Az állatbarátság és az állattartás (hobbi állatként kutya, macska stb.) nem ellentmondás?
A háziasítás, mint fogalom mond neked valamit?
Sem a házi macska, sem a kutya nem található meg a vadvilágban, mivel ezeknek a fajoknak az élettere az ember mellett van.
Nem ellentmondás. A háziasított állatok függnek az embertől. Még ha vannak fajták, amik önállóbbak is, egyik sem teljesen független az embertől. Ez inkább kölcsönösen hasznos együttélés. Az ember megkapja, amit az állattartástól vár, az állat pedig kap enni, inni, van biztonságos helye, és úgy általában a lehető legjobb körülményeket biztosítják számára.
Természetesen ez csak egy felelős állattartóra igaz, nem azokra, akik kikötik a kutyát a napra, aztán ha eszükbe jut, adnak neki enni.
Ellentmondásos az, amikor vad, nem háziasított állatokat akar birtokolni egy magát állatbarátnak tartó ember. Ott nem az állaton van a hangsúly, hanem a saját birtokvágyán.
A háziasításnak indoka volt. A kutyákat indokkal, bizonyos célért háziasították. Pásztorkodni, házatőrizni, vadászni, harcolni stb.
Nos ezen célok javarészt megszűntek, úgyhogy a háziasítás mint érv nem helytálló, mivel ma már gyermekpótléknak használjuk a kutyákat. Igen, akkor ha tr nem így gondolod vagy van gyereked. A genetikailag belénk programozott gondoskodásból fakadóan szeretjük, etetjük, seggüket töröljük a kutyáknak, ami normál esetben saját utódainra irányulna.
Hiába a háziasítás, a kutyák a saját társaik társaságát keresi (nem összetévesztendő azzal, hogy kitől várja az ételt). Egy példa:kit ugat meg jobban a kutya, vagyis ki fejt ki rá nagyobb érzelmet? Egy idegen ember, vagy egy idegen kutya? Na ugye.
Elég nagy téveszméven éltek.
Egy kutya (na és macska pláne) vágyik vissza oda, ahová való. A természetbe.
A gyerekpótlás nem felelős állattartás. Egyik félnek sem igazán előnyös. Emellett a munkakutyák ugyanúgy virágkorukat élik, mint régen. Még többféle munkát is végeznek, mint annakelőtte. Bár a többség számára most is csak háziállatok, nem munkavégzők.
A kutya társaságkeresése attól függ, milyen célra tenyésztik, és hogy hogyan szocializálják. Az meg, hogy kit ugat meg, rossz példa. A kutya territoriális. Azt fogja jobban megugatni, akit nagyobb fenyegetésnek érez a territóriumára, és a "falkájára" nézve.
Hiába érez ösztönt a kutya a természetes életre, a fajták többsége képtelen lenne életben maradni, ha kijutna egy embertől mentes környezetbe. A macska képes rá, legalább is a mérsékelten tenyésztett fajták. De ha egy ilyen állat, még ha alkalmas is, ijut a természetbe, a szelekció azonnal elkezdi érvényesíteni a hatását. Ha megnézed a dingókat, a visszavadult kutyákat, azt látod, hogy nagyjából egyforma tulajdonságaik vannak. Ez nem azért van, mert visszavadulás előtt nem voltak eltérések, hanem azért, mert a gyenge tulajdonságok(az állatokkal együtt) kiszelektálódtak. És a dingó egy ősi kutyafajta. A mai fajták kis része maradna életben vadon. A másik dolog a visszavadulással, ami főleg a macskákat érinti, az a bekeveredés a vad állománnyal. Hatalmas károkat tud okozni, ha egy háziasított állat visszakeveredik a vad állományba.
Nem szabad túl romantikusan gondolni a házállatok viszonyára az emberhez, és az eredeti természetükhöz. A természetben az olyan elképzelések, mint a visszavágyás nem kapnak helyt, csak a túlélés képessége.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!