Miért van ennyi állatbántalmazás?

Az egész állat és természetvédelem a 60as években kezdett erősödni, deha visszamegyünk, még a kezdeti szerveződések is csak az 1900as évek környékétől léteznek. Szemben ezzel, több száz éve arról szólt a világ, hogy az állatok alcsonyabb rendűek, illetve arra jók, hogy kizsigereljük őket. Namost 50 év alatt mit vársz? Ennyi idő alatt nem lehet szemléletváltást elérnji, tulajdonképpen már az is igen jelentős eredmény, amit eddi fel tud mutatni az emberiség.

Ezen felül az ember mindenevő, tehát fogyaszt állati eredetű terméket. Igencsak megnehezeti a helyzetet, hiszen elvi ellentét, hogy pátyolgatom az egyik fajt, a másikat meg belevágom a kiskedvenc kajájába.

További, örök tényező a pénz. ugyebár könnyú az állatkínzásokon felháborodni, nyavajogni, de bocs, ki nem állatkínzó manapság?!!! Amikor állatorovoshoz visszük az állatot, akkor az a tudás, amivel gyógyíják állatok szenvedéséből származik. A gyógyszer dettó, az olcsó (mostmár kevésbé) tojás dettó, olcsó kutyakaja dettó stb. Most akkor miről beszélünk? Először a saját házunk táján kéne sepregetni...

És akkor még meg se említettük, hogy mindenhol vannak selejtek. Vagyunk 7 milliárdan, abban már jó sok akad.

Elsőnek: nem, régebben nem volt ennyi állatbántalmazás, mint ahogy ennyi és ilyen kegyetlen gyilkosság sem. Az élet elértéktelenedett az emberek szemében, mert a tévéből csak az folyik, hogy senki nem vagy, ha nem ilyen cipőt hordasz, ha nem ilyen autód van, ha nem ilyen dezodort használsz...

A pénz és a tárgyi értékek kerültek előtérbe, sokakat pedig frusztrál, ha ezeket nem tudja megszerezni, ergo "nem sikeres". Ezek a frusztrált emberek pedig így vezetik le a feszültséget, esetleg így állnak bosszút vélt vagy valós sérelmeikért.

A régi parasztemberek tisztelték és szerették az állataikat (még akkor is, ha végül a fazékban végezték), mert tudták, hogy ők jelentik számukra a megélhetést, és hálásak voltak nekik ezért...