Árt-e a növényeknek a normál fényerejű és idejű megvilágításon túli gyenge fény?
De ember...
Ha egész nap sütne a nap akkor se lenne baja egy növénynek se fotoszintetizáció szempontjából...
3.-nak köszi, ment az zöld pipa.
Többieknek Egy idézet: "A fotoszintézis két, egymástól jelentősen elkülönülő szakaszból áll. Az első része a
fényszakasz, melynek amint az elnevezés is mutatja, szükség van a fényre, a fény
energiájára. A fény bontja a vízmolekulát oxigénre és hidrogénre, közben energia szabadul
fel. Az oxigén felszabadul, a hidrogén felhasználódik a szőlőcukor képzéséhez.
A sötét szakaszban történik a hidrogén és a szén-dioxid redukálódása és szerves anyag
létrejötte. Elsődleges termék a szőlőcukor. A termelődő cukortól növekszik a sejtnedv
koncentrációja, felhalmozódik, gátolná a további szerves anyag termelését. A szőlőcukornak
keményítővé kell alakulnia, hogy ne gátolja a további termelést. Éjszaka, fény hiányában ez a
folyamat zajlik, keményítővé alakul a termelődött cukor. A folyamat elsődleges termékei
további, kis molekulájú vegyületekké (aminosavakká), majd bonyolultabb anyagokká ......"
Ezt nem biztos, hogy jól érted!
Régebben olvasgattam picit mélyebben a témában, szóval nem esküszöm meg rá amit mondok, de nekem más rémlik!
A fényes és a sötét szakasznak azért az a neve, mert az adott folyamathoz éppen kell fény, vagy nem kell fény, és nem azt jelenti, hogy akkor éppen a növény körül fény van, vagy sötét!
A fényes szakasz értelem szerűen nem lehet másképp, csak ha van fény, de a sötét szakasz bármikor lehet, akkor is, amikor van fény, csak épp nincs rá szükség.
A fény és sötétszakasz szorosan összefüggő részei magának a fotoszintézis folyamatának. (Tehát sötét szakasz is csak akkor van, ha van fény, és a fényszakasz is létre tud jönni.)
Ettől függetlenül a növényeknek is van éjjel-nappali életműködésük, ha úgy tetszik nappal töltenek, este fogyasztanak. Vagyis nappal fotoszintézissel keményítőt állítanak elő, éjszaka pedig biológiai oxidációt végeznek, vagyis lebontják a keményítőt és az abból nyert enegiából látják el az élettani folyamataikat, valamint állítják elő saját anyagaikat.
Így már világos, hogy a növények is élőlények, évi és napi bioritmussal, nem csupán egy fényre reagáló anyagkeverék. (Hiszen hány növénynek túl sok az árnyék, vagy a napsütés.)
Ilyen szempontból azt kell nézni, hogy rövid vagy hosszúnappalos növényekről van-e szó, és ennek fejében utána járni a dolgoknak.
Laikusként én azt mondom, hogy a nagyon gyenge fény nem zavarja meg a növényeket, mivel fotoszintetizálni is akkor éri meg nekik, ha van miből. (Értsd csak azért nem fog, mert van egy kis félhomály.)
7-es, oké, nem azt mondtam, hogy biztos, hogy nem árt a a növénynek, ha nincs, vagy túl rövid ideig van fény...
...azt mondtam, hogy a sötét szakasz nem attól sötét szakasz, hogy sötétségben van a növény!
A sötét szakasz a fotoszintetizálás része, (ami ugye fényben megy végbe) egy olyan fázis, amihez "nem kell fény" illetve a fényszakaszban megtermelt energiát hasznosul.
A sötét szakasz másik neve egyébként CO2 fixálás, tehát ekkor köti meg a növény a szén-dioxidot. Az meg ugyebár pont a fotoszintézis lényege, hogy fényben CO2-t vesznek fel, tehát a sötét szakasz fényben történik.
Éjszaka ugyanúgy O2-t vesznek fel, és CO2-t bocsájtanak ki, mint bármilyen más élőlény.
Ettől még más szempontból lehet szükségük sötétre, de ennek nem hinném, hogy bármi köze lenne (legalábbis közvetlenül) a sötét szakaszhoz, csak azért, mert azt sötétnek hívják.
9-> "Éjszaka ugyanúgy O2-t vesznek fel, és CO2-t bocsájtanak ki,"
Azt állítod hogy ez a folyamat teljesen felesleges, akár el is maradhat?
Ez kb. olyan mintha azt mondanád : az embernek nincs szüksége alvásra csak a sötétben unatkozik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!