Miért csak Ausztráliában élnek erszényes állatok?

Az ottani végtelen félsivatagban sokat kell táplálék után menniük a kenguruknak. Ezért ha méhlepényesek lennének az többszörösen hátrányt jelentene nekik. Egyrészt egy fészekben vagy helyesebben mondva valami búvóhelyen kellene hagyniuk kicsinyeiket amíg táplálékot keresnek és addig a kicsik ragadozók áldozatai lehetnének. Sok időt is elvesz a táplálékkeresés, ezért a szoptatásra alig maradna idő ha a búvóhelyre kellene visszamenniük. Továbbá rövid időt töltenek a méhben a kicsik és miután megszülettek máris párzásra kész az anya, így több kicsit hozhat világra mint ha hosszú ideig lenne méhben a kicsi. Az erszényben magával tudja hordani a kicsiket és táplálékszerzés közben szophatnak is. Így két legyet üt egy csapásra. Nem úgy mint mondjuk a házimacska, mert neki el kell mennie vadászni és csak utána mehet vissza szoptatni a magára hagyott kicsikhez.

Az ottani zord körülmények ilyen állatoknak kedveztek. A testfelépítése is olyan hogy óriási távolságokat képes bejárni.

Utolsó, te se igen vagy képben, megbocsáss. Az erszényesek nem csak félsivatagokban élnek, pl. erszényes a koala is, neki meg igazán nem kell sokat menni táplálékért.

"A trópusi és a mérsékelt övben fordulnak elő. Léteznek közöttük trópusi esőerdőkben, keménylombú erdőkben, mérsékelt övi lomberdőkben, erdős sztyeppeken, nyílt füves területeken, félsivatagokban, sivatagokban, illetve hegyvidéki körülmények között élők.

Ökológiai funkciós csoportok[szerkesztés]

Az erszényesek életmódja, alkalmazkodása igen sokrétű, ezért különféle csoportjaik a közösségeken belül igen sokféle funkciós csoporthoz tartozhatnak. Az ún. Eisenberg-mátrixban meghatározott ökológiai szerepkörök, macroniche-ek közül az erszényesek körében az alábbiakkal találkozhatunk:

talajlakó növényevő / füvet legelő

talajlakó növényevő / hajtást legelő

talajlakó gyümölcsevő / mindenevő

talajlakó húsevő

talajlakó hangyaevő

ásó növényevő / füvet legelő

fára kúszó növényevő / hajtást legelő

fán lakó növényevő / hajtást legelő

fán lakó gyümölcsevő / mindenevő

talajlakó gyümölcsevő / magevő

talajlakó gombaevő / mindenevő

szemiakvatikus rovarfogyasztó

fán lakó fanedvevő

talajlakó rovarfogyasztó / mindenevő

fára kúszó rovarfogyasztó / mindenevő

fán lakó rovarfogyasztó / mindenevő

fán lakó nektárevő

talajban lakó rovarevő / mindenevő"

Mellesleg, mikor betelepítették Ausztráliába a nyulakat, a szerinted hátrányban lévő méhlepényes hatalmas gondokat kezdett el okozni, mert rengeteg füves helyről kiszorította a kengurukat.

Én meg pár biológia tanáromtól hallottam amit írtam, többek között evolúcióbiológustól. Ha igaz volna, amit hallottál, akkor Ausztrálián kívüli félsivatagos-sivatagos helyeken, vagy ahol gyakoriak a tüzek (pl. Afrikában, Amerikában is vannak ilyen helyek) miért nem erszényesek élnek? Plusz van egy csomó olyan erszényes, amely tűz esetén bajosan tud elmenekülni, mivel nem a gyorsaságáról híres, pl. a már említett koala.

És a nyulak elterjedésére Ausztráliában mi a magyarázat? Ajánlom olvasásra: [link]

Lehet, hogy amit írtál, ausztráliaiak mondták neked, de ők vajon hozzáértők voltak? Én inkább az evolúcióbiológiának hiszek, annak az érvelésében nincsenek akkora lyukak.

A nyulak elterjedésének 2oka van.

Az 1:nics olan nagy számu ragadozó ami komoly veszélyt jelenten rá.

2:a szaporodásuk,1párzásból akár 3almot is képes összehozni. Ja és 2hinapos koruktól ivar érettek.

Na most aki ilyen "adottságokkal" rendelkezik az bizony elszaporodik.