Az nem állatkínzás, ha bezárom őket ketrecbe, kalitkába, akármibe?
Szerintem minden állatnak joga van szabadon, saját természetes környezetében leélni az életét. Mi pedig elfogjuk őket, bedugjuk ketrecbe, kalitkába, akváriumba, stb. és még el is várjuk tőlük, hogy természetes módon viselkedjenek, no meg, hogy érezzék jól magukat!
Az más dolog, ha beteg, és gondoskodásunk nélkül elpusztulna, no de ha eleve egészségesek?
Az állatvédőknek nem itt kellene kezdeni a munkájukat?
Nem tudom, te mit szólnál hozzá, ha a kezedbe nyomnának egy kőbaltát, hogy menj és élj boldogan!
A háziállatként tartott kisállatok többségének nem kell törődnie a rá leselkedő veszéllyel és nem kell állandóan az élelemért harcolnia (ez rád is igaz, amíg gyerek vagy). Ha megfelelő méretű a mozgásterük, szerintem kifejezetten jól érzik magukat és tovább élnek, mint ha szabadban nőnének fel.
Kivételek természetesen vannak.
Köszi!
Nem tartozom a hivatásos állatvédők közé. Amikor kertes házban laktam, nekem is volt kutyám, macskám, apósomnak galambjai.
Mióta panelban lakom, kismilliószor mondják, miért nem tartok házi-kedvenceket? Mert ilyen helyen ők már biztosan nem éreznék jól magukat.
Erre bizonyíték:
Pl. Szomszéd lakásban kanárit naponta kiengedtek a ketrecből röpdösni. Egy alkalommal a nyitott ablakon huss, és már oda is volt. És láss csodát: nemesített, háziasított fajta ide, oda, ősi öszten erősebb: összeállt egy verébbel, párban éltek, együt aludtak (gondolom ott, ahol a veréb is meghúzta magát), de: naponta visszajártak, hogy az ablakpárkányra csaliként kirakott kaját megegyék! Mennyi ész!!!
Az, hogy többszáz évvel ezelőtt őseiket befogták, háziasították, stb. egy dolog, de elkezdhetnénk már a visszaszoktatásukat még ha a mi korosztályunk csak részlegesen is, majd az utódaink egyszer valamikor befejeznék a munkát. De ha sohasem kezdünk hozzá???
Sőt tévedtek!
Nem vagyok vega, imádom a husit (is) sütve-főzve, párolva, ahogy lehet, szinte mindenevő vagyok.
De: hiszem, hogy a természet úgy építette fel önmagát, hogy abban a táplálék-lánc kialakításának megvan a maga törvénye, útja, és ha odakerül a sor, bizony minden rinya nélkül elvágom a tyúknak a nyakát, és olyan csirkepaprikást nokedlivel vagy galuskával (ki hogyan szereti) főzök neki, hogy a 10 ujját megnyalja utána.
De addig, amíg annak a jószágnak el nem jön a "vég", addig éljen szabadon, a számára természet által jelölt módon, helyen, stb. Aki akarja, érti, aki pedig csak kötözködni akar. Csak tessék!
Természetesen meg lehetne oldani a visszaszoktatásukat, de mégis hova? Lassan talpalatnyi hely nem marad, ahová vissza lehetne telepíteni őket.
Helyes a kérdező meglátása is, miszerint a természet rendjében benne van a tápláléklánc is, a préda és a ragadozó, azonban ez az egyensúly már régen felborult. Nagyjából akkor, amikor az "értelmes ember" elkezdte saját kedvére formálni a környezetet. Az egyensúly kibillent, és épp ez az, ami a problémákat okozza.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!