Egyes emberek miért hiszik hogy aki alkalmazott az csóró és aki vállalkozó az gazdag?

"Ezzel szemben sok vàllalkozónàl làtom hogy ott az ügyfél aki szemét lehet."

Ha szemét az ügyfél, úgy kidobom, mint a macskát sz., és a vállalkozó ismerőseim, barátaim is.

Vállalkozóként pont hogy megtehetjük, hogy megválogatjuk, kivel akarunk együtt dolgozni. hülyékkel semmiképp, azok repülnek!

Az mázli, ha neked rendes kollégáid, főnökeid vannak. Nem mindenki ilyen szerencsés. Van, akit teljesen tönkretesznek a munkahelyén. Van olyan ismerősöm, akit annyira kikészítettek idegileg, hogy majdnem öngyilkos lett. Nekem sem jók a tapasztalataim. Soha többet nem akarnék főnököt, és nemszeretem kollégákat. És emiatt akkor is a vállalkozást választanám, ha esetleg kevesebbet keresnék, mint egy jól fizető zsíros állásban.

Főnököd ugyan nincs, "magad ura vagy", de sokkal több felelősség is terhel, amit alkalmazottként nem érzel át annyira.

Itt minden rajtad csattan, ha a NAV talál valamit, akkor az, ha más ami jogszabályba ütközhet akkor az, ha más hatóság ellenőrzéskor, akkor azt is neked kell vállalni, és nem tudod nagyon áthárítani.

Emellett nem egy fönök, vagy standard elvárásainak kell megfelelned - amit alkalamzottként lehet nics is lehetőséged befolyásolni, fent kitalálják, lehet oylanpk akik nem is végeztek még aktívan olyan munkát amit elvárnak tőled, Te meg hajtsd végre, ha nem tetszik nem változtathatod meg- , míg vállalkozóként magad alakíthatod ki ezt, de nem hagyhatod figyelmen kívül a piaci kihívásokat, a vásárlói igények, így minden ügyfeled, vásárlód "követelményt " támaszt veled szemben. Korábban valaki azt írta, neki minden vásárló a főnöke.

Ha nincs kielégítve ez az igény úgy ahogy ők azt elvárnák, akkor bevétel sincs, amiből meg nem lesz profit, amit vagy felélsz ( jó kocsi, ház, stb. ), vagy részben, vagy egészében a vállalkozásod fejlesztésére fordítasz, hogy még több bevételed és elégedett ügyfeled legyen, és a versenytársak ne előzzenek be. Ez meg megint időt és energiát igényel a pénzen felül.

Tehát lehet, hogy a magad ura vagy, nincs főnököd, nem teszed le a lantot 8-10 óra meló után, és magad osztod be az időd, pénzed hogy mit mikor és mire fordítasz, de ha nem jól tervezel, vagy figyelmen kívül hagysz dolgokat, könnyen visszaüthet a dolog.

Vállalkozóként a bevételem havi szinten az itthoni fizetésem 10-szerese a külföldi jövedelmem 3-szorosa, 3 ingatlanom ( két ház, egy lakás ) van és egy autóm, de egyik sem kirívó, stabilan fizetem a járulékokat, eredményes a működés, de ettől még szoktam visszajárni dolgozni külföldre helyettesíteni oda, ahonnan elindultam.

Sajnos én is ezt látom itthon sok embernél. Valahogy a legtöbb vállalkozó nem tudod túllépni ezen a 3-400 nettón. Mellette pedig hétfőtől-vasárnapig 10-14 órákat dolgoznak, folyamatos készenlétben. Mondom ember, ez a nyugat Európai szint mosogatóként. Egy konyhai kisegítő már többet kap.

Én is 800 körül keresek, halál nyugalomban + 13. havi + prémium. Péntek délután pedig kihúzom a dugót.

Lassan már csak részmunkaidőben akarok majd dolgozni, vagy még pár évig csinálom és utána teljesen a hozamokból élni.

Ami idegesít engem, hogy nem veszik észre, amit én külső szemlélőként látok. A munkán kívül gyakorlatilag nincs értelme az életüknek, tovaszáll a semmibe a fiatalságuk.

Hm, érdekes ez a beszélgetés.

Vannak érvek mindkét oldalon.

Én mondjuk elvakult vállalkozás-párti vagyok, semmivel sem tudnának meggyőzni, hogy alkalmazott legyek.

De tény, hogy nem mindenkinek való a vállalkozás.

Való igaz, tök kényelmes, hogy minden ötödikén ott van a fizetés a bankszámlán. Aztán akinek jó munkahelyet sikerül kifognia, az miért is vágyna el onnan.

Mondjuk, én ilyet még nem láttam. :)

Van olyan ismerősöm, aki azt állítja, szereti a munkahelyét. Minden létező egészségügyi problémája van, amivel nem tudnak mit kezdeni, és mit javasolt neki a pszichomókus? Hogy hagyja ott a munkahelyét, mert az készíti ki ennyire. Csak még magának sem merte bevallani...

Multinál dolgozó, jól (?) kereső ismerősöm azt mondja, a munkáját nem különösebben szereti, unalmas is, de legalább jól keres vele...Pedig azt hittem, ő szeret ott dolgozni.

Én nem szeretnék úgy élni, hogy a napjaim jelentős részét olyasmivel töltsem, amit nem szeretek, pláne megbetegít.

10-es

Előzők: elfelejtitek, hogy a legtöbb ember NEM 800 ezreket keres a munkahelyén.

Én nem ismerek ilyen embereket. A legtöbb ismerősöm 100 ezer körül keres. Akinek tényleg nagyon magas fizetése van, az keres 300-400 e-t, meg kap cafeteriát.

Ebből kellene kiindulni...nézzétek meg azt a kérdést, ahol 200 nettóra azt írják, hogy az már jó kereset...

ehhez képest a 300-400 ezer is álombevétel a magyarok többsége számára.

Van olyan 3 diplomás ismerősöm, aki sosem keresett 100 ezernél többet. És nem büfészakokra járt.

A mi időnkben még a fene sem tudta, hogy a szoftverfejlesztők fogják majd hülyére keresni magukat. Ha tudom, biztos annak tanulok...

10-es

Csak még egy adalék, sokszor hozom ezt példának más fórumokon is, amikor a sikert abban mérik, hogy valaki vállalkozó, vagy alkalmazott. amikor tényleg ennyire élesen elkülönítik a vállalkozó vs alkalmazotti létet.

Általában csak olyan vállalkozásba kezdek, amibe van növekedési potenciál és ki tudja magát nőni, reálisan. Így kis költségvetéssel is lehet vállalkozni, és a kérdéshez kapcsolódva eddig minden vállalkozásom másodállású vállalkozásból indult. És ezzel tuti nem vagyok egyedül.

Az esetben pedig ugye ÉS relációról beszélünk, nem VAGY- ról.

Vállalkozni nem csak főállásban lehet. Ebből adódóan nem is lehet szerintem helytálló kinyilatkozni azt, hogy valaki csak vállalkozóként lehet sikeres, gazdag.

Pláne ha olyan tev. körrel bír, ami egy jól fizető állással is össze egyeztethető, akkor jelentős járulékot is meg tud spórolni, így hajtva a profitmaximalizálást, vagy esetleg azt amit járulékra költene, fejlesztésre tudja fordítani, még sincs benne a kényszer hogy olyan helyen dolgozzon, ahol nem szeretne, hiszen adott esetben főállásban is el tudná tartani a vállalkozás. Tehát ha nem tetszik neki az az állás, le tud lépni, nincs kényszerben.

A másik eset pedig, amikor sokszor jogosan emelik ki a bér-és járulékterheket és úgy akarják csökkenteni, hogy nem vesznek fel alkalmazottat. Holott azok után - ha valaki "jó vállalkozó", akkor tudja, hogy vannak lehetőségei azokat csökkenteni, akár 0-ássá is tenni. Ez már az említett üzleti tervezési/forrásszervezési kompetencia kérdése.

Tehát egy másodállású vállalkozó maga után sem feltétlen köteles fizetni a teljes járulékot, míg bér- és járuléktámogatás mellett, akár vállalkozás fejlesztést célzó egyéb támogatásokat is igénybe vehet, csökkentve ezzel a költségeit, de növelve a bevételeit, profitját.

Az egyik tev. köröm is ilyen, két alkalmi munkavállalóm bér- és járulékvonzata kevesebbe van egy hónapban, mint ha én személyes közreműködőként végezném napi 8-10 órában és még csak a teljes járulékot sem kell megfizetni magam után, azon időszak alatt, míg külföldön pár hónapot besegítek nettó fizetésért, a vállalkozás profitján felül.

"Egyes emberek miért hiszik hogy aki alkalmazott az csóró és aki vàllalkozó az gazdag?"

Szerintem ezt csak olyanok gondolják, akik alkalmazottak, csórók, és világéletükben azok is maradnak.