Tart ,nevel, vág még valaki szárnyast?

Vidékre költöztünk Pestről.

A házzal "maradtak" a tyúkok is, kb 10,plusz egy kakas. Csirkét azelőtt csak a Sparban láttam, a húsos pultban, vagy a mirelitnél.

Elmondták, mikor,mivel kell etetni,hogy tudok gyorsan kitakarítani körülöttük, stb. Volt tojás minden reggel, tök jól elvoltak én még bírtam is, ahogy elkaparáztak.

Aztán kb egy év múlva elfelejtettem este rájuk zárni az ól ajtaját,(szépen minden este bevonultak) és reggelre valami vadász állat vérfürdőt rendezett. Sajnáltam őket.

Nem lett több utána.

Falun él a közeli rokonságom, másik faluban dolgozom, a kollégáim szinte kivétel nélkül falusiak.

Így is alig ismerek olyan embereket, akik tartanak baromfit. Az a pár, aki igen, az többnyire olyan mennyiségben, hogy eladni is tudjon vagy tojást, vagy 2 kiló körüli vágott csirkét. Nyugdíjas rokonomék pl. hússzal-harminccal több előneveltet vesznek, mint amennyire szükségük van, aztán ha a csirkék elérik a vágósúlyt, akkor a szomszédasszony segítségével levágnak annyit, amennyire épp vevő van, 2-3 alkalommal elfogy az összes plusz. Így a sajátjaik nagyjából ingyen vannak. (Vevő az mindig akad háztáji csirkére.) Ameddig fiatalabbak voltak, a kertben megtermelték ingyen a kukoricát, addig érte meg igazából.

Gyerekkoromban viszont olyan embert alig ismertem, akinek nem volt legalább tyúkja, és csodálkozva láttam, hogy a boltban tojást árulnak... De akkor mindenki kapta a téesztől a háztájit, vagy ha nem volt elég, akkor még fillérekért lehetett hozzá venni.

Ennek ellenére, a havi fizetésekhez viszonyítva, többszörösébe került a tojás meg a csirkehús, mint manapság. A KSH adatai alapján számolva, 1980-ban egy átlagfizetésért 2050 tojást adtak. Most ha 2024-re a tojások átlagárát 80 Ft-nak vesszük, akkor 2050 tojás ára 164 E Ft. Ehhez képest a nettó átlagkereset meg tavaly 432 E volt... Ezért nem éri meg annyira tojást termelni, legalábbis ha csak az anyagi oldalát nézzük.