Voltál már olyan telepen ahová a kóbor állatokat gyűjtik be?
Én ma voltam először, mert elveszett a cicám, és elmentem megnézni, hátha begyűjtötték. És nagyon rossz volt. Nem a körülmények, hanem, ahogy csak ott voltak, ahogy bevoltak zárva és nem kellettek senkinek. Csak a cicáknál voltam, de úgy megesett a szívem rajtuk. Volt bent egy-két felnőtt és több kicsi cica is. A kis ketrecükben voltak, és vagy csak ott ültek/feküdtek és néztek kifelé. Az egyik kiscica, ahogy bementem, felállt és mászott a ketrec oldalán és sivítozott elképesztő hangosan, és nyújtogatta a kis lábát, olyan rossz volt nézni, ahogy sikítozik. Mikor mentem el, a kapuig kihallatszott, ahogy sikít.
Mondjuk legalább meleg fedett helyen van, és enni is kap, de egész úton pityeregtem, mert nem bírtam felfogni, hogy volt szíve valakinek kitenni/leadni őket.
Eddig játszottam a gondolattal, ha az anyagi helyzetem megengedi még egy macska tartását, akkor veszek egy fajtisztát a cicám mellé, (eddig csak utcán összeszedett cicám volt) de azt hiszem lemondtam róla. Nem bírnám ki, ha mégegyet hozhatok, hogy ne egy ilyet hozzak haza... Most is alig bírtam ki, hogy ne hozzam el, csak egyelőre a sajátomat szeretném előkeríteni...
Hogy a francba ne, menhelyen vagyok állatgondozó :).
Nem a benn lévő állatokért kell pityeregni, mert ők már biztonságban vannak: nem bántja őket senki, fedett, száraz helyen vannak, kapnak enni-inni, orvosi ellátást kapnak. (Persze, vannak undorító sintértelepek is.).
Azokért kell pityeregni, sufniban, utcán, erdőben, kocsik közt, az autópályára kidobva, megzavarodva, fára felakasztva, árokba dobva, állandóan elletve, vagy csak a kert végében csontig fúródott lánccal a nyakukban tengetik minden napjaikat...
Az esztelenség, tudatlanság, felelőtlenség, a folyamatos elletés és szülni hagyás, a nemtörődömség tölti meg a menhelyeket...
Ha ott rossz érzés volt, nézd meg ezeket.
És, ha ideiglenesen magadhoz veszed, utána mi lesz vele? Mi egyszer csináltunk ilyet, hárommal, bár nem kihoztuk ilyen helyről, csak elhoztuk olyan helyről, ahol nem kellettek, meg azt mondták rájuk, hogy akár meg is vakulhatnak (macskanáthásak voltak) kigyógyítattuk őket, meg kerestünk gazdát, de nem kellettek senkinek. Egy eltűnt, szerintem ellopták, a másik kettő meg rajtunk maradt, bár így utólag hál Istennek, mert nagyon szeretjük őket..
Én kihoznám átmenetileg, de úgy nem járhatok velük, hogy az átmenetilegből örökre lesz, mert akkor tényleg elárasztanak a macskák. Már van négy plusz kettő, ebből egy most elveszett...
Meg mi alapján döntöd el, hogy melyiket kihozni? Mármint a felnőttet-e vagy a picikét, hogy "szokás"? Engem érdekelne, hogy működik, hogy átmenetileg állomásoznak cicák nálam.
Ja, igen ott voltam az Illatos úton.
Tényleg az volt a rossz, ahogy mászott fel és visított. Hogy mondhattam volna, hogy elhozom. Meg amazt is, meg a másikat is meg a többit is. De nem tudok mit csinálni annyival. Főleg, hogy a párom fizetésére, hazahoznám a fél telepet. :S
Nekem csak feketém és cirmosom van. :)
Amelyik most eltűnt, az is fekete. Néha annyira bízok benne, hogy megtalálom, de máskor teljesen elkeseredek, mert igazából másnak csak egy egyszerű fekete cica, talán észre sem veszi, vagy eszébe sem jut, hogy őt keresik...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!