Melyek a legjobb tejelő szarvasmarha fajták? Fel lehet állítani sorrendet? (minőségi és mennyiségi)

A minőséget általában a beltartalom határozza meg. Ez a zsír és fehérjetartalom. Hogy melyiket szeretik jobban, az függ attól is, hogy mit akarsz kezdeni a tejjel.

A magas tejfehérje tartalom a sajtkészítésnek kedvez.

A magas zsír a tejfölnek, vajkészítésnek jó.

A tej cukortartalma relatíve azonos minden fajta tejében.

Na mármost, a fent említett Holstein Fríz vitán felül a legtöbb tejet adja, mennyiségben így ő áll a toplista élén, tejének beltartalmi mutatói azonban szegényesek, a teje mondhatni híg.

A Jersey jóval kevesebbet termel a Hoslteinnél (de ha csak hozzá viszonyítva nézzük, mert azért egy fejésre egy Jersey is lead 10-13l tejet attól függően, hogy a laktáció melyik szakaszában jár), ám az egyik legzsírosabb és fehérjében leggazdagabb tejet adja, ráadásul a fehérje összetétele is ennek a fajtának a legkedvezőbb, ugyanis rengeteg benne a kazein, ami a sajtkészítés elmaradhatatlan eleme.

Ez a két fajta a két szempont szerint kiemelkedő. Természetesen rengeteg másik fajta is büszkélkedhet figyelemre méltó termelési adatokkal. Pl a magyar tarka nem csak sok tejet ad (egy fejéssel a laktáció csúcsán 20l-t is leadhat), de beltartalmi mutatói sincsenek úgy leromolva, mint a Holsteinnek. (Vannak adatok, ahol pl Magyarországon egy Magyar tarka állomány ráver a szintén Magyarországon tartott Holsteinekre mennyiségben, bár azért a két telep tartástechnológiájának különbségeire kíváncsi lennék.. )

Ez megint a húsfajtától függ. A magyar tarka húsmarhaként tartva kiváló húsformákat mutat. Ilyenkor, mivel nincs rendszeres fejés, kevesebb tejet termel, annyit amennyit a borjú igényel - bár így is előfordulhat, hogy kicsit le kell fejni a maradékot legalább a nap végén, mert a fajta kiváló tejelő, és előfordulhat, hogy még így is többet termel a kelleténél. (ami pl nagyon hasznos lehet, ha valamelyik tehénnel történik valami, elapad a teje, így annak a borjával lehet dajkásítani egy másik tehenet) Kettős hasznú tartás esetén simán lehet fejni a borjúnevelés mellett, mert van annyi teje, hogy az embernek is jusson (most itt a családra gondolok háztáji tartásnál, nagyüzemben ugye nem hagyják a borjút az anya mellett), bár ilyenkor sokkal zsírosabb a teje.

A magyar szürkének hiába innád a tejét. Meg lehet inni persze, de ez a fajta jellemzően csak annyi tejet termel, amennyi a borjának elég. Ha megiszod, nem marad a borjúnak.

Kárpáti borzderesről nem tudok véleményt mondani, nem nagyon foglalkoztam a fajtával.

És egyébként főként ez a 3 fajta ismert. Vannak tájegységek alapján kitenyésztett fajtáink is a magyar tarkából pl vas megyei robosztus (húsra szelektált, tiszta vörös szín), bonyhádi fedett pirostarka (tejelő), mosoni tájfajta (tejelő), de nem valami gyakoriak. Én pl Vas megyei vagyok, és még sose láttam vas megyei robosztust.

Illetve voltak próbálkozások még, pl a Tejelő magyar barna, ami Jersey x Magyar Tarka és Jersey x Borzderes utódok keresztezéséből alakult ki, de én még élőben ilyet nem láttam. Ilyen próbálkozás a Hungarofríz is, de nem nagyon terjedt el.

Tej szárazanyagtartalma: 12-13%

Tejzsír: 3,5-5 %

Tejfehérje: 3,6-3,7 %

Tejcukor: 4,7 %

Ásványi anyagok: 0,4 %

Továbbá hormonok, vitaminok, enzimek stb.

A tej mennyiség a tej zsírral negatív korrelációban van. Tehát ha sok a tej akkor kevés a zsír és ez fordítva is igaz.

Megkülönböztetünk ipari és fogyasztói tejet. A fogyasztói tej az alacsony zsírtartalmú tehát a nagy tejtermelő képességű marhák teje. Ilyen pl. a Holstein-fríz

Az ipari pedig magasabb zsírtartalmú viszont kevesebb tejet adnak az ilyen tejet termelő fajták. Ezt a tejet sajt, túró, vaj készítésre használják.

Ilyenek a koncentrált tejű fajták, pl. Jersey.

Remélem tudtam segíteni.