Másnak is csak rossz tapasztalatai vannak az állatvédőkkel? Csak a pénzről szól az egész?
Szerintem én egy életre kiábrándultam belőlük. Tavaly szerettünk volna egy kiskutyát, csak annyi volt a kritériumunk, hogy nagytestű és keverék legyen. A neme mindegy, ivartalanítva lesz. A környékünkön lakó állatvédőktől akartam egy mentett kutyát örökbe fogadni. Nem kaptam meg, mert akinél volt (állatvédő) benti tartásra adta volna oda a kiskutyát, akiből egy hatalmas kuvasz keverék lett. Tehát nem egy házba való kutya. Így hát elmentünk egy "szaporítóhoz", akitől egy jelképes összegért elhoztunk egy ilyesmi jellegű keverék kutyust. A "szaporítónál" az anyakutya és a 3 kiskutya fekhelye egy kellemes, jól berendezett és kényelmes fészerben volt kialakítva és egy több száz négyzetméteres füves területet birtokolhattak, tovább prémium tápon éltek. Tehát semmi kivetnivaló nem volt a tartásukban, szép, kiegyensúlyozott és egészséges kiskutyát hoztam el. A kutyám 3000 négyzetméteren él, fűtött, egyedi igényekre készítettet kutyaházban, prémium tápon. Imádom őt, még az olaszországi nyaralásunkra is magunkkal vittül, de be nem jöhet. Drága bútoraink vannak, ez van. Ugyanakkor az ő háza is felér jópár havi albérlet árával. Idáig még nem panaszkodott, továbbá sem az állatorvosa sem pedig én nem látom rajta a depresszió tüneteit, amiért neki "csak" ez jutott.
A napokban viszont volt szerencsém meglátogatni a környékünkön lakó "állatvédőket", mert hozzánk dobták be egy levelüket. Én teljesen ledöbbentem az állattartásuk körülményein. Kb. 30 négyzetméteren élnek 3-an 6 különböző méretű kutyával és ki tudja mennyi macskával. Az udvaruk nincs körbekerítve, egy 10 négyzetméteres betonplaccból áll. A kutyák kis ketrecekben vannak (van köztük német dog is), elmondása szerint naponta 2x viszik őket sétálni. Ráadásul hivatalosan bejegyzett szervezetekkel csinálják ezt, nap mint nap látom ezeknek a szervezeteknek a kocsijait és embereit hozzájuk menni. Én idáig meg voltam arról győződve, hogy a házuk mögött van valamilyen elkerített helyük vagy valamilyen normális körülmény az állatoknak. De nincsen. Engem elkeserít, hogy ezt nevezik nálunk állatvédelemnek. Az igaz, hogy náluk bent vannak a kutyák, 1m X 1méteres ketrecekben. És nekik ez a jó körülmény. Komolyan elmennek az emberekhez mielőtt odaadják az állatokat leellenőrizni a körülményeket és eldöntik, hogy ideális-e a körülmény. És ők mentik az állatokat. Arról nem is beszélve, hogy folyton támadják a szaporítókat. Sok emberrel találkoztam már, akiknél "felelőtlenül" kiskutyák születtek, de soha egyiknél se voltak ilyen körülmények között tartva. Szerintem inkább az állatvédőktől kéne megmenteni a kutyákat, az összes ilyet lecsuknám és egy méterszer méteres cellába zárnám, hogy érezzék a "védelmet". Én napok óta nem térek magamhoz, hogy nálunk komolyan ezt nevezik állatvédelemnek.
A férjem azt mondja, hogy az egész állatvédelem a pénzről szól és egyáltalán nem szabad foglalkozni velük. Ti mit gondoltok erről?
Szerintem az állatvédők áldozatos, és kemény munkája sok esetben hálás és nemes feladat. Azonban vannak dolgok, amikkel kapcsolatban én is más véleményen vagyok, mint az állatvédők. Így például nem értem meg azt, amikor odamennek fotózni a teherautókról árusított tyúkokat és utána telekürtölik a világot, hogy szegény állatnak milyen rossz. Megértem, mindent megértek, együtt érzek az állattal, DE A GAZDÁJÁVAL IS!!! Valamiből élni kell, és a mezőgazdaság, a haszonállattartás amúgy is elég nehéz, és nem túl kifizetődő munka manapság. Miért nem lehet békén hagyni a gazdákat?
Ugyan ez van pl. a kutyákkal is. Én szerencsés vagyok mert nagy telkünk van, de mi van azokkal akiknek nincs és mégis szeretnének kutyát vagy más állatot tartani? Az embernek társ kell! Egy megértő és igaz barát, akire támaszkodhat a nehéz pillanatokban. A kutya és a macska pont ilyenek, de lehet akár: ló, madár, hal, vagy éppen rágcsáló is. Én mindig azt támogattam, hogy mindenki tartson valamilyen háziállatot, amilyet a lehetőségei engednek. Engedni kellene a tisztelt állatvédő uraknak és hölgyeknek az elveikből. Sokkal boldogabb hely lenne ez az ország, ha mindenki tartana valamilyen kedvencet, és főleg akkor, ha az olyan hálás természetű, mint egy mentett állat. Lehetőséget kell adni mindenkinek a bizonyításra! Azok alapján amiket ti elmondtatok ezekből az emberekből a bizalom hiányzik. Semmi más!
"Az embernek társ kell!"
Igen a legtöbb embernek igénye van társra.
De IGAZI társ csak egy másik ember lehet.
Egy kutyát lehet házikedvencnek tartani, de társ sosem lesz.
És ez így van a többi állattal is.
Én is elhatároztam, hogy örökbefogadnék egy kutyát. Nem lennénk kezdők, a családomnak mindig is volt kutyája, pár éve halt meg a legutóbbi.
Naivan azt hittem, hogy egy menhely örül, hogyha a kutyáik végre jó helyre kerülnek, de tévedtem. Olyan örökbefogadási feltételek vannak, hogy csak nézek. "Kedvencem" a csak benti tartás... nálunk itt bukik meg a dolog: vidéken lakunk, kertes házunk van, nagy kerttel és eddig minden kutyánkat kint tartottuk. Bocsánat, hogy egy magyar vizslát vagy egy labradort nem szeretnék a lakásba zárni, ha van egy ekkora kert. Mi a "kerti kutyát" is naponta vittük sétálni. De az indok: a kinti kutya nem fogja magát "családtagnak" érezni... A bobtailom is tiszta depressziós volt, mikor kint feküdt a bokor alatt az árnyékban a 36 fokos lakás helyett... :))
Egyébként örülök ennek a kérdésnek olyan szempontból, hogy azt hittem, hogy egyedül vagyok ezzel a véleménnyel.
Múltkor volt egy sztori, hogy egy nő kutyát szeretett volna örökbefogadni, de azzal az indokkal elutasították, hogy napi 8 órát dolgozik....
Komolyan akinek kutyája van az mind munkanélküli? Vagy nem értem :D
Olyanok, mint a focihuligánok!
Persze, ők ezt tagadják, de amikor kimennek kántálni-dobálózni egy nyugdíjas házához, hogy gyilkos meg ilyenek, akkor miben különböznének?
Szerintük a helyes állattartásnak terjesztése nem az ő dolguk, nem dobnak be szórólapot vidéki Józsi bácsinak, mert nézze meg a neten, de ha engem ez zavar, akkor járjak el helyettük, nincs erre idejük-nem az ő dolguk....érdekes reakció....balhézni kijárnak, de megelőzni a bajt már büdös-nem buli:DDD
Amikor pedig a becsületsértési és garázdasági bűncselekmények feljelentése a fejük felett lebeg, akkor mentegetőznek és a büszke felvételeiket eltüntetik a pofibukról s jönnek a helyesbítések, hogy mi elzárkózunk ilyen tevékenységtől-ők nem tartoztak hozzánk:DDD
Szerintük és a kutya-butik szerint a kutya nem házőrzésre való (meg kertbe), mert arra ott a riasztó:DDDDD
Egy kutyának boldogság a panelben társaival, akár 5-en nyomorogni a gazdijukkal együtt persze:DDDD
A szokásos embergyűlöletükről nem is beszélve, de bizonyára ezt szüleik-gyerekeik is megértik, akiket megvetnek, mert emberek:DDDD
Részemről, olyan ocsmányok-álszentek, akár a politikusok;)
Valóban pénzről szól a történet és kutyákról semmit ...lássuk:
-a termelő megtermeli a megrendelőnek pénzért
-a megtermelt állat lesz egy ideig valakinél és termeléséből adódóan rászorul az állatorvosi kezelésekre 95%-a
-a doki már profitál ebből arcátlanul szépen s fokozatosan...undorító árakat szabnak és egyszer meg is kérdeztem, hogy tisztességes emberi vagy feletti vizsgálati árakat szabni? Kifizetik, miért ne;) ( a termelő és doki jól jár-kivéve kutya )
-ha kibatták a kutyát az "állatvédők" a dokival kikupálja és újra értékesíti
-ha a menhelyre kerül, ott meg számláznak az önkormányzatnak:DDD
Az egész "állatszerető gazdikban" az a poén, hogy ha egy undorító ember-családtagjuk nevezetesebben beteg lesz és a kutya is egy időben, akkor melyikük gyógyulását fizetnék ki vajon?
A kutya csak egy állat és mára kedvtelési cikk 90%-ban...ha ez sokaknak nem is elfogadható, ezért marhajó üzlet, mert tele nyírható birkákkal értékrendjük csorbulása és lelki nyomorultságuk miatt.
Sajnos a kutyák jelentős része meg halálra van ítélve születésük kezdetekor és kezelések sokasága által majd..., de tegye boldoggá a nyomorékokat és gazdaggá a résztvevőket a buliban;)
Tisztelet a néhány kiegyensúlyozott kivételnek:)
Azért ez így egy kicsit erős volt utolsó. Számomra egy állat, az nem "csak egy állat". Ő a társam, a mindennapjaim része. Valaki akiről gondoskodnom kell, akinek rengeteg szeretet adok és kapok viszont. Én így állok a kutyámhoz.
A véleményem viszont változatlan, az állatvédelemre egyre inkább egy nagy bizniszként tekintek.
# 18
Az igazság sosem erős csak olykor fájdalmas sokaknak;)
A tyúk is egy állat és a malacka is, azoknak is vannak reakcióik-érzelmeik és mégis levágják őket, te meg megeszed kirántva vagy megfőzve...stb és pont egy kutya, macska nem csak egy állat szerinted.Attól, hogy az ember kiemelte a "menüből" picit, semmivel sem többek.A lovat is megeszik, ha nincs más....A növények is éreznek-reagálnak, de ugye azt nem népszerű sétáltatni meg felvágni vele.
Ha meg lábadnak ugrik kutyád és kitép egy húsdarabot belőle, majd torkodnak indul egyértelműen, az sem csak egy állat számodra akkor? Nem fogod megvédeni magadat tettel csak szavakkal és hagyod szépen, hogy megöljön, de mehet az utcán egy kisgyereknek is akár...
Ne vedd sértésnek, de elég szomorú s finoman fejezem ki most magam, hogy egy állatot tekintesz társnak, aki csak tőled függve olyan, amilyennek akarod kényszerből-nincs neki senki mása...Olyan rabszolgatartósan hangzik ez, ugye:)))
Ezért "mosolyogtató", mikor családtag meg társ és egyébb címkékkel illetnek egy rabszolgát-állatot...szerintem, de az állat lehet rabszolga, az ember már nem annyira csak címke kérdése;)
pofibuki
Csak fele olyan hasznos lennél, mint egy normális állatvédő...
Azért az elég kemény, hogy kb. pár eset alapján lincshangulat alakul ki olyan ember körül, akik áldozatos munkával segítenek állatokon míg ti csak a fotelből huhogtok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!