Miért van ez? Hát nem szomorú?

Itt azért vannak különbségek.

Pl a városi ember úgy eszik húst, hogy köze nincs a gyilkoláshoz. Nem tud ölni, mert sosem próbálta, nincs hozzászokva, csak elmegy a boltba és leveszi a polcról a mirelit húst. Például alapból ez ugye a probléma.

Egy ilyen emberrel szerintem nincs gond, viszont aki azt mondja, hogy úristen milyen szemetek, hogy megölik az állatot, az már egy kissé állszent, mert miközben húst eszik, ezt hangoztatja, ahelyett, hogy eldöntené: ő most húsevő, vagy nem?

Azok az emberek, akiknek nincs fóbiájuk a húsevéstől, és nem is állszentek, de még sosem öltek állatot, azok biztos vagyok benne, hogy ha olyan helyzetbe kerülnének, levágnák maguknak az állatot, vagy ha mást nem, akkor eszkábálnának egy olyan szerkezetet, amibe belemegy a csirke enni és levágja a fejét, miközben ő nem néz oda.

Aztán szólna a társának, hogy: - hé figyelj, levágtam a csirkét, főzd meg!

Abban igaza van a kérdezőnek, hogy talán az a kígyó életében soha nem találkozna azzal a gekkóval a természetben. Hiszen ez csak egy terrárium, ahol összezárnak két állatot, amiből az egyiknek esélye nincs a menekülésre. Ez így ebben a formában nem nevezhető természetnek.

Akinek pedig örömet okoz a gyilkolás látványa, és ezt kamerára is veszi (nem oktató jelleggel természetfilm gyanánt gondoltam), azt én egy sorozatgyilkos féle embernek titulálnám és azt gondolnám róla, hogy talán a férfiasságát akarja fitogtatni ezzel. Sajnos vannak ilyen perverzek /ferde hajlamúak, akik már gyerekkorukban is ezzel szórakoznak, hogy állatokat kínoznak és ezeket sajnos nincs ki megbüntesse.