A mai gyerekek miért ilyen állatellenesek?
Van pár gyerek ismerősöm,(mikor anyuhoz jön a haverja/barátnője és hozza a gyereket) és megdöbbenve látom,hogy mennyire nem tudnak az állatokkal kommunikálni,és leszűrni ,hogy mit érezhet az állat.Jelen esetben kutyákról(2) és egy macskáról beszélek.
A 6-7 éves gyerek fél,a kutyától rugdossa a levegőben a lábát a kutya erre ugatni kezd,és a kisfiú azt hiszi a kutya rá támad..
Jaaa és a másik,simogatni sem tudnak kutyát macskát meg végképp..
És ami a legelszomorítóbb az egyik pillanatban megrúgta a kutyámat(leszidtam a gyereke,nyugi,olyanok a kutyáim és a macskám,mintha a gyerekeim lennének) és mondtam,hogy ezt még egyszer ne tegye,mert fáj neki..
Erre a kisgyerek: eeeez fáááj neki,neki fájt ez???
Miért nincsenek képben,miért hiszik azt,hogy az állatoknak nincsenek érzéseik?
És ne gyertek azzal,hogy majd kinövi...még kicsi..,mert én már 3 éves koromban nem viselkedtem így állatokkal...
12 éves vagyok és így vagyok vele.
Nehezen állom meg,hogy ne menjek oda a kóbor állatokhoz,de amikor csak tudtam mindig adtam nekik enni-inni.
Főleg suliidőkben.
Az állatokkal jobban elvagyok,mint a barátaimmal néha.
10-11 éves koromban volt egy barátnőm aki nagyon félt a kutyáktól.Meg is értem,2cm-es kutyán kívül nem találkozhatott még közelről.
Na,és amikor jött hozzánk akkor meg mindig elkellett zavarni szegény kutyámat(német dog,de nem nőtt nagyra,legkisebb volt az alomban).
Amikor meg 1 m-re volt tőle,elkezdett sikítani,sírni és a 10-11 ÉVES CSAJ felvetette magát az anyja ölébe.
Volt amikor:áhh már nem félek tőle...elvolt 1 hétig,nem kellett zavarni,kutya ment hozzá simiztette magát,játszottunk a nagy "macival",2. héten sikítva: ANYAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA!!!!!ANYAAAAAA!!!
Nagyon nehéz volt elfojtani a röhögésemet ilyen helyzetekben.:D
utolsó jót nevettem
akkor én is érzéketlen lény vagyok mert szerintem még soha nem gondoltam bele, mielőtt nekiláttam rántott húst enni, hogy ez az állat mennyit szenvedhetett
Tényleg nem divat ma már a gyereket nevelni.
A kisgyerek rugdos a koszos cipőcskéjével a buszon, anyuka nem szól rá- sőt! felháborodk, ha szólni mersz. Átjön az ismerősöm a gyerekével, akinek úgy foglalta le magát, hogy kinyitotta a szekrények ajtaját beleköpött!!! aztán becsapta. Anyutól semmi reakció (többet nem jöttek ide). Kolléga buszon nevetve!!! meséli, hogy a tünci kisgyereke, úgy játszott a kis tacsival, hogy kiharapott a füléből egy darabot. Arra mentek be, hogy hátborzongatóan visít a kutya. Többet nem beszélgettem vele. Remegett a gyomrom az idegtől, miközben mesélte.
Ma már nem divat a gyereket nevelni. Nem divat szocialzálni, miközben sok kismama rohan az állatorvoshoz, hogy altassa el az egészséges állatot, mert ő bizony gyereket vár.
Mégis hogy lehet elvárni így, hogy egy gyerek tudja hogyan kell az állatokkal bánni?!
Az ember felsőbbrendűnek érzi magát mindenkinél. Az ember kegyetlen, önző, irigy, és ostoba.
Sokkal több, és nagyobb figyelmet kellene kapjon ez a dolog, mint manapság kap.
Nagy probléma van, de mivel lassan - és jórészt csendben - zajlik, nem látjuk. Vagyis nem mindenki látja. Pedig beszélnek róla.
Csak amíg az van, hogy az ember, meg a pénz, meg a színes Tv, meg a kocsi a lényeg.. ez nem fog megváltozni.
Rohanunk a vesztünkbe, de hiába vannak páran, akik figyelmeztetnek senki nem foglalkozik velük.
Pedig nagy a baj. Nagyon nagy.
Valami baj van az emberekkel. Ti nem érzitek???
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!