Mi a véleményed azokról az állatvédőkről, akiknek értékesebb az állat mint egy ember?

Sok ember rögtön rápörög, hogy megharapta az embert a kutya, de a körülmények már nincsenek feltűntetve, hogy mi váltotta ki a harapást, támadást

Az nehezen elképzelhető szerintem, hogy egy gyerek ül a homokozóban, egy kutya meg odamegy, megharapja, aztán elmegy

Persze van, hogy a kutya nincs jól nevelve, de mérlegelni kell, hogy ki is a hibás

Az mondjuk elég hülyeség, hogy mindíg a kutya a hibás, ha egy gyerek visítva rohan felé, akkor a kutya honnan tudja, hogy nem bántani akarja Őt? Azt ne várjuk el, hogy inkább áll, minthogy megvédje Magát egy "támadástól" ezt elég, ha a terápiás kutyák tudják

Sajnos sok ilyen van, elég arra gondolni, hogy mennyi kárörvendő komment volt, amikor Erdélyben egy székely ember meghalt medvetámadásban, pl. hogy "hajrá medve" stb... ráadásul még csak nem is vadász volt az áldozat.

Azontúl, hogy nem barátkoznék ilyen emberrel, remélem, hogy vegán (csak hogy hiteles legyen), és őszintén szólva, ha halálra harapják valahol a kóbor kutyák (de hát a szegény kutyusok nem tehetnek róla, őket csak az ösztöneik vezérlik!!444!!), akkor remélem, hogy védekezés nélkül, boldogan és szeretetben fog a prédájukká válni, hisz ezáltal teljesedik be a világnézete.

Nekem nagyon fájdalmas dolog ez. Pl. régen sokszor láttam hogy a menhelyek kivonulnak kiskutyákkal. Szórják rájuk a pénzt. Melette a hajléktalant meg le se ***ják. Nagyon rossz lehet hogy az ember nehéz helyzetben van de inkább egy kutyán segítenek mint neki. Még akkor is gáz ha zűlött emberről van szó, de sokszor ezek csak simán elesett súlyos egészségügyi problémákkal küzdő emberek.

Nekem gyerek koromban mindig elmondta anyukém mennyivel jobban szereti a kutyákat mint engem. Engem egész kis koromban kizárt a hideg utcára éjszakára nem egyszer mert rossz kedve volt. Nem volt hova mennem. A kutyával ezt soha nem tette volna meg.

Mikor kertesházban laktunk ott csaholtak a kutyák az ablakom alatt éjjel. Volt egy hatalmas hátó kert kutyaházakkal ahova be lehetett volna zárni őket. Anyukám nem engedte. Azt mondta izgalmasabb neki hogy ott az utca. Az ő ablaka a ház másik oldalán volt. Éjjel megpróbáltam hátrazárni őket de megharaptak. Vagy egy évig nem aludtam, brutálisan rossz állapotba kerültem.

Ráadásul a kutyák sem olyan szentek mint amilyennek beállítják őket. A mieink szószerint élve tépték szét egymást. Volt egy nagyon suny, mindig nyugodt volt mikor jött vki. A háta mögé osont és erőből beleharapott a lábába.

Az ilyen emberek nem állatvédők csak gyökerek.

Állatvédők nem helyeznek senkit senki elé.Egyenlő számunkra az állat és ember élet is.

Az adott szituációban mindig van egy hibás,egy kár okozó,egy sérülést okozó.

Ha ember támad állatra az ember szorul bűntetésre.Nyílván embert nem ölünk,az mégis csak durva lenne.Van börtön,pénz bírság,és állatokkal való érintkezéstől eltiltás.Van hogy használ van,hogy erősebb "fegyver" sem segítene.

Ha ember támad állatra őt nem tudod bezárni bűntetésbőlnse elmegyógyintézetbe,se börtönbe,sem sehová nincs is aki gondozni akarna egy ilyet (bár ilyen embert se akar senki,de az megint más téma).Ameddig az ember tanulhat belőle addig egy agresszív,mentálisan vagy idegrendszerileg zavart/sérült állat olyan marad.Az oktatót,terapeutát,orvost is megtámadhatja és megölheti aki épp segíteni akarna rajta.(bár nem sok ilyen van,ha egy állat támad annak többnyire annyi..)

Sőt,a bezárt megvadult állat saját magában is kárt tehet,rájuk nem lehet csak úgy kényszerzubbonyt tenni.

Így az állatot humánusabb is lelőni,elaltatni.

Szerintem minden élet pont ugyanannyit ér. Meg kéne tanulni úgy élni, hogy lehetőleg senkinek és semminek ne okozunk szenvedést, vagy legalábbis minimálisat.

Nem gondolok semmi rosszat azokról, akik szerint egy állat életét többre tartják. Sok rossz élményt okoznak egymásnak az emberek.

Én is jobban szeretem a kutyámat, mint random idegen embereket. Ez szerintem teljesen érthető, vele vagyok napi kapcsolatban.