Ha látnátok egy szellemileg vagy fizikailag sérült, esetleg csontsovány állatot egy honlapon vagy telepen hazavinnétek?

Azért mert rosszul van tartva, az nem olyan indok ami összeegyeztethetetlen az élettel, tehát nem jelent automatikusan altatást.

Nekem az egyik kutyám ilyesmi körülmények közül szabadult, én megkérdeztem az orvost hogy szenved-e van-e esély arra, hogy kutya legyen belőle. Azt mondta van, szóval kikupáltuk és tényleg kutya lett belőle. Szóval most sem döntenék másképp. Ha van lehetőségem, segítenék.

Hetente dob fel ilyen posztokat a facebook és azért nem hozom haza az összeset, mert egyszerűen egyetemistaként, félig meddig a kolisként nincs lehetőségem rá, de leginkább a pénz hiányzik...

Heti egyszer viszont eljárok a közeli menhelyre takarítani, sétáltatni és állatorvoshoz is szoktam fuvarozni az ottani kutyákat.

Természetesen az a leggyönyörűbb dolog, ha valaki egy ilyen kutyát hazavisz és pénzt, időt, türelmet, energiát nem sajnálva összekaparja, kikúrálja a kutyust. Akinek erre nincs lehetősége, egyáltalán nem biztos, hogy az állat halálát kívánja, csak szimplán nincs pár száz ezre feleslegesen és alig van otthon.

Volt már rá pár példa, hogy valaki túlvállalta magát, befogadott minden kutyát, ő maga már alig evett, de még így sem volt pénz az ivartalanításra, a kutyák az udvarában szaporodtak, rendszeresen egymásnak ugrottak és meg is ölték egymást.

Ezért jók az olyan helyek, ahol több ember összefog és felosztják egymás közt a feladatokat, valaki az idejét adja, valaki a tudását(marketing, honlapfejlesztés), a támogatók pedig a pénzüket, ami kizárólag a kutyákra fog fordítódni, mert nem kell alkalmazottakat fizetni.

Mikor mi hazahoztuk a kutyánkat 6 kiló volt (most 17, es mar akkor is felnőtt korú volt), demodexes, rettegett, allergiás, es veszett rondán nézett ki.

Egy év telt el. 17 kg, egészséges (csak a kajaallergia maradt), csodásan okos, imádom.

Tehát, hazahoznám. :)