Tapasztaltátok már, hogy saját barátaitok, családotok stb. húznak vissza?

Természetesen mindenki tapasztalta. Azonban minden éremnek két oldala van. Az emberek gondolkodása általában helyzeti, ténymegállapító. A világot pedig mindenki a saját nézőpontjából értékeli.

Szüleid, rokonaid barátaid nézőpontjából például egy biztos munkahely a boldogulás kulcsa. A te nézőpontodban viszont valami olyasmi van, hogy valami olyasmit szeretnél, amelyben például a jövedelmed összhangban áll az erőfeszítéseiddel. Bármivel is foglalkozzál, abban erre lehetőséged van, azonban az nem egy helyzet, hanem egy folyamat. Te hiába dolgozol sokat, erőfeszítéseidnek később lesz mások által értékelhető eredménye. Mivel az ő nézőpontjukból a jelen helyzetben nincs eredmény, számukra te nem dolgozol, lusta vagy és nem érted meg, hogy az amivel te foglalkozol nem működik Számodra pedig teszem azt, a biztos munkahely a 40 évig tartó mókus kerék nem működik -Gondolom, hiszen a saját vállalkozás topicba írtál.

A helyzetedben nem is az a borzasztó, hogy akkor "húznak vissza", amikor látszólag semmi nem sikerül, hanem akkor, ha te valamilyen számodra jelentős eredményt érsz el. Ezt tudat alatt csinálják, ugyanis a sikered felett érzett öröm, további lendületet ad ahhoz a tevékenységhez amivel te foglalkozol. Tudnod kell, hogy ez nem irigység és nem is negatív hozzáállás. Szeretteid egyszerűen igyekeznek elérni, hogy a "siker modelljüket" kövesd, ezzel akarnak megvédeni, a kudarctól. Az, hogy ők így gondolkoznak teljesen normális, hiszen ha nem így gondolkoznának, téged eleve sikeres vállalkozók neveltek volna fel, eleve ilyen barátaid lennének és ilyen ismerőseid. Vagy csak nem tudtak volna felnevelni.

Ha azt szeretnéd, hogy mások megértsék a te nézőpontodat, előbb neked kell megértened az övékét. Amit a családotól te megkaptál, lehet, hogy az neked kevés és amit te teszel, azt értük is teszed, ám amit idáig a családod érted tett, az esetleg erejükön felül való és lehet, hogy te már eleve sokkal jobban élsz, mint ők éltek ennyi idős korukban. Mindazt amit neked megadtak, kemény munka és biztos munkahely nélkül nem érték volna el. Ha ezekre a dolgokra te úgy tekintesz, mint számodra nem kívánatos dolgok, akkor nem tiszteled az ő erőfeszítéseiket, és nehezen várhatod, hogy ők tiszteljék a te erőfeszítéseidet. Ha szeretteid eddig érted való küzdelmét, te valamilyen nem követendő példaként értékeled, akkor te több energiát fogsz arra használni, hogy a saját nézőpontodat, hitedet, célodat megvéd, mint amennyit a sikered, célod érdekében befektetsz. Ha a nézőpontjukat elfogadod és értékeled az ő küzdelmüket, sőt példaként értékeled ezt a küzdelmet, akkor te mindezt felhasználhatod erőként a saját céljaid érdekében végzet munkában. Mert valójában ők nagyon is sikeresek abban amit csinálnak, csak éppen ezt te nem értékeled sikerként, mert számodra a siker mást jelent. Ugyanis nem egy jól menő vállalkozásból megélni, teljesítmény, hanem, éjjel-nappal dolgozva kevés fizetésből rengeteg számlát fizetni, és szeretteinket becsülettel támogatni. Na és persze egy induló vagy rosszul menő vállalkozást nyerseségessé felküzdeni is teljesítmény. -Ám nekik ebben nincs tapasztalatuk, az előbbiben viszont annál több.

Tehát ha elfogadod az ő nézőpontjukat és nem harcolsz ellenük, ha azon vagy, hogy minél előbb számukra is értékelhető eredményt mutass fel és ezt az eredményt fel is tudod mutatni, nem csak beszélsz róla, akkor támogatni fognak. Mert a családod alapesetben a te érdekeidet nézi, csak éppen a saját nézőpontjából, egy általuk eddig leélt élet tapasztalataival. Lehet, hogy hosszú távon a te stratégiád nyerőbb, ám rövid távon most a családodnak szüksége lenne a támogatásodra egy biztos jövedelemre, amit egy vállalkozás hosszabb távon megadhat, ám rövid távon, amíg nyereségessé nem teszed, nem alkalmas arra, hogy a családodat támogasd, már pedig rövid távon is meg kell élni valamiből, ahhoz, hogy hosszú távon sikeres lehess. Tehát szeretteid, most a velük töltött időért és egy a család számára biztos jövedelemért harcolnak, érted is, mert hiszik, hogy ez neked jó. Nem pedig ellened. Neked ezt kell megértened. A facsemete amit te most ültettél, azon lehet, hogy bőven lesz gyümölcs, de abból a gyümölcsből te sem tudsz enni még évekig és másoknak sem tudsz enni adni belőle. A tetteid eredményei azok, amikkel majd te eléred, hogy egy magasabb jövedelmed legyen. Ezért, neked sajnos úgy kell küzdened a céljaidért, hogy el kell fogadnod, a többiek nézőpontját és azt, hogy ez teljesen normális.

Ha nincs elegendő bevételed még, abból amivel foglalkozol, akkor családodnak valójában, áldozatokat kell hoznia érted, anyagilag és időben is. Hiszen esetleg a veled töltött idejükről kell lemondani, egy olyan dolog miatt, ami számukra nem hoz látható eredményt. Én is voltam ilyen cipőben, ám amint tetteim eredményt hoztak, támogattak a céljaimban és soha többé senkinek nem jutott eszébe, hogy megkérdőjelezzen bármit amibe belevágok. Ám ehhez nekem is meg kellett tanulnom tisztelni a családom erőfeszítéseit és nézőpontjukat.

Családodnak pedig azt kell megértenie, hogy a biztos munkahely egy másik nézőpontból egy jól működő vállalkozás. Ők biztos munkahelyet azért tudtak találni,mert valaki létre hozta azt, sokszor erején felül küzdve. Azaz ti ugyanazt akarjátok valójában, csak egy teljesen más nézőpontból, teljesen más élettapasztalatokkal. Fordítsd a harcod az eredményekre és nem a célodban való hit másoktól való megvédésére és nem a családod meggyőzésére. Így az eredményeid fogják megalapozni azt, hogy téged ne lehessen visszahúzni és, hogy mások is bízzanak az általad végzet munkában. Addig tudnak ugyanis visszahúzni, amíg eredményeid magadnak és másoknak nem felelnek meg. Amikor majd a te fádon termő gyümölcsből tudsz adni másoknak és megelégedéssel fogyasztanak belőle, akkor nem lesz többé ilyen problémád.

Próbáld egy picit az ő szemszögükből nézni: Sokat dolgozol és jelenleg lehet, hogy nincsenek jelentősebb anyagi eredményei. Lehet erre irigynek lenni ? Szerintem nem. Lehet ezt értetlenül fogadni ? Szerintem igen. Hiszen számodra meg esetleg alkalmazottként nincs értelme dolgozni, ők még is azt teszik, te meg ezt fogadod értetlenül, nem igaz ?

Engem úgy tartottak lustának, hogy a saját vállalkozásomban akkor már napi 16 órát dolgoztam. Ám a vállalkozásba vissza kellett forgatnom amit keresek. Csak keveset kerestem. Aztán elmagyaráztam a családnak, hogy ez a munkám, úgy nőttem fel, hogy bármit szerettem volna, nem lehetett, mert azt a választ kaptam, hogy nem telik rá. Pedig becsülettel dolgoztak érte a szüleim, hogy meglegyen, de nem lett, mert abból a munkából annyit kerestek, mert ez volt a munkájuk és a biztos munkahelyet választották, ezért nem váltottak állást. Én ezt választottam, és én ebből most ennyit keresek és becsülettel megdolgozom érte. Most a családom szeretett volna többet kapni, ahogy anno ennek idején én is, de jelenleg ebből ennyire telik, és ez a munkahely biztos,mert magamat nem verem át, magamat nem rúgom ki és amíg marad pénz, nekem is jut, manapság ugyanis nem létezik biztos munkahely. Mellé felmutattam némi eredményt, bevételt és onnantól támogattak és soha többé, senkinek nem jutott eszébe, "visszahúzni". Elfogadták, hogy ez a munkám, és sokat dolgozom és ma már az egész család élvezi ennek az eredményét. Ám ahhoz, hogy béke legyen, sokszor, szükségem volt a hosszabb útra, plusz munkákat elvállalva, olyan dolgokat is megtenni, amik nem illettek a célomba, de a családomnak, akkor és ott elegendő bevételt hoztak.

Ma már, bárki akinek célja van a családból, hozzám fordul tanácsért. -Viszont nem volt ez mindig így. Ám ehhez eredményeket kellett felmutatni. Ha pedig valaki az eredményeidre lesz irigy, akkor azt kell tudnod, hogy az eredményeke irigyli ugyan, de a hozzávezető utat, kemény munkát már nem, és rajta csak mosolyogni tudsz majd, de nem fog visszahúzni. Amíg nem tudod mások erőfeszítéseit és eredményeit értékelni, és a sajátodat sem, addig a célodba vetett hited és lendületed igen törékeny valami és addig nagyon bosszant, ha úgy mond ilyen módon húznak vissza, később viszont nem lesz ilyen gondod. Amikor a családod megkér, hogy akkor most töltsd meg a hűtőt az induló vállalkozásodból keresett pénzeddel, az csak azért negatív, mert még nem tudod megtenni.Amíg a hütő nem abból a pénzből telik meg, addig el kell fogadnod, ezt az értetlenséget, ha viszont igen, akkor joggal fogadhatod értetlenül, főleg abban az esetben, ha családoddal is elegendő időt tudsz eltölteni. A vállalkozások 80-90%-a veszteséges, az alkalmazottak 80-90%-a pedig nehezen tud megélni a fizetéséből, így aztán mindkét oldalban van valami közös. Fizetésből megélni is szép teljesítmény és egy vállalkozást nyereségessé tenni is az. Azt kell keresni ami közös a célért való küzdelemben és nem azt ami különbözik, így jobban el fogja fogadni a családod azt, amivel foglalkozol.

Igen, tinikent is sokat vartak el tolem.

De fiatal felnottkent egyenesen ramzuditottak sokmindent amit egy egyetemistara nem kene...

Besokalltam.

Apamat 1 eve lassan nem is lattam.

Keresztszuleimet lassan 2 ev alatt 1 orara kb.

Nagymamamat aki leribancozta anyamat es allandoan ezt kellett hallgatnom gyerekkent is meg hogy en is milyen romlott vagyok meg anyad k.rvaja az vagy. Nah ot sztem 3 eve nem lattam.

Sok volt amit velem csinaltak.

Erzelmileg.

Koszonom, most mar felnott vagyok. Enyem a dontes hol vagyok. Mit teszek. Hat nem is lattok xD

Persze most mar akarnanak.

Meg hat a kicsi lany elott eleg fenyes jovo all.

Hat nem, hozzam senki kolyke nem fog jonni kulfoldre nyaralni, se Londonba, se Miamiba kesobb. Ezt bszhatjak.

Most am Londonban vagyok. Miamiba 5 ev mulva megyek az orvosi utan.

Amit itthon nem sikerult megcsinalni, mert dolgozzal meg minden xar

Aztan csodalkoznak hogy nem kedvelem oket.

Anyam talan meg segitett, de vele is jo volt az alkesz pasijanal lakni... a hulye szabalyaival.

Anyukammal meg talalkozom.

De 5 perc alatt kikeszit.

Szoval o az akit meg elviselek.

A pasijat kerulom.

Es apamekkal elmeletileg jovoheten hugom ballagasan talalkozunk. Semmi kedvem sincs hozza...