Van olyan állat, amelyiknek szivárványszínű a szeme? És ha van, akkor melyik az?

A baziliszkusz az valóban képzelt lény.

Én először Jorge Luis Borges Képzelt lények könyve c. műben "találkoztam" vele. Ez most itt Terebess oldaláról másoltam ki neked, de megegyezik a könyvvel.

A BAZILISZKUSZ

Az idők folyamán a Baziliszkusz mind rútabb, mind rémisztőbb lett, mára pedig feledésbe merült. A neve görögül azt jelenti, hogy "kis király"; az idősebb Plinius szemében (VIII, 33) kígyó a Baziliszkusz, amelynek fejét egy korona alakú, világos folt ékíti. A középkortól kezdődően négylábú, koronás kakas, melynek sárga a tolla, tüskés, hatalmas a szárnya, a farka pedig akár a kígyóé, s vagy horogban végződik, vagy egy újabb kakasfejben. Alakváltozásával megváltozik a neve is; Chaucer a XIV. században a basilicock szóval említi. Aldrovandi Kígyók és sárkányok természetrajza című munkájában az egyik metszeten nem toll, hanem pikkely borítja a Baziliszkusz testét, továbbá ott nyolc lába van.1

Csupán az nem változott soha, hogy a Baziliszkusznak halálos erejű a tekintete. A Gorgók szeme kővé dermeszt; Lucanus elbeszélése szerint egyiküknek a véréből - Medúzáéból - született meg Líbia valamennyi kígyója: az Áspiskígyó, az Amphiszbaina, a Homoki angolna, a Baziliszkusz. A Pharsalia kilencedik könyvében olvasható az erre vonatkozó szakasz; fordításban így hangzik:

...Nyúgot fúvalmi viszik hát

És Libyán repül át, mely nincs gabonára mívelve,

Csillagok és sugarak tűznek rá; vágja nap útja

S égeti földszínét. Sehol oly mély éjszaka nincsen

Mint itt; mert a hold menetét elrejti, ha kóbor

Hajlásit hagyván a jobbra eső jegyeken jár,

S a föld árnya elől északra, se délre nem tér ki.

Mégis ez a meddő, e semmi haszonra való föld

A szörnyek csepegő mirigyét méhébe fogadja,

Gyilkos harmatot a fene vérből, mehet a hőség

Erjeszt, és vele a sivár homokot megitatja. (...)

Rémes üvöltéssel más férgeket elriogatva

Öl, mielőtt mérgez, s minden vadakat tova űzvén

Puszta föveny közepette uralkodik a basiliskus.2

Sivatagban él a Baziliszkusz, pontosabban szólva, ő hozza létre a sivatagot. Amerre jár, holtan hullanak le a madarak, s elrothadnak a gyümölcsök; századokra mérgezett az a folyó, amelynek beleiszik a vizébe. Tekintetével összetöri a köveket, felégeti a legelőt, amint ezt Plinius már tanúsította. A menyétszag a halála; a középkorban a kakasszóról mondták ezt. A tapasztaltabb utazók kakast vittek magukkal, ha ismeretlen tájakra indultak. Még egy ellenszere van: a tükör; önnön képétől megsemmisül a Baziliszkusz.

A keresztény enciklopédiák szerzői elvetették a Pharsalia mitologikus történeteit, s racionális magyarázatot kerestek a Baziliszkusz eredetére. (Létében nem kételkedhettek, mert a hulgata "baziliszkusz"-ként adja vissza a mérges kígyót jelölő, héber "cefa" szót.) Az lett a legelfogadottabb feltételezés, hogy egy torz, alaktalan tojásból származik, amelyet kakas tojt, s kígyó vagy varangyos béka költött ki. A XVII. században Sir Thomas Browne kijelentette, hogy ez a magyarázat éppoly szörnyűséges, mint maga a szörny. Akkoriban írta Quevedo A Baziliszkusz című románcát, melyben ez áll:

Ha él még, aki láthatott,

Hazug egész történeted;

Nem halt meg? nem ismerhetett!

Nem mondhat el, ha már halott.3

1. Az Ifjabb Edda szerint Odin lovának is nyolc lába van.

2. Baksay Sándor fordítása.

3. Tandori Dezső fordítása.

Azt nem én írtam, hanem az egyes hozzászóló.

Annyit írtam, hogy talán ő egy másik legendában olvasott erről.

Na még kerestem neked a szemszínekről cikket?

[link]

De szerintem szivárványszínű állat esetleg csak a mesékben vagy a legendákban fordulhat elő.

A szemben levő szivárványhártya asz ugye más.:)