Az nem állatkínzás, ha bezárom őket ketrecbe, kalitkába, akármibe?

Hajrá!!! Engedj szabadon egy tenyésztett madarat pl.

Általában a házi kedvenceket nem elfogják, hanem tenyésztők tenyésztik. Ezek az állatok már az emberhez vannak kötve, mert nem élnének meg a szabadban.

Pedig az elsőnek igaza van. A tenyésztett állatoknak is vannak ösztönei, Igen. de sok dolgot amit az anyjától kellene megtanulnia, nem tanult meg, így rögtön halálra lenne ítélve egy dzsungelben vagy a természetes élőhelyén.

Voltaképpen nem az az állatkínzás ha megfelelő körülményeket biztosítunk tenyésztett állatoknak, vagy olyan állatoknak akik a természetben eleve halálra lennének ítélve. Állatkínzás az ha pl: 10 literes akváriumba begyömöszölők 20 aranyhalat. Vagy:egy kis majmot (ha lehetne tartani) pórázon lakásban tartok. Vagy ha véresre kínzok bármi állatot. Ez az állatkínzás.

Meg mi van azokkal az állatokkal akiknek nem Magyarország a természetes helyük? Visszatelepíted őket az őshazájukba??

Az állatvédőknek nem az a feladata hogy az összes kutyát, macskát, hörcsögöt szabadon eresszék, hanem az, hogy ne vadásszák le százszámra a fókákat, Ne üldözzék, ne vadásszanak a fehér cápákra (kis híján kihaltak) vagy ne a bunda, szőrme miatt öljenek halomra állatokat.

Igen, részben igazad van és egyet is értek veled. Nekem mindig is voltak állataim, de mindegyiknek igyekeztem a legjobbat nyújtani.... (Madarat pl. sose tartanék, mert nem tudnám kiengedni a lakásban :/ )

A kutya (kicsi) mindenhova bejárhat a lakásban (nagy lakásunk van) és minden nap sétálunk vele, de a kutya talán nem is a legjobb példa...

Voltak 'bezárt' állataim is, de mentségemre szóljon, hogy kaptam őket...

Voltak egereim, nekik a lehető legnagyobb boxot vettem, mindig tiszta helyük volt, kajából is csak a legjobbat kapták, időnként kiengedtem őket rohangálni. Egyébként meg egyáltalán nem háborgattam őket (nem simogattam/stresszeltem őket).

Jelenleg szárazföldi remeterákjaim vannak, na őket pl. képtelenség lenne szabadon engedni, mivel trópusi állatról van szó. Ráadásul vadon fogott az összes ilyen rák, úgyhogy bűntudatom is van, de vigasztal az, hogy a lehető legkényelmesebb otthont adom nekik. Nagy terráriumot csináltattam nekik, mindig keverek nekik megfelelő ivó és fürdővizet, nagyon odafigyelek a hőmérsékletre/páratartalomra, nagyon változatos az étrendjük, békén hagyom őket (!) és minden alkalommal újítok valamit a berendezésen, hogy ne legyen unalmas. Láthatóan jól érzik magukat, jó az étvágyuk és nőnek, mint a bolondgomba :) (Egyébként már egy egész vagyont költöttem el az ő kényelmükre, hülyének is néz miatta a környezetem...)

A vadonból befogott állatokkal való kereskedést tiltja a törvény, és ez ellen próbálnak is tenni. A házi kedvencek azonban nem befogott állatok, hanem generációk óta ember közelében élő egyedek leszármazottjai. Noha az ősi ösztönök, (repülés, táplálék keresés, szaporodás, menekülés) ösztönei még megvannak bennük, ettől nem életképesek a természetben. Gondolj bele: szabadon engedsz egy fehér nimfa papagájt. Hogyan bújna el a ragadozók elől, hiszen kitűnik a környezetéből, ráadásul nem minden esetben ismeri fel a rá leső veszélyeket. Az első arra járó bagoly lecsapja, esetleg villanyvezetéknek ütközik, vagy macska végez vele. De ha nagyon szerencsés, és mindezt túléli, hol találna magának ennivalót, társat a szaporodásra? Ugyanez igaz más háziasított állatokra.

Az, hogy "Szüntessük meg a házi állatok tartását" megint egy ostoba divatállatvédős szöveg, ami miatt a közvélemény elítéli a valós természet- és környezetvédőket. A Föld megóvása nem itt kezdődik, és ezen illene végre valahára elgondolkodni!

Nézd kérdező, nagyon aranyos és nemes gondolat fogalmazodott meg benned, részben helyes, részbem meg butaság.

13 éves voltam, amikor a félre tett zsebpénzemből vettem három egeret és három hörcsögöt az állatkereskedésben, azzal a gondolattal a fejemben, szívemben, hogy szabadon engedem őket.

Kivittem őket a Kamaraerdőbe, és szinte azonnal megfogták a sétáltatott kutyák a hörcsögöket, mert azok a balgák csak álltak és nézték, hogy mi az a nagy valami ami szimatolja őket. Majd a kutyák megölték őket.

Na, ez állatkínzás volt. Nemes gondolatból fakadó kegyetlenség :(

Nekem most is vannap hullámos papagájaim, de szabadon röpködnek a lakásban, és naphosszat a függönytartón henyélnek.

Ha eszünk, od szállnak a vállunkra, vagy a karunkra és ők is csipegetnek a gyümölcsökből, vagy a cukorból.

Van kutyám, macskám, tengeri malacom, mind mind nagy egyetértésben élnek. A cocinak is nyitva a ketrece, akkor megy felfedező útra amikor akar.

Engem kifejezettem örömmel tölt el, ha látom magam körül ezeket a kis szeretetgombócokat.

Hogy honnan tudom, hogy boldogok? Látszik rajtuk, világ életemben voltak állatkáim, terápiás célból, mert beteg voltam és csak nekik nyíltam meg úgymond.

23 év alatt úgy gondolom kitapasztaltam, hogy mikor mit akar egy állatka.

Azt hiszem aki állattartó az osztja a meglátásom, hogy minden érzelem az arcukra van írva, és a viselkedésükből is látszik a hangulatuk :)