Szerinted igaz ez a sztori?

Lehetetlen kivitelezni! Mondd meg az ismerősődnek, hogy engedje meg, hogy te nekiugorj és csak harapni fogsz. Ahol éred ott haraphatod, ő meg csak úgy védekezhet, hogy belenyúl a szádba és azt szétfeszítí!! Mire elkapná a szádat, te már beleharaptál vagy 30szor! Még az ujjait is leharapod könnyedén! (A kutya nálad 10szer gyorsabban küzd és 100szor erősebb a harapása!)

Én a nyakát fognám meg, folytószorítással, és után kitörném.

Simán el lehet kapni. Egyszer kell jól időzítani, utána már nyert ugyed van, meg egy halott kutyád. Vagy egy kézzel tartod a nyakát, a másikkal beg boxolod teljes erőből, így nem muszáj megölni.

hát ha ilyen helyzetbe kerülnék én tuti elfutnék eszembe sem jutna még a kutya után nyúlni xD

Nem hiszem, de hiddel, ha az életed függ rajta, leeht gondolkodás nélkül megprobálnál kiszabadulni. Különben, ha a földön gvagy, akkor védd a fejed, húzd össze magad, vagy probáld megrugni a kutyát. És felálni. Futni nagyon nem érdemes. Hacsak nem vagy olimpiai távfutó, a kutya utol ér, hacsak nem beteg, vagy sánta. Öszintén? Egy kutya vagy Te vagy a gyorsabb? Gondolkozzatok, a kutya a préda után fut, így vadászik. És benne van az ösztön, hogy ha futsz, utábnad menjen, és lerántson. A rendörök is ráengedik a kutyát arra aki fut, és az esetek 98%-ban a kutya utoléri, és lerántja az embert.

hát igen gondolom, de abban a pillanatban nemépp ezen gondolkoznék :DD Most így teljesen logikus hogy a kutya gyorsabb :D

Elég valószínűtlenül hangzik a sztori... amúgy én sem lennék képes még egy zsebkutya állkapcsát se eltörni, pedig annyi erőm biztosan van, de a szívem nem elég "erős" hozzá. Inkább másképpen próbálnám védeni magam. Tini koromban kutyasétáltatás közben nekem ugrott egy hatalmas németjuhász a kutyafuttatón. Lehettem úgy 16-17 éves (lány). Az első harapásig nem hittem, hogy komolyan gondolja, de akkor rájöttem, hogy baj van. A gazdája rohant és üvöltött, de a kutya nem reagált. Az egész egy pillanat alatt történt: ő harapott, én ököllel rácsaptam a fejére, erre elengedett, ahogy egyet hátralépett már rúgtam is teljes erőből. Az oldalán találtam el, nyüszítve otthagyott. A mai napig ott van a térdemen a sebhely (már 40 vagyok), amit kórházban varrtak össze, mégis sokszor eszembe jut és bánt, hogy akkor eltört a kutya egyik bordája. Érdekes, hogy a gazda nem elnézést kért, hanem másnap (és mág sokáig, mindenkinek) még engem szidott, hogy mit tettem a kutyájával és neki mennyi pénzébe került a gyógyítása.