Akvárium savasítás, lugositás, ki mivel csinálja?

Valószínűleg az én egyik válaszomat olvastad.

Attól is függ a savasítás, hogy minek kell. A fent említett verziók, mint éger toboz, tőzeg, csersavakat, huminsavakat tartalmazó növényi részek társas, fekete vizes akváriumba jók.

Ezek a lágy vizet (föltétlenül lágyítani kell először) enyhén savasítják, ami általában elég.

A hátrányuk, hogy nem tudod előre mennyi sav, mennyi idő alatt, milyen intenzitással oldódik ki belőlük.

Tehát ezerszer nehezebben szabályozhatóak.

Ha mondjuk kényesebb lágyvizes halak szaporításába fogsz, külön berendezett kis ívató medencében , nagyságrendekkel megkönnyíti, és meggyorsítja a víz beállítását egy bemért törzs oldat, egy pontosan adagolható savból, ami ilyen célra úgy nagyjából majdnem 100%-ban sósav szokott lenni.

Hogy mennyi kell... hát arra nincs recept! Az mérni kell, méghozzá reggel este, napokon keresztül, amíg stabilizálódik, és nem is csepegtetős játékkal bohóckodni, hanem rendes pH mérővel.

4-5 nk KH-ig észszerű levinni, azalatt a pH igen könnyen behintázik. Még vélhetően ekkor sem lesz savas tartományban a vized, oda már ph minussal merészkednék (kontrollálható, de csak lágy vízben éri meg, magas kH mellett sok kell), de kétségtelenül a diszkont verzió a sósav, persze szigorúan az akva üvegén kívül bekeverve. Sok lágy vizes hal szaporításához egyébként már egy 6.8-as érték is optimális, ahhoz megfelelően lágy vízben nem kell sok. Egy digitális pH mérő ilyen akciók esetén kézenfekvő beruházás, a vízkémiai tapasztalat meg alapvetés.

Lúgosítás? Idehaza olyan kemény a csapvíz, hogy ez fel sem szokott vetődni.