128 literes akváriumot szeretnék. Mennyi, milyen halak? (Kezdő vagyok)

Szívesen segítek amiben tudok :)

Ajánlom a “Növényes Akvaristák Közössége” facebook csoportot, illetve a “Low Tech akvakertész közösség” csoportot is növény ügyben. Ott profi módon tudnak majd segíteni olyan panaszokban mint mondjuk hiánytünetek, algák stb.

Növényzetből szintén ázsiai illetve kozmopolita (világszerte elterjedt) növényeket keress. Például az ajánlott oldalak közül a diszhal.info-n könnyen ki tudod keresni mert a növény képe és neve mögött ott van szürkén a kontinens ahonnan való. De az akvagurun és az akvaristalexikonon még pontosabb szűrőt is be lehet állítani.

Nagyon ajánlott az úszó illetve lebegő növényzet, pl: békalencse, kagylótutaj, úszó májmoha (ez utóbbit a legtöbb mohához hasonlóan le is lehet kötözni tereptárgyakra); illetve gyorsan növők pl: hínárfélék (pl: argentín átokhínár). Ami még eszembe jutott viszonylag könnyű tartású az az érdes tócsagaz, fodros vizikalász, cryptocorine félék mint a fodros vizikehely (hólyagos vizikehely), Becket vizikehely stb; hygrophila fajok mint az indiai vizicsillag; kocsánynélküli ambúlia; vizi hortenzia; közönséges valisneria; jávai moha stb.

Ezek mellé talán külön tápozni sem kell, elég a halak trágyázása. De azért legyen kéznél mondjuk egy kálium+mikroelemes folyékony növénytáp (pl: TF planter, de ha nem tetszik a TF akkor van még GreenAqua (GA) és Easy life is) illetve folyékony szénforrás (liqui carbo). Ezek adagolása heti adagban van megadva, de érdemes napokra lebontani s úgy adagolni. Illetve a napi mennyiséget befolyásolja a növénytömeg illetve a növények reakciói (milyen hiánytünetek lépnek fel s mivel lehet orvosolni azt). Bővebben az ajánlott csoportokban és oldalakon tudsz olvasni/ érdeklődni. A fény érje el legalább a közepes erősséget, erről aszthiszem korábban már írtam.

Na tehát ott tartunk ,hogy elméletben van már akvárium, fény, halak, növényzet. A későbbiekben kitérünk a vízkeménységre, most jöhet az aljzat.

Mivel lesznek talajlakók is ezért kerüld az éles szemcsékből álló talajokat (pl: zúzalékok) illetve a színezett és mészalapú kavicsot is. Előbbiből bármi toxikus kioldódhat, utóbbi keményíti a vizet, ugyan ezért nem szabad csigaházakat/ kagylóhéjakat az akváriumba rakni (kivéve a csigasügéres akvák). Ha nem vagy biztos benne ,hogy meszes-e akkor csinálj savpróbát: háztartási sósavat csepegtetsz rá s ha felpezseg akkor meszes. Szemcseméretre kb 0,3-0,5 mm-nél ne legyen kisebb s 3-5 mm-nél nagyobb se legyen. Ha kisebb az könnyen összetömörölődik, eliszaposodik, belerothad a növények gyökere. Ha nagyobb az túl darabos, megül közte a mulm. Színre igyekezz sötét árnyalatút keresni, a túl világos talajt sok hal nem szereti.

Mielőtt berakod az akváriumba előtte párszor mosd át csap alatt. Illetve ha természetből szedted akkor alaposan ki kell savazni a csigaház maradványok miatt, majd alaposan többször átmosni, illetve nem árt mindenek előtt kifőzni a élősködők s egyéb nem kívánt vendégek miatt.

Minimum 5 cm vastag talaj kell, ebbe már viszonylag normálisan lehet ültetni.

Akkor vízkeménység. Jó lenne ha csepptesztekkel lemérnéd a csapvized keménységét illetve megnéznéd a helyi vízmű oldalán az adatokat.

Az átlag magyar csapvíz kemény, kb 20 nk körüli. Az említett halak bár nem kényesek de ők is meg a növényzet is meghálálják ha lágyítasz legalább 10-15 nk körülre, de a legjobb 8 nk vagy az alá. Tehát ha el tudsz érni kb Gh (összkeménység): 10-15 és Kh (változó vagy karbonátkeménység: 5-7 arányt az már jó. Az is fontos ,hogy a Kh alacsonyabb legyen a Gh-nál, optimális esetben kb fele, mert ha a Kh a magasabb akkor szikes a vized.

Ekkora akvárium mellé lehet jó lenne beszerezni egy RO készüléket, így mindig lenne kéznél 0-ás víz amihez elég csak x mennyiségű csapvizet keverned. Az elpárolgott vizet mindig 0-ás keménységű vízzel pótold. A cserevíz legyen olyan keménységű amilyet szeretnél mert előbb-utóbb olyan értékek lesznek az akvában amilyen vízzel cserélsz, érthető módon.

Illetve forralással is lehet lágyítani. Felforralod a vizet (arra már nem emlékszem meddig kell, bocsi, talán 5-15-30 percig, nem tudom) és hagyod kihűlni. Ekkor a keménységet adó hidrokarbonátok leülepednek az edény aljára fehéres “üledék” formájában. A fölötte levő vizet óvatosan leszívod s azt használod fel. Ezzel szinte megfelezhető a keménység. De ennél valamivel egyszerűbb s biztosabb az RO+visszasózás.

Most jöhet a kérdés ,hogy mi történik ha lágyvizes halat kemény vízbe rakunk ? Hát leginkább tönkremennek a belső szervei, többnyire a veséi. A növények meg kemény vízben nehezebben veszik fel a tápanyagokat.

Nem tudom mi okból ragaszkodsz a biotóphoz, de megértem, kell egy szempont.

Viszont ha már egyszer biotóp, akkor a Razbóra-félék egyáltalán nem illenek

a labirintkopoltyús, Gurámik-hoz, teljesen más az életterük.

Ez kb. olyan, mintha Pisztrángot tartanánk Compóval, ami ugye nem igazán elégítené ki a biotóp fogalmát, noha mindkettő egymáshoz viszonylag

közeli földrajzi helyeken él.