Miért félek ennyire "betegesen" a pókoktól? 13/L

nem vagy egyedül. ezt arachnafóbiának hivják, azaz pókoktól való kóros félelem. én is kb a te szinteden vagyok annyi különbséggel hogy én nem merek egy pici pókot se megfogni, és azt se viselem el ha egy pici pók mászik rajtam, és csak abban az esetben tudok bármit is tenni ellene ha egyedül vagyok. ez is kimerül abban hogy előveszem a porszívót

a gyerek kori trauma igen erősen kihat a felnőttkori félelmekre szóval, igen lehet az miatt félsz a pókoktól ami történt.

én két okból félek:

az egyik a rovarok miatti félelmem: kiskoromban a városhatárában volt egy telkünk. nem volt semmi gond nem féltem a bogaraktól, aztán egyik nap hirtelen zuhé támadt és nagyon gyorsan tekertünk haza biciklivel.. itthon vettem le a pulcsimat és egy jó arasznyi hőscincér volt a pulcsim alatt a mellkasomon elhelyezkedve... nah azóta félek a bogaraktól. ekkor még nem féltem a cserebogártól: attól hetedik osztályban kezdtem el félni: pont akkor volt rajzás és mindenki gyüjtögette őket az iskola udvarolni és harcoltatták őket stb... énis kerestem de nem találtam már csak döglötteket. aztán találtam egyet ami mozgot, tök megörültem felkaptam és akkor vettem észre hogy nincs feje! dobtam is el egyből

a pókoktól nem tudom mióta félek, még anyumék se tudják miért, pedig bevetettek gumipókot mindent hogy hozzászokjak. de még egy gyantába öntött pókom is volt..

ha tvben látom vagy pl állatkertben az üveg mögött akkor nem félek tőle (jó nem is nézem órákig) de mint emlitettem ha látok egyet velem egy légtérben akkor baj van (még a természetben nem annyira, mert vagy jó 5 méterre megkerülöm, de mikor még nem laktam egyedül akkor volt olyan hogy kint ültem 3 órát a konyhában mire hazaért valaki csak mert a szobában volt egy pók..

jah és a legrosszabb az egészben (amit anyám nem akartak elhinni, de végül belátta) hogy a pókok szószerint üldöznek engem! mikor megyek hozzájuk körbe takaritja a lakást, szét néz hatszor hogy sehol ne legyen pók, én meg beépek, és tényleg nem nézek direktbe körül csak így spontán odanézek valahova és ott egy pók... de volt olyan is hogy épp mentem volna ki a szobából nálunk mikor az ajtófélfán bungie jumpingolt egy.. :D

anyám akkor kezdte elhinni hogy engem üldöznek a pókok, mikor elmentem velük egy műhelybe ahol a kandalójukat készítették. csak még nem volt szállítás kész a dolog így kint az udvaron vártunk. a dolog ott kezdödött, hogy én a kocsiban maradok mert ott biztonságos... aha anyámék kiszáltak 3 perc mulva száltam ki énis, mert az ablakomon vigan mászott a haver. anyám kinyirta... aztán az alatt a kb negyedóra alatt amig kint voltunk magáról egy pókot szedett le, rólam meg 10-et...

hogy mit tehetsz ellene: két megoldás van. az egyik nyilván a pszichológus

a másik, ami nálam valamennyire segített, az az hogy van egy ismerös család akikhez szeretek kijárni ők viszont egy régi nagy családi házban laknak, jó nagy kerttel, jó sok pókkal. viszont ahzok a tipikus falusi népek akik kinevetik a városi "libát" mert fél egy ilyen kis jószágtól.. és bár tudják hogy félek a pókoktól azért előttük nem akarok jelenetet rendezni... mivel sokszor mászkálnak náluk pókok így meg kellett szoknom hogy egy légtérben vagyok velük és nem hisztizek. ez ha a szoba másik végén vannak nem is gond (csak mikor el kezd felém mászni :D) amikor viszont 5 méteres körzetben van akkor aktivan figyelem és minden közelebbi lépésére összerezzenek, huzzok egy határt hogy meddig engedem és szugerálom hogy huzzon a pcsába. ez persze nem mindig sikerül és ha átlépi a határt akkor jön a támadás: elkérem a légycsapót és lecsapom.. (persze csak ha fele akkora mint az ujjbegyem, mert ha már nagyobb akkor szólok a házigazdának-vagy hirtelen távozom a szobából)

a helyzett az hogy ha zavar akkor jobb ha teszel ellene mert az ilyen fóbiák nem gyengülnek az évek során, hanem erősödnek.

megjegyzés: azok a dezodorok amik ilyen fehéporosak nagyon hatásossabbak ellenük mint a rovarirtó. csak nagyon közelről kell rájuk fujni.

jah egyébként ki lehet őket ismerni: a másik kedvenc történetem: áramszünet volt valamiért a városban, és nem tudták helyre hozni. amit visszajött 1 másodperc és már el is ment. kissé esős idő volt. ez fél órán keresztül így volt (tudni kell hogy szunyoghálon van az ablakokon, panel lakás harmadik emelet évente két pókot ha találok..) este 8 körül volt az idő.. mondom akkor ideje aludni, de tuti most lesz egy pók az ágyamban: nem kockáztatok cimszóval (ébredtem már fel ugy hajnalban hogy valami nagyon csikizi a karom is egy kis pók volt) elemlámpával körbe világítottam az ágyat: meg is találtam egy kis pirosas pókot mintha átlátszó lett volna, a párnámon... addig nem nyugodtam amig a papucsom alján szétkenve nem láttam (igaz a papucst utána 4 napig nem vettem fel :D)

a dupla csavar az egészben hogy jó egy évre rá egy vendégnek csináltam a másik ágyat amikor a párna alól egy ugyanolyan pók előkerült.. akkor a vendégre biztam a dolgot.

Én is nagyon félek a pókoktól.

Egyszer az anyumék szobájában volt egy pók, nagyon megiedtem, apum azt mondta kivitte, de én utána nem mentem be abba a szobába 1-2 napig.