Hogyan tudok egy vállalkozást elindítani?

Ja igen a köznyelveben a péküzlet és a pékség fogalma összefonódott egy picit. Én ugye péküzletről írtam Flector 67 pedig valószínűleg a pékség alatt azt érti ahol kenyeret sütnek. Ez esetben teljesen más a leányzó fekvése, mert akkor már szigorú uniós szabályzásoknak is meg kell felelned. Azt pedig csak te tudod, hogy te melyikre gondoltál.

Ez már egy külön műfaj, mert az egy dolog, hogy te pékárút sütsz. Olyan vevőket kell kiszolgálj, akik eladók is egyben. Ez egy fokkal nehezebb, mert eladáskor kettős érdekeknek kell megfelelned, egyszer a vevőének, egyszer az eladóénak. Gyártáskor vagy más eladókkal való üzletkötéskor, már hármas érdeknek. A saját vásárlóidnak, azok vevőinek és a saját érdekeidnek. A te érdeked az, hogy a vásárlód vásárlója megvegye a kenyeredet, hogy mindenki jól járjon. Nem elég, ha csak a te vásárlód veszi meg, mert ha ő nem lesz sikeres, egy idő után nem lesz a vásárlód. Itt megint egy jó indok kell arra, hogy a bolt tulajdonos lecserélje a megszokott pékjét. Akkor teszi meg, ha azzal a vásárlói jól járnak, legalább is a te érdeked az, hogy akkor tegye meg.

Tehát nem elég a sok-sok millió, meg az ügymenet ismerete, tudnod kell, hogyan adod el az árudat, miért és kiknek.

Nah megtaláltam a kérdést. 15-20millát saccoltam rá hasból és gyors számolásban 10milkát írtam össze alaphangon. tehát a 15 az eléggé reálisnak tűnik. de a 20 az biztonságosabb.

http://www.gyakorikerdesek.hu/uzlet-es-penzugyek__sajat-vall..

Kamumail

Szép és előre látó levezetés. Ám ha ezt valaki hitelből kölcsönből intézi vagy egy részét, akkor még ott van a törlesztés is.

Neki bizony valami ilyesmi tervezésre van szüksége, amit te is írtál.

Ám ezen felül még arra is, hogy tudja, hogy mennyi idő alatt szeretne megtérülést. Ahhoz mennyi vevő kell, mennyi átlag vásárlással, nettó nyereséget számolva. Ha tudja mennyi vevő kell mekkora vásárlással, ahhoz megállapíthat egy napi költséget amelyet a napi árukészlet vagy x idejű anyag készlet vásárlásához forgat. Illetve felállíthat egy stratégiát ami a szükséges számú vásárló és azok megfelelő átlag vásárlásához szükséges. Az is fontos, hogy fizikailag ki is tudja ezt szolgálni és fizikailag a bolti is tudjon ennyi vevőt fogadni. Például a pénztárhoz álló sornak is van egy kapacitása, a vevő fejében tudat alatt. Ritka esetben állunk sorba ha nem férünk a boltba. Ha a sor a pultra merőleges ritka esetben állunk be akkor, ha a pult hosszában nem férünk el. Az is ritka, hogy sorba álljunk, ha pénztártól például polcokkal kialakított folyosó véget ér. Általában nem állunk be akkor sem, ha hátunk mögött nem tudna elsétálni legalább egy ember úgy, hogy még mögötte is maradjon hely. Persze ezeket van úgy hogy megszegjük néhányan, sok ember viszont ilyenkor nem áll be a sorba vagy nem megy be a boltba.

Ha már itt tartunk, még egy érdekesség, akkor sem megyünk be szívesen egy ismeretlen üzletbe, ha az üres. -Ez a csoport bizalom elve. -Piaci zöldségeseknél például jól megfigyelheted, két tök egyforma, zöldséges, az egyiknél a pultra merőlegesen végig áll a sor. A másik üresen szobrozik. Az új vevő inkább be áll egy olyan sorba, amelyben még a pult szélességében elfér. Ha nincs ilyen inkább beáll az üreshez, mintsem kilógjon a pult hosszából. Kivéve azokat az eseteket amikor valaki célirányosan az adott zöldségeshez megy. Amint az üresnél megáll legalább 1-2 ember, utána az üres zöldséges sora a pult szélességében nagyon hamar megtelik. Egyébként persze a túl tömött boltokat is kihagyjuk.

A siker tehát az ilyen apróságok ismeretén és kalkulálásán is múlik.

Ha már tudja mennyi ügyfelet tud kiszolgálni..:

Nagyon egyszerű példa, például szórólapon hirdet annak van egy bizonyos eredményessége százalékban. Olyan akciót talál ki, amely a szükséges átlag vásárlásra ösztönöz. Ezek után annyi szórólapot szór ki, amennyi %-ban a várt eredményességet hozza és persze ennek a költségét is be kalkulálja. Ám ez csak egy módszer a sok közül. A szórólap hatékonysága természetesen rendkívül alacsony,sokszor a kukában végzi, de ágazatonként van egy becsülhető hatékonysága.

Teljesen más módszer, mint kinyitni a boltot teli rakni árúval és várni, hogy egyáltalán mi lesz. A pékárú az pont egy olyan valami aminél kezdetben nagyon nehéz megbecsülni a napi fogyást. Vagy túl kevés lesz és elpártolnak a vevők, mert úgy is megveszi máshol. Vagy túl sok lesz és a vesztesége megeszi a hasznát. Ezért számára nagyon fontos, hogy várható forgalmát valamilyen szinten tervezni tudja. Úgy se sikerül pontosan, később azonban ez tapasztalatok birtokában pontosítható. Sokan ezért sütnek helyben az igénynek megfelelően, mert szinte bármely időpontban friss és az igényekhez lehet igazítani a készletet.

Amúgy tetszik ahogy kiszámoltad, főleg ahhoz képest, hogy azt írtad nem értesz hozzá. Az a gond, hogy sokan akik bele vágnak valamibe, az ilyen jellegű tervezésre nem gondolnak. Ezért vállalkozásukat gyakorlatilag a jó szerencsére bízzák.

Köszi.

Nos igen, egyetértek, hogy sok a változó, én abból indultam ki amit tudtam a kérdésből.

Az tuti, hogy előretervezés és üzleti modell nélkül nem szabad(na) elindulni.

Az előtervezés pl az amit levezettem a másik link alatt, amikor számolgatsz egy sort, hogy mi mennyibe fog kerülni, mennyid van, stb. Illetve előregondolkozol, a jövőbe tekintesz kicsit.

Gondolj bele. Alapítok egy céget. Utána majd eldöntöm, hogy mit fogok csinálni. Aztán rájövök, hogy másmilyen cégforma kellett volna, más tevékenységi körökkel, más székhelyen, vagy egyszerűen később kellett volna megalapítani, stb. Előre kellett volna gondolkodnom. Persze ez sokkal részletesebb téma, de szerintem érted te.

Az üzleti modell szintén egy tervezés mielőtt belevágnál élesben. Felépíted a céget elméleti szinten.

Szerintem ez egész jól leírja:

[link]