Miért pusztulnak a guppijaim?
Van egy vegyes növényes 97 literes akváriumom, melynek lakói: 7 platti, 2 felnőtt guppi (már csak ennyi, 6-an voltak) és 4 növendék guppi, 5 albínó páncélosharcsa és egy sziámi harcoshal. A guppijaim a kezdetek óta nem viselkedtek igazán jól (már fél éves az akvárium kb), szépen lassan 1-2 havonta kezdve a nőstényekkel elpusztultak. A menete az volt, hogy általában ellés után pár nappal a nőstény háta megpúposodott és a farka lefelé hajlott, lefogyott és elálltak a pikkelyeik, de nem hasvízkór szerűen, hanem mint ahogy kifogyott a bőréből. Nem értettem, de szépen lassan elment mind, most pusztult el az utolsó hím, úgyhogy már csak egy nőstényem maradt. Senki mással nincs semmi probléma, aktívak és jól esznek, heti 30% vízcsere van és két belső szűrő, egy az akvárium méretéhez utólag vett bika szűrő és egy a szettben érkezett gagyi szűrő amit a levegőztető funkciója miatt hagytam bent, mert a másiknak ilyenje nincs.
Van valakinek valami ötlete mi lehet a probléma? Én gondoltam már arra is hogy valami genetikailag nem lehetett az igazi a halaknál, amúgy sem olyan igazán szép színes guppik voltak és így már egyre jobban arra tudok gondolni.
válasza: válasza:
válasza:Guppi: semleges, kemény víz, 1 evőkanál sóval/20L, 25-27 C°
Platti: enyhén lúgos, kemény víz, 22-27 C°
A. páncélosharcsa: semleges, közepesen kemény víz, 22-25 C°
Harcoshal: semleges, közepesen kemény víz, 25-28 C°
Össze nem illő halakat tartasz és valamelyik mindenképpen szenvedni fog.
A kereskedői szemléletű akvarisztika az oka, mert mindent eladnak tudás nélkül.
A haltartónak meg kell győződnie arról, milyen életkörülmények illenek a halhoz és aszerint választani. Mintha a jegesmedvét és a pandát összezárnák egy afrikai éghajlatú állatkertben, persze hogy megdöglene mind.
A legegyszerűbb megnézni, honnan származnak eredetileg a halak.
A platti Közép-Amerika és Dél-Mexikó, a guppi és a páncélosharcsa Dél-Amerika, a harcoshal pedig Délkelet-Ázsia vizeiből való.
Kérdezhetnéd, hogy a páncélosharcsa miért nem igényel enyhén brakkvízi körülményeket? Mert nem azonos folyóból származnak és míg a guppi tolerálja a sósabb vizet, a harcsa nem. A guppi elél brakkvízi körülmények nélkül is, csak betegesebb lesz és könnyebben pusztul el, ez a válasz a te esetedben is. Sajnos segít a tévhitekben a rengeteg hazai félinformáció is, ahány oldal annyi adat.
Felnőtten vettem őket. A plattikból csak hímeket vettem, azért nincsenek utódok.
Igazad lehet utolsó, azért tudatlannak nem igazán mondanám magam teljesen, az a baj amit mondasz, ahány oldal annyiféle információ, és kicsit sem az eladó javaslatára választottam a halakat, mert az képes lett volna beletetetni a kifejlett vitorláshalait a százliteresembe.
Hosszas utánanézés után döntöttem ezek a fajták mellett, mert igazából mindenképpen elevenszülőket akartam, bár a plattikból végül csak hímeket vettem. A legtöbb oldal alapján az igényeik intervallumába való körülmények mind
adottak és nem szélsőségesek, a víz nincs sózva.
Egyébként de, 1-2 utódnál láttam gerincelváltozást, most ez nem tudom hogy genetikára utal vagy rossz tartási körülményekre.
Igazából ha esetleg az utolsó nőstényem is elmegy nem veszek hozzá (amúgy se vagyok híve ennek a halpótlásos témának), maradnak az eddigiek mert a többiek vígan élnek és nődögélnek, egyedül a guppik lógtak ki ezért gyanakodtam genetikára már csak a nagy közismertség és túltenyésztettség miatt is.
válasza: válasza:Elméletben általánosságban van igazság az 5-ös válaszban, de ennek a pusztulásnak ehhez semmi köze.
Pár ezren tartanak együtt coryt meg guppit, sikerrel, meg aki külön tart páncélost, az is 99%-ban tök ugyanabban a sima magyar csapvízben tartja, mint a többit, minden probléma nélkül.
Egyébként meg ha emiatt valaminek pusztulnia kellett volna, akkor az pont a páncélos, mert ha valami az akváriumban díjazza a magyar csapvizet, az pont a guppi meg a platti.
A kicsik gerincproblémája genetikai hibákra vezethető vissza.
A szülők életkorát azért kérdeztem, mert maga a szülés egy rettentő megterhelő dolog, és túl fiatalon simán belehalnak. Márpedig ha végig hímekkel voltak születésüktől fogva, akkor elképzelhető, hogy túl fiatalon szültek.
Egyéb probléma is lehet, ahogy mondtam, azt kell tudni, hogy főleg első szüléseknél nagyon legyengülnek a nőstények, így ha bármi olyan határeseten mozog az akváriumban, ami amúgy nem viseli meg őket, az ilyen legyengült állapotban kivégzi őket.
Ez lehet pl a túl meleg, ami mostanában nem ritka. Vagy silány minőségű étrend, valós tápanyag tartalomban szegény tápok, amik a tartáshoz elegendők, de a probléma mentes szüléshez kevés.
Vagy az említett genetikai problémák (nem első generációnak szokott gerincferdülése lenni) ami alapvetően gyengébb egyedeket eredményez.
Vagy a betta stresszelése, ha van ilyen jelenség az aksiban. Vagy más miatt stresszes környezet, vagy bármi ilyen.
Akkor jól gyanakodtam a genetikai problémára. Igazából jó kondiban vannak, száraz tápot csak ritkán látnak amikor hirtelen nincs időm felolvasztani a fagyasztott eleséget és előkészíteni, egyébként vörös szúnyogot, artémiát, daphniát stb kapnak fagyasztva.
A meleg viszont elképzelhető gyengítő tényező, mert akármennyire is próbálom hűteni az akváriumot a nagy melegekben bizony felszökött a hőmérséklet. A betta ritka szelíd természetű, igazából nem zavarja az akvárium többi lakóját, fiatalon került hozzám és hozzájuk szokott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!