnap 1 növendék egér

Nálam a sünik így esznek:

A fogságban tartott sünök is este esznek, ezért elég csak egyszer etetni őket naponta. Mivel a vércukorszintjük ingadozása és esése komoly gondot okoz, ezért mindig legyen előttük száraztáp (legjobb az alomba keverni, így éber marad a vadászösztön). Természetesen emellett nagyon fontos a friss ivóvíz is (önitatóból inni minden sün megtanul!). A táp kis szemű és tényleg száraz (ne áztasd be!) legyen, hogy a fogaik erősek és épek maradjanak. Én Acana-t adok, mert abban az égvilágon minden hasznos tápanyag (cápaporc, tőzegáfonya, bogáncs, körömvirág, kamilla...stb.) benne van.

Mivel a sünök rovarevők, az aktív időszakban (áprilistól-októberig) mindenképpen kell, hogy kapjanak belőlük, legalább hetente 3X. A passzív időszakban kihagyható, persze azért örülnek neki. Arról, hogy ki, mivel etet megoszlanak a vélemények.

Én a vadon fogott (vegyszermentes területről) rovarokra esküszöm, de van, aki kizárólag tenyésztettel etet.

Tavasztól - őszig vadászom a réten (napi röpke 1-2 órát), ilyenkor van rovardömping. Télen pedig saját tenyésztésű lisztkukacot adok. Vadon foghatsz nekik szöcskét, sáskát és cserebogarat. Tenyésztettből tücsköt, sáskát, csótányt és a lárvák közül lisztkukacot illetve gyászbogár lárvát kaphatnak. Tulajdonképpen az összes eleségállatot lehet otthon tenyészteni (tücsök, sáska, csótány, lárvák), csak elhatározás kérdése. Nálam a lisztkukac az amit még bevállalok! Ha ki akarod próbálni a lisztkukackodást akkor kezdésnek vegyél egy adag lisztkukacot, hagyd őket kikelni és bogárrá válni, majd rakd át őket egy műanyag dobozba, aminek a tetejét jól szellőző anyaggal zárd le. És amit esznek: az alap a búzakorpa amit följavítok búzadarával, liszttel és egy kis süntáppal.

Nedvességpótlásra zöldség vagy gyümölcs-darabkát adj nekik, vizet soha.

A másik kérdés, hogy kell-e nekik szopós egér?

A magam részéről sohasem adok! Mivel a természetben is ritkán jutnak ilyesmihez, hobbitartásnál nyugodtan elhagyható és helyettesíthető pl. főtt csirkenyakkal. Élő eleségre ritkán költök, bepótolom a tápoknál és más ennivalóknál, néha még tengeri herkentyűket is veszek nekik.

Az alap táplálékuk fogságban a jó minőségű, száraz macska- vagy görényeledel kell hogy legyen (néhol süneledel is kapható, ami nagyon jó) kiegészítve főtt tojással, főtt csirke vagy halhússal, időnként gyümölccsel és zöldséggel.

A közhiedelemmel ellentétben a felnőtt sünök növényi eredetű táplálékot nemigen esznek, a természetben is csak véletlenszerűen „harapják be” rovarvadászat közben.

Ezért aztán elég hetente egyszer kapniuk belőle pl. párolt zöldség formájában. Én legtöbbször nem vacakolok a párolással és apróra vágott tyúkhúrt vagy pitypanglevelet, illetve reszelt sárgarépát keverek az eledelbe, így szinte mindig elfogy!

A kölyök sünik viszont először száraztápot és gyümölcsöt esznek! Csak később térnek át a hús jellegű táplálékra.

Amit biztosan nem kaphatnak SOHA: az a TEJ! A sünök laktóz érzékenyek, legtöbbször hasmenést kapnak tőle, ami gyors kiszáradáshoz és akár pusztuláshoz vezet! Ez alól a süntanrekek kivételek, ők kis mennyiségben tejterméket: sajtot (mozzarella, trappista) és túrót is kaphatnak.

Sünök számára gyártott nasik és csemegék egyenlőre nincsenek, hisz szoktatásnál és jutalmazásra mindig az élő rovar a legjobb!

Tilos:

Gyümölcsök: szőlő, mazsola, avokádó, narancs, citrom, lime, grapefruit, ananász. Zöldségek: hagyma, saláta, fokhagyma, metélőhagyma.

Vigyázat: Minden kis mag fulladás veszélyt jelent, a túlságosan savas gyümölcsök pedig határozottan nem tesznek jót a sünöknek!!!

Az első hetek

Miután hazavittük a sünit, tegyük be előre elkészített helyére, rakjunk be neki enni (ha kaptunk a tenyésztőnktől "babacsomagot", akkor abból tálaljunk), és lehetőleg hagyjuk békén másnap estig. Ennyi időre mindenképpen szüksége van, hogy kiheverje az elválasztás és az utazás okozta stresszt, és megismerkedjen új környezetével.

Az első néhány alkalommal valószínűleg heves puffogással és tüskemeresztéssel reagál majd közeledésünkre, úgyhogy szükségünk lesz egy jó adag önuralomra, hogy kézzel kivegyük a szúrós kis golyót (ha semmiképp nem megy, forgácsostul emeljük ki, vagy használjunk törölközőt, kesztyűt vagy egyéb segédeszközt), ám a szúrására pár nap alatt szinte immunissá válhatunk, ha kitartóak vagyunk. Kézbe véve és hasra fordítva a legtöbb süni kigömbölyödik, és homloktüskéi rejtekében elkezdi szemlélni a világot. Beszéljünk hozzá, kínáljunk fel neki egy kis lusztkukacot vagy gyászbogárlárvát, foglalkozzunk vele sokat. Akár el is engedhetjük ismerkedni az új környezetével, azonban soha ne hagyjuk felügyelet nélkül kószálni a lakásban, mert sok veszély leselkedik egy ilyen apró és tapasztalatlan állatkára! A magas helyekkel (pl. asztal) különösen vigyázzunk, a kölyök süniknek még nincs mélységérzetük, és gondolkodás nélkül a mélybe vetik magukat, ha úgy gondolják, odalent izgalmasabb az élet.

A különféle élő eleségekhez fokozatosan szoktassuk a sünit. Lisztkukacot hazakerüléskor már minden süninek kell tudnia enni, és általában a gyászbogárlárva sem okoz nekik gondot ilyenkor. A lábaikkal kapálózó rovarokkal már más a helyzet, ezektől hajlamosak megijedni az első találkozáskor. Ha látjuk, hogy már belejött a "vadászásba", akkor próbálkozhatunk kisebb sáskákkal. A tücsköt, csótányt sok süni nem szereti; ha azt nem támadja meg, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy még kicsi hozzá - valószínűbb, hogy egyszerűen csak nem akarja megenni. Később megkínálhatjuk naposegérrel is (először tényleg újszülöttet adjunk neki, később kaphat kicsit nagyobbakat is). Sokan érthető okokból viszolyognak az egér etetésétől, de a sünik egyik kedvenc eledele, és szerencsére nagyon kulturáltan fogyasztják.

Új ízekkel, szagokkal való találkozáskor a törpesünök gyakran "habzanak", ami elsőre ijesztő, ám valójában teljesen ártalmatlan és normális jelenség. Ilyenkor a sün egészen nyakatekert pózokat felvéve igyekszik habos nyálat kenni a hátára, ami a sünök egyik legviccesebb produkciója, ha tudjuk, mi az, és nem ijedünk meg tőle. Ez a viselkedés kölyökkorban a legjellemzőbb, amikor még szinte minden új nekik, de néha felnőttek is habzanak, pl. ha valami igazán finomat ettek, amivel rég találkoztak.

Ha bármi kellene még nyugodtan szólj!

Zafír Blu

www.riocsatorna.gportal.hu