Erkölcsi értelemben helytelen lenne-e feléleszteni a kihalt dinoszauruszokat?

Szerintem minden értelemben hatalmas hiba lenne.

Azért feléleszteni, hogy ketrecben mutogassuk és pénzt termeljen. Folyamatosan rettegni, mert elég egy kis hiba, még nagy se kell és több millió embert veszélybe kerül (ha nem mindenki).

Szerintem bőven elég, ha az emberek látják ezeket a filmeken, de igazából nincsenek felkészülve arra, hogy velük együtt éljenek.

És felélesztés módjától, fene tudja milyen ősi vírus vagy baci szabadul el velük (mondjuk ehhez nem kell dinó, ez az északi sark olvadásával is fenyeget)

Nem minden dínó halt ki. Sokuk átalakult és ma is él. Őket hívják madaraknak.

Magam részéről nem tamasztanák fel egyetlen régeb élt állatot sem. Kisebb baj, hogy be lenne zárva meg veszélyes lenne. De a viselkedésér sem tudnánk meg sokat hiszen kitől tanulhatna nem lennének szülei, természetes környezete stb. Szerintem ez egy nagyon rossz és önző ötlet. Tanulmányozzuk a fennmaradt lelleteket de ilyen régen kihalt állatokat ne támasszunk fel. Jobb lenne a ma kihalás szélére sodródott allatfajokra koncentrálni, hogy azok megmaradjanak. Sajnos van belőlük épp elég. :(

Ez nem erkölcsi kérdés, nem emberekről van szó. A szó amit kerestek az a BIOETIKA.

Ugyanis természettudományosan hatalmas siker lenne (már maga az a rengeteg kutatás és eredmény, ami ezt lehetővé tenné), de rengeteg minden van a másik oldalon:

- előállítási költségek

- fenntartási költségek

- van-e egyáltalán értelme. Mert igazából zsiráfot se lát gyakran az ember, aztán mégsem dobja magát hanyatt tőle mikor igen. Az első periódusban biztosan lehetne kaszálni velük - de szerintem a JW jól rátapintott, hogy erre is egyhamar ráunnának az emberek. Ráadásul a paleo faunák nem élveznek hatalmas támogatottságot, szerintem ez nem változna túlságosan, ha lennének élő rekonstrukciók. Most arra, hogy "fujj gyík" miért nem elég a krokodil meg a leguán? Az emberek 95%-a a ma élő fajokat sem tudja elhelyezni a kis fejében, hogy micsoda, egy kihalt fajt meg pláne. Egyszerűen hidegen hagyná, mert nem ismeri, túl távolinak érzi. Elkanyarodtam.

- erre van szükségünk? Ha már feltámasztgatásnál járunk, én sokkalta inkább támogatnám a kihalás szélén álló fajok megmentését, megőrzését, vagy az elmúlt párezer év kihalt fajainak feltámasztását, főleg ott, ahol ez ökológiai problémát jelent. Egyelőre még mindig kevesen értik, mekkora probléma a diverzitás csökkenése. Sőt, szerintem erre etikai érvet is lehet mondani, elvégre emberi tevékenység következtében kipusztult fajokról van szó - lehet vitatni, hogy ez a természet rendje-e vagy sem (hiszen az ember is egy faj, teljesen természetes dolog, hogy kiszorít másokat). Szerintem nem, nevezhetjük mesterségesnek.

- T-rextől meg felesleges félni, számos állat jelent halálos fenyegetést az emberre. A JP és JW filmek szenzáció része, hogy ezek az állatok ekkora plot armourral rendelkeznek. Megfelelő fegyver és az állat nem él. Kérdés, hogy minek támasztanánk fel kimondhatatlan mennyiségű pénzért egy állatot, hogy később lelőjük. Ne feledjük egy ekkora állat fenntartása nem olcsó. Valószínűleg minél kisebb (pl. Velociraptor, ami egy modern valamire való háztáji kakassal lenne egálban) fajokkal próbálkoznánk. Akár növény, vagy mindenevőkkel is lehetne, de jó felmerülő gondolat volt a válaszok között, hogy ezeket tudnánk-e egyáltalán megfelően etetni? Hús-hús, páfrány-páfrány, de nem tudjuk, hogy például az ő bélrendszerüknek milyen mikrobiom szükséges, egyáltalán fennmaradtak-e ezek az egysejtű törzsek? Anélkül meg nem fog életben maradni egyetlen gerinces állat sem.

Egyébként "kihordó" állatra nincs szükség, a dinoszauruszok nagyrésze tojással szaporodott, ma már sikeresen keltethetünk házi tyúkot tojáshéj nélkül is akár. A tojás egy ősi módszer, valószínűleg nem sokat változott az évmilliók alatt, tehát az embrionális közeg adott.

A génszerkesztés adott.

A nagyobb gond a DNS kinyerés. A legfiatalabb leletek is minimum 64 millió évesek. Leírom mégegyszer: 64 millió évesek. Az emberi civilizáció mennyi is lehet, 4-6.000 év? A DNS felezési ideje 512 év ( [link] Ez azt jelenti, hogy 512 év alatt a benne tárolt információk fele elveszik. Örökre, végérvényesen. Mintha fognál egy könyvet, kivennéd belőle a lapokat és 512 évente a lapok felét (véletlenszerűen) elégetnéd. Hiába nagy a DNS, hiába van benne sok értelmetlen szakasz (erre visszatérek) ez még az írott történelembeli minták értemezését is nagyban nehezíti, nem hogy 60-100 millió éves távlatokból.

Írtam, hogy a DNS jórésze értelmetlen: ergó ha helyrehozod mondjuk a 90%-át, még akkor sem biztos, hogy egy életképes sejtcsomót össze tudsz belőle hozni, pláne úgy, hogy nem tudom melyik szakasz mire jó.

Kicsit több lett a magyarázat, hogy miért nem, ettől függetlenül én nem vagyok azon a véleményem, hogy ez nem lenne etikus. Ha dinoszaurusz, ha dodó. Igazság szerint ez lenne az egyik legártalmatlanabb dolog, amit ebben a században csinálnánk az élővilággal.

SZVSZ: Ha már vár ránk a madmax, legyen jurassic world.

#8

"Az emberi civilizáció mennyi is lehet, 4-6.000 év?"

Mármint 4-6.000.000 évre gondoltál?