Ha menekülni kéne, vinnéd az állataidat?

Egyszerűen nem tudok olyan helyzetet elképzelni, hogy otthagyjam bárhol annak a tudatában, hogy ki tudja látom e még valaha. Többször lejátszottam magamban a képet de már a gondolatától is könnyezek.

Az autómban bármikor előbb lenne egy kutyányi hely mint bármi másnak, de ha kell a hátamon is elcipelném a világ végéig is.

Itt szerintem nincs senki, aki volt hasonló helyzeten.

Én sajna láttam ilyet Jugoszláviában.

Hidd el, mindegy, hogy itt, most, ki és mit hazudozik/képzel, de ha jönne az ellenség, és hallanák a lövéseket, meg látnák a menekülők között a megerőszakolt 12 éves lányokat, mindenki lexarná a cicust. Akiben lenne lelki erő elengedné, vagy leölné, mert nem akarná, hogy poénból lelőjék, vagy megegyék, vagy megetessék a kutyáikkal.

15.-hez még.

Idehaza a szomszéd faluig nem jutnál el, mert kevés embernek van valódi terepjáró kocsija/motorja és fegyvere.

A haszonállat étel. Óriási értéke van háborúban, de nem tudod a hónod alá csapni Riskát, ezért javasolt elrejteni és hát elfogyasztani, ha nincs más.

Nekem csak háziállatom van, macska. Soha nem volt kint, nem ismeri a külvilágot, nem tud madarat fogni, nem alkalmas a szőre kintre csak úgy hirtelen. Egyszerűen nem tudná magát ellátni, egy csirkecombot se tud megenni, mert nem tudja hogyan kell. Nem hagyhatom itt a panelban, de kiengedve se sok esélye van! Amíg bírom őt és a tápját, addig viszem. És soha nem hagyom, hogy megegye valaki!!!