Miért félnek (írtóznak) sokan az egerektől?

Szia.

Előttem közvetlen íróval értek 100%-ig egyet,még annyit azért hozzátennék,hogy a gyermeket,ha már az anyaméhben éri az anya ijedtsége folyamán negatív inger,ez kihatással lehet a további életére.Ezt nemrégiben hallottam egy szemináriumon.

Példa(ezt hozta fel az előadó):Az anya terhessége előrehaladott szakaszában találkozik egy mérges pókkal,esetlegesen az megcsípi,akkor ez a méhében fejlődő magzat idegrendszerére is kihatással van,mint ahogy mindent hall odabent,és ez a későbbiekben mint egy tudatalattiban visszatérő rossz emlék tér vissza,csak éppen lehet,hogy hipnózis alatt képes csak rá visszaemlékezni,máshogy nem.

Nekem is arachnophobia-m(pókiszony) van,és nem tudom honnan.

Két dologra tudom visszavezetni,az egyik:Egyszer még régen hallottam valakitől,hogy az ember életében 10-15 pókot eszik meg álmában,ugyanis a pók a sötét,nedves,meleg helyeket részesíti előnyben,márpedig az ember szájürege éjszaka:nedves és sötét,valamint meleg.

Erre a beszélgetésre rá kb.1 évre egy éjjel arra ébredtem fel,hogy az arcomon valami szőrös mászik,mikor odanyúltam derült ki,hogy egy nagy pók volt.Azonnal lesöpörtem,felültem,és megláttam egy kb.3cm-es pókot...

Azóta úgy tudok csak elaludni,és tudom hogy hülyeség,hogy kitömöm párnával a fejtámla és az ágy közötti részt,máskülönben nem megy.

Hogy miért félnek az emberek?Lehet ez előbbi tudományos magyarázat,vagy csak az a berögzült szokás,amit előttem írók is leírtak.Nem irtózom semmiféle hüllőtől,egértől,patkánytól,de a pókoktól igen.És nem tudom biztosan a mai napig sem,hogy miért.

Előtted író vagyok (13:38 és 13:51-es). Nekem is pókiszonyom van, méghozzá súlyos. Még elolvasni is alig bírtam a válaszodat.:)) Brrrr..!!

Érdekes, amit írtál, bár nekem további kérdéseim volnának az előadóhoz. Ugyanis az agyunkba érkező információ előbb mindig átesik egy vizsgálaton, kielemzi, hogy volt-e hasonló élményben részünk, és csak ezután kerül az információ logikai feldolgozásra. Ezért létezhet a fóbia mint az ésszerűtlen félelem jelensége, hiszen az adott szituációhoz hasonló negatív emléket talál az agyunk, és előbb reagálunk, mielőtt meggondolhatnánk, hogy nincs is értelme félni. Ha a tévében látunk pókot, akkor is hevesen reagálunk, holott teljesen nyilvánvaló, hogy a műsorban szereplő állat semmilyen hatással nem lehet ránk. Mármost, ehhez a reakcióhoz nyilvánvalóan korábbi emlék szükséges, hiszen az agyunk az alapján utasít bennünket, hogy így reagáljunk. Hogy a fóbiát kiváltó élmény miként rögzülhet magzati állapotban, azt még elképzelni sem tudom. Természetesen, nem cáfolom, hiszen nincs rá megfelelő tudásalapom, csak nagyon kíváncsi volnék az előadó magyarázatára, mert érdekel.

Egyébként hallottam egyszer egy érdekes felvetést, éspedig azt, hogy ezeknél a negatív emlékeknél, amik fóbiát váltanak ki, mennyiben szükséges, hogy valós emlékek legyenek? Úgy értem, lehet-e olyan, hogy valaki nagyon rémisztő dolgot álmodik egyszer, és az álmában átélt élmény miatt később félelme legyen egy ahhoz hasonló valós helyzetben? Elméletben lehetségesnek tartanám, de meghallgatnám egy szakértő véleményét ezzel kapcsolatban.:)

de a dolognak van egy másik aspektusa is, mégpedig az, hogy teljesen már tartani egy ilyen kis rágcsálót, ellenőrzött körülmények közt, kézhez szoktatva, normális tiszta táplálékkal etetve, direktben kondicionálva arra, hogy ne mászkáljon be lehetetlen helyekre ne rágja szét a berendezést és ne piszkítsa be se ürülékkel, pláne ne fertőzéseket terjesztő vizelettel a ruhákat, étkészleteket, mindennapi használati eszközeinket; mint amikor fogalmunk nincs, merre rejtőzik, hogyan, mit, mikor tesz tönkre, és milyen mértékben szaporodik, ecetera; mert túl azon, hogy mennyire ijesztő tud lenni, ha nem tudod, mi motoszkál, hol motoszkál, mikor bújuk (ugrik) elő - amitől tényleg sokan irtóznak -, ha hagyjuk őket elszaporodni, valóban hatalmas kárt képesek okozni, nem beszélve a már említett fertőzésveszélyről!

szóval, nagyon más egy aranyos, szelídített egérke - például egy fehér egér, ami eleve tenyésztett fajta, a természetben elő sem fordul -, mint a minden ételt megtaláló, megrágcsáló, bepiszkító - ellenőrizetlenül szaporodó - házi vagy mezei egérkolónia; utóbbitól jogos a félelem, és itt nem az indokolatlan pánikreakcióra gondolok, hanem az ésszerű védekezésre.