Megtetszett a leopárd dánió, mennyi a minimum, amit tarthatok belőle?

Cory= corydoras csak rövidítve, tehát a páncélosharcsák, pl: a sarlófoltos páncélosharcsa az Corydoras hastatus. Igen, ő kicsit kilóg mert a vízközt IS szokott lenni de szerintem jól meglennének a dániókkal akik viszont a felszín közelét célozzák meg és egyik sem agresszív faj.

Apró kötekedés mert miért ne: “azt írják nem tipikus alsó vízben úszó, mint a többi fajtársa“

A sarlófoltosnak sarlófoltos a FAJtársa. A “corydoras” egy nemzetség, azon belül a C. hastatus meg egy faj. Tudom ,hogy úgy értetted ,hogy a többi corydorashoz képest de az fontos ,hogy a különböző coryk azok külön fajok ezért nem lehet 6 féléből 1-1-et összerakni és azt mondani ,hogy van egy 6 fős cory rajod, mert valójában 6 egyszemélyes “rajod” van. Viszont a nagyon hasonló coryk összeverődhetnek egy rajba (ilyenkor is kell fajonként minimum 6), ahogy bármilyen állatfajnál előfordulhat ,hogy 2 nagyon hasonló faj “összebandázik” ,lásd: természetes (vagy akár mesterséges környezetben összezárt) hibrid állatok.

A szaporulat miatt szerintem ne fájjon a fejed, ezek nem elevenszülők mint mondjuk a guppik, ikrázó halak azokat pedig általában nehezebb szaporítani mint az elevenszülőket (azoknál elég összeereszteni pár hímet és nőstényt 1:2 vagy 1:3 arányban és kivárni amíg a nőstényeknek szülniük kell).

Bár általában se a dániók se a coryk szaporítása nem egy sátánidézés HA biztosítva vannak az íváshoz szükséges feltételek, de társas akvában nagyon ritka főleg mert vagy le se ívnak vagy valamelyik felfalja az ikrákat vagy a kikelő ivadékokat (már ha odáig eljut bármelyik). Szóval a szaporulat miatt ne aggódj, ahoz külön akváriumban gondosan ügyelve az ikrákra kellene direkt szaporítsd. Sokszor még így is nehéz, olyat pedig nem hallottam ,hogy valakinek meggyűlt a baja a dánió vagy cory szaporulattal pláne társas akvában.

Hozzáfűznék még annyit, hogy végülis jól fogtál neki: adott üveghez választottál állatokat, ez pipa. Következő lépés szerinted a növények kiválasztása, ez végülis rendben van. A Tevenyereggyártó által belinkelt oldalakon növényekről is találsz leírásokat. Egyébként ez sem lesz olyan egyszerű...kiválasztani ami tetszik is, megfelelő a vízparaméter, ne legyen túl igényes (ha nem akarsz külön tápozni), ne nőjön túl gyorsan (ha nem akarsz állandóan metszegetni), de ne legyen túl lassú növésű sem (mert az kevesebb nitrátot használ fel) szóval az a legjobb, ha növényből 4-5 fajt választasz, gyorsan és lassan fejlődőt is, alacsonyat és magasat is, gyökereset, rizómásat, úszót... A fényigényük legyen ugyanaz, illetve a vízkeménység is fontos szempont.

Szerinted a növények kiválasztása után kell a talajt kiválasztani... Erre akkor kell inkább odafigyelni, ha növényezni szeretnél. Vannak általános, és táptalajok, de ha nem különösebben igényesek a növények, nem kell külön táptalaj. A növényezés egy külön ága az akvarisztikának, egy vegyes akváriumban, ahol a halak a "főszereplők", elegendő, ha igénytelen növényeket telepítesz. Te pedig, úgy veszem észre hogy inkább a halakra összpontosítasz. Szóval. Talaj. Jó a kb. 4-8mm szemcseméretű kvarchomok is, ez a corydorasoknak is megfelelő!

A talaj amúgy a gyökeres növényeknek fontos, mivel több faj is létezik, amit nem kell ültetni. A növények szempontjából fontos tényező a világítás. Ha ez már adott, akkor ahhoz kell kiválasztani a növényeket.

Nem esett szó még a szűrésről. Ha még nincs szűrős, akkor olyat válassz, aminek gyári ajánlásának alsó határa a te nettó vízmennyiséged. Ezt a vízmennyiséget jó, ha legalább 5lx megforgatja egy óra alatt, és a hasznos szűrőanyag ennek a vízmennyiségnek legalább 3%-a.

22 fok kevés. A hőigénynél egy “szélsőséges” -tól-ig értékeket írnak, mivel a halak teste nem termel hőt ezért annyi amennyi a környezet hőmérséklete. Ezért a felső értéket kell megcélozni, lásd: betta (sziámi harcoshal) hőigényére is általában 24-28 fokot írnak ami a gyakorlatban 27-28 fok (minimum 26). 24 fok az amin a betta még életben marad de hosszú távon kevés.

A termosztátos fűtők úgy működnek ,hogy beállítod dgy adott fokra és addig melegíti a vizet (bekapcsolva van) amíg el nem éri az adott fokot, ha elérte akkor kikapcsol. Hőmérővel ellenőrizni kell mert rendszerint csalnak 1-3 fokot. Teljesítményre kb annyi wattos kell ahány literes az akva, tehát a te esetedben egy ~70 wattos fűtő kell. Berakhatsz akár 100wattosat is, nem fogja tovább fűteni a vizet mint amennyire be van állítva (feltéve ha termosztátos és nem fix, a fix fűtők addig fűtenek amíg áram alatt vannak).

Növények: nekik is van egy “végleges” méretük, nem nőnek a végtelenségig de a többség nem marad magától akkora mint amekkorára mi szeretnénk. Pár kezdőknek is jó növény: anubias félék, hínárfélék: argentín átokhínár, tüskéshínár stb, rucaöröm, békalencse, kagylótutaj, mohafélék: gömbmoha, májmoha, cryptocoryne és echinodorus félék pl: hólyagos vizikehely, kisebb cryto-k, valisneria stb-stb.

Ph: azzal ne foglalkozz, ami “fontosabb” az a keménység (Kh és Gh). Ezek többnyire lágyvizes halak (kb 8-10 nk alatt), de bízják a közepesen kemény vizet is (kb 15 nk vagy alatta). De az átlag magyar csapvíz sokszor bőven 20 nk fölött van ami hosszú távon kinyírja a veséiket. Csepptesztel mérd meg a vized illetve a helyi vízmű oldalán is fel kell legyen tüntetve a keménység. Ha túl kemény akkor lágyítani kell.

15 watt elég kevés, az 72 literre kb 0,21 w/l (watt osztva liter) ami még csak nem is “kevés fény” ami 0,3 w/l lenne. Árnyéktűrő növények még megélhetnek alatta, de a világítást 1-1,5 évente cserélni kell (mármint a fénycsövet) mert bár ránézésre ugyan úgy világít valójában eltolódnak a fényértékek.

6500 kelvines cső kell, a watt mellett szokott lenni egy 3 jegyű szám, 865-öst keress.

Így leszűkűl a növényválaszték, 0,5 w/l (közepes fény) alatt már megélnének amiket felsoroltam.

Sőt, a keménység a növényeknek is számit, mert kemény vizben kevésbé képesek felvenni a tápanyagokat. A talaj tekintetében a növények tulajdonképpen nem válogatósak, vagyis ugyanaz a talaj jó minden gyökeres növénynek, pl. Manado, külön táptalajt csak azért szoktak alá tenni (szigorúan alá, mert keményiti a vizet) mert az igényesebb növényeknek igy egyszerűbb a magasabb tápanyagszintet biztositani, mint mindig tápkapszulázni. De ez a táptalaj idővel kimerül, semmivel se fog többet érni, mint a sima növénytalaj. De te nem fogsz túl igényes növényeket ültetni, szerintem. Azoknak már lágyviz és Co2 is kell. És inkább ezek azok a növények, amelyeket metszegetni kell. Az igénytelenebb, lassabban fejlődő növényeket, pláne, ha a fény se sok, nem fog kelleni túl gyakran bolygatni.

Irok még, csak el kell mennem....