A méhészek hogyan találják meg a jó (nem feltétlenül a legjobb) helyeket "letáborozásra"?

Fel kell térképezni hol van a legtöbb virágzó tábla.. milyen kultúrnövények vannak milyen számban.. 3 kilométeren belüliek legyenek a virágzók.. figyelembe kell venni, hogy van-e más méhész is a környéken.

Figyelni kell a szélvédettségre. Apám méhész, ennyit tudok.

18/nő

Sok elméleti és gyakorlati tudás kell összerakni. Ismerni kell a növények nektártermelő képességét, 1 ha adott növény kultúrára hány méhcsalád telepíthető optimálisan? Milyen a talaj viszonyok vannak? Átlagos időjárási viszonyok, hőmérséklet csapadék?

Mi a vándorlás célja? Családok létszámának növelése, családok számának növelése -szaporítás/, mézeltetés/ élelem pótlás / ilyen is előfordul/. Stb,stb,stb.

Dr Vicze Ernő, Örösi Pál Zoltán, Faluba Zoltán, Zsidei Barnabás, Nikovitz Antal könyveikből alapos és mindenre kiterjedő válaszokat kaphatsz.

A méhészek beszélgetnek más méhészekkel, és így informálódnak. /Még ehhez hozzá teszem, hogy 5-10 év gyakorlattal, akár Pesten is az utcán ki lehet nagypontossággal vállasztani, hogy ki a gyakorló méhész./ Elmennek, szimpatikusnak találják egymást, a beszélgetésből megszerzik a hasznosítható információkat. Így ha megegyeznek akkor telefonon emailba stb a helybeli lakos tájékoztatást ad történtekről. / - szevasz Jóska, tegnaptól zabzik az akác./ Ezek az évelőkre vonatkoznak.

Az egynyáriakat / repce, napraforgó/ a Méhészújság, megyei lapokban szokták leközölni / Pusztakotkodács határában 150 ha napraforgót vetnek vagy vetettek. Megyei Mg hívatok állítják össze. Vagy tömeg- vagy egyéni közlekedési eszközzel utazól, és kinézel az ablakon.