Miert ekkora parasztok az aktiv allatvedok? Mi ertelme az agresszionak?

Sokszor elmagyarázni egy fél országnyi majomseggnek, akiknek a háromnegyedének föld hullik a szájából, ha lehajol, hogy miért rossz a szaporítás... Igen, nagyon idegesítő dolog. Te is inkább adnád tovább a tudásodat, mint hogy itt anyázol.

Valakinek így, valakinek úgy kell elmagyarázni a dolgokat, és van sajna, aki semmiből sem ért. És sajnos ez utóbbiból van nagyon sok... :P

Valahol igazad van.

Csak tudod, az állatvédők is emberek, véges türelemmel és tele hibákkal. :) Amikor látsz kínok között elpusztulni kutyákat, amik a szaporítók áldozatai... amikor szenvedni látod őket... és mindezt nem egyszer, nem kétszer. Most őszintén, neked soha nem gurulna el a gyógyszered?

Azért ilyenek sokan, mert már annyi szart és szenvedést láttak, mert sajnálják szerencsétlen beteg, kidobott, rettegő, menhelyeken élő állatokat, és már nincs idegrendszerük és türelmük az emberekhez.

Akkor éreznénk jobban magunkat, ha nem is kéne elmagyarázni senkinek ezeket, mert az emberekben lenne annyi felelősségtudat és lenne annyi agyuk, hogy mielőtt kutyatartásra (vagy más állat) adják a fejüket, előtt felelősen tájékozódnak az állattartás mibenlétéről, az állat igényeiről stb.

Mikor már az ezredik embernek magyarázod el, hogy miért nem szaporítson, vagy miért ne vásároljon szaporítótól, vagy más téma: miért oltasson, miért sétáltasson, miért hülye a kutyája, miért támad, miért rombol stb. stb., és ezért csak a bunkóskodást kapja cserébe vissza sokszor, hát elfogy a türelem.

Tehát, de egyrészt igazad van: jobban megéri szépen elmagyarázni, csak ez nem mindig megy a gyarló embereknek, amit a fentiek után azért gondolom megértesz valahol.

Másrészt nincs igazad, mert az lenne a normális, ha a gazdák előre tájékozódnának, és el sem kéne magyarázni nekik (sem szépen, sem csúnyán) ezeket a dolgokat.

Értem, amit mondasz, de sajnos az igazság akkor is az példádnál maradva, hogy balf.szok, akik 20 ezres fajtajellegű keveréket vesznek, fajtatisztának gondolva, és ezzel támogatják a kutyagyáros szaporítókat. Ezt persze ki lehet fejteni szebb hangnemben is, de a lényeg ettől nem változik.

Gondolkozni, tájékozódni kellene élő állat beszerzése előtt: ha így tennének az emberek, akkor ez a probléma nem is létezne, amiről írunk.

Jó, te 11 éves voltál, de a szüleidnek azért több eszük lehetett volna. A nevelésed része kellett volna, hogy legyen, hogy elmagyarázzák, hogy miért nem szerencsés, ha egy hobbitartó (legtöbbször nem megfelelő szülőktől) almot hoz le.

Igaz, a durva megnyilvánulásokra nem mentség egyesek sötétsége:S, legfeljebb magyarázat.

A három "legelrettentőbb" példám innen a gyakoriról ez a kettő - mindháromnál igyekeztem a lehető legkulturáltabb és legtürelmesebb formám hozni, és a véleményem érvekkel alátámasztani (amúgy egyáltalán nem tartom magam "állatvédőnek", csak szeretem az állatokat, és sok van / volt belőlük itthon, sokat olvastam sokféle fajról, ezért úgy érzem, sok esetben képes vagyok érdemben hozzászólni a adott témához):

http://www.gyakorikerdesek.hu/allatok__halak-akvarisztika__6..

(14-es az én válaszom)

http://www.gyakorikerdesek.hu/allatok__madarak__5903651-egy-..

(10-es az én válaszom - meg is kaptam, hogy milyen hülye vagyok:S)

http://www.gyakorikerdesek.hu/allatok__madarak__7042997-egy-..

(6-os az én válaszom - itt meg okoskodó gyökér voltam:S)

Jellemzően először udvariasak voltak a válaszolók, idővel lettek egyre keresetlenebbek a hozzászólások. De a kérdezőkről általában a szép szó éppúgy lepergett, mint a keményebb megnyilvánulások. Nemegyszer épp a kérdező kezdte a vagdalkozást. Idővel tényleg elgurul a gyógyszer, és azt mondod, "ilyen nincs, feladom"... De ettől azért az ember még a tudtára akarja adni a kérdezőnek, hogy nem helyes, amit csinál (főleg, ha az állata életével játszik)!

Nem ingem, nem is veszem magamra.

1. Miért te szerinted ezzel kéretlen szófosással elértél valamit?

[link]

2. Kellene néhány dolog az állatvédőknek:

- Kezeltetni az érzelmi kimerültségüket.

Magyar kifejezés, ha jól tudom, nincsen rá, viszont igenis valós probléma: [link]

- Megérteni, hogy nem nekik kell megmenteni az összes állatot. Pláne interneten nem :) Ha úgy érzik, hogy nem tudnak megfelelő stílusban kommunikálni (gurul a gyógyszer), akkor lépjenek hátra, engedjék el azt a problémát. Vannak rajtuk kívül még sokan, akik kedvesen, udvariasan, birkatürelemmel el tudják magyarázni ugyanazt.

- Találni egy helyet, egy közösséget, ahol nyugodtan kiadhatják a gőzt, tapasztalatot cserélhetnek, röhöghetnek egy jót, anélkül, hogy túl sok emberrel konfrontálódnának. (Tavaly, külföldön ilyen volt a Furbaby Jesus facebook oldal - már megszűnt, a tumblr-t még meg lehet találni -, visszafogottabb, de legalább még működik a Shit People Say To Animal Rescuers.)

3. A szüleid két esetben is butaságot csináltak.

Egyrészt, mivel egy 11 éves gyerektől nem várható el, hogy utánanézzen bármilyen háziállat vásárlásának, tartásának, szaporításának/tenyésztésének, illetve, ha utána is néz, MEGÉRTSE, amit hall, olvas, ez az ő felelősségük lett volna.

Másrészt, egy 11 éves gyereket mindenféle felkészítés, oktatás, megbeszélés nélkül internetezni, fórumozni engedtek. Fórumokon, a gyakorihoz hasonló kérdezős oldalakon, sőt, akár facebookon is név, arc és felelősség nélkül sokkal, de sokkal bunkóbbak az emberek, mint a való életben. (Rád meg nincs rád írva, hogy hány éves vagy.) Ezt egy gyerekkel simán meg lehet beszélni.

1. Te feladtál egy hirdetést (ebbe ne is menjünk bele, hogy egy kiskorúnak mennyire kéne vagy nem kéne hirdetéseket feladni...) de mondd csak, honnan kellett volna tudniuk az állatvédőknek, hogy egy kis buta 11 éves gyerek adta fel, aki annyira alulképzett volt, hogy még ennyit sem tudott? Már ne is haragudj, de egy 11 éves gyerek már hosszú évek óta tisztában van ezekkel a dolgokkal.

2. És itt jön képbe a szülők felelőssége. Normális ember már a kezdetektől úgy neveli a gyerekét, hogy ilyen alapvető dolgokat elmagyaráz neki, főleg ha eljut arra a szintre, hogy beszerez neki egy kutyát. Az a minimum hogy előtte, és azután is, mikor már megvan a kutya, nagyon sokat beszélget róla a gyerekkel, és minden tudnivalót átad neki.

Anyukád nem csak ezt mulasztotta el, de aztán engedte hogy feladj egy ilyen hirdetést, és végül, mikor jöttek rá az állatvédők (nagyon is helyesen!) még neki állt feljebb, hogy az ő kislányával hogy merészelnek így beszélni.

Sajnálatos, hogy a ti családotokban (és sajnos még nagyon sok családban) a felelős állattartásnak nyoma sincs.