Totálisan semmi jövedelem, megtakarítás mellett hogyan indulhatnék el?

"Azt hallom, olvasom, ha semmi bevételem sincs, akkor is van havi 70 ezer forint körüli becsengetni való.

De miből? Hogyan tudok így munkahelyet teremteni magamnak?"

Hát, először is oszlassunk el egy félreértést. A vállalkozói lét az nem arra való, hogy ha az állam nem ad munkát, akkor JOBB HÍJÁN az leszel. Az egyéni vállalkozókról szóló törvény is ezzel kezdődik:

"2. § (1) Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, SAJÁT GAZDASÁGI KOCKÁZATVÁLLALÁS MELLETT folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet."

Saját gazdasági kockázatvállalás mellett. Ez a kulcsszó. Ez nem egy közmunkaprogram, vagy segélyszerűség ha egyszer nincs más, hanem egy üzleti lehetőség, amin bukni is lehet, mi több, életed végéig el lehet adósodni. Van néhány flasztert áruló, kéregető hajléktalan az aluljárókban, aki bukott vállalkozó, bejelentetten már nem is nagyon érné meg dolgozni nekik, mert a fizetésük felét úgyis rögtön tiltanák, vagy úgy süllyedtek ide, hogy adózási szempontok miatt mindent a nőjük nevére írattak, a menyecske meg szépen meglépett a szajréval :P

Ezt a tevékenységet úgy kellett volna a remény egy kis szikrájával elkezdeni, hogy KORÁBBAN gyűjtögetted volna a fizetésedet, minden hónapban félreraksz belőle egy kicsit, és mikor összejön pár százezer-millió megtakarítás, akkor AZT kockára téve elindítod a vállalkozást, amiből fenntartod az első néhány hónapban, amíg beindul, aztán ha éjt nappallá téve gürizel, akkor utána esetleg nullszaldóssá teheted, na és aztán, további hónapok kemény munkája meg szervezése után, esetleg már nyereséges is lehetsz, és a profitból már talán alkalmazottakat is tudsz fizetni, hogy ne neked kelljen mindent egyedül csinálni napi 20 órában. De az első hónapok ezek (nagy tőke nélkül, amivel már kezdetben tudsz mondjuk alkalmazottakat fizetni): MINDENT neked kell csinálni, megszervezni, és úgy, hogy tudod, hogy ez csak viszi a pénzt. De azért csinálod, mert abban bízol, hogy később majd megismernek, és beindul, és akkor majd profitot hoz.

Úgy, hogy semmi megtakarításod nincs, se munkád... úgy felejtsd ezt el! Csak még mélyebbre rántod vele magad. Hitelt ugye nem ad senki jövedelem nélkül, egyébként viszont a járulékokat akkor is fizetni kell havonta, ha nulla bevételed is van.

Most válság is van. Az embereknek nincs pénzük, kevesebbszer járnak még fodrászhoz is, minden vállalkozás döglődik, még a már bejáratottak is, nemhogy az indulók!

Tudom, hogy rossz, mikor nincs kiút, de ez akkor se egy nonpluszultra lehetőség ha nem ad senki munkát, hanem egy kőkemény gazdasági kockázatra folytatott tevékenység, amit ha nem tudsz finanszírozni, azzal minuszba is mehetsz, amit be is fognak hajtani amit tudnak, letiltva minden jövőbeli jövedelmed felét, elárverezve a vagyonodat és az ingóságaidat, és a többi. Ne csináld!

Majd akkor esetleg, ha egyenesbe jöttél, és van kockára tehető tartalékod, mert van a nullánál is rosszabb...

A tegnapelőtt 22:07-es hozzászóló, ha jó szándékkal is, de nagyon mellélőtt. A vállalkozás nagyon nem azt jelenti, amit ott kifejt.

Az idézett törvénycikkel a fő probléma, hogy jogászok írták, akik nem fogalmakat definiálnak, hanem jogszabályokat alkotnak. Az idézett passzus lehet, hogy alkalmas egy jogi vita eldöntésére, vagy más jogszabályok megfogalmazására, de a vállalkozás fogalmának megértésében kifejezetten nem segít.

Ha egyáltalán van értelme a nagybetűvel kiemelt résznek, akkor sem az, hogy a vállalkozónak komoly pénzügyi kockázatot kell vállalnia, csupán az, hogy az esetleges kockázatokat nem vállalja automatikusan más helyette. Ebben különbözik az alkalmazottól Az ő kockázatainak egy részét átvállalja a munkáltató.

A vállalkozás elsőorban a több felelősségről szól. Ha például vízvezetékszereléssel akarsz foglalkozni, megteheted egy cég alkalmazottjaként: megfizetnek, hogy rendelkezésre állsz, cserébe ha van munka, elvégzed, és az értékének kis részét kapod meg. Vállalkozóként te döntheted el, hogy elvégzed-e a munkát, és ha elvégezted a munkád értékét te kapod meg, cserébe ha nincs munkád, pénzed sem lesz. Ennyiről szól, nem többről. Miután nagyobb a felelősséged a saját sorsod iránt, te magad teszed meg a lépéseket, hogy a munkádra megrendelőt találj, nem a munkáltatód által alkalmazott másik ember. Értelemszerűen emiatt nem elég, ha a vízvezetékszereléshez értesz, meg kell tudnod élni a piacon.

Ugyanez a helyzet könyvelőként, fogorvosként, tanárként, hidegburkolóként, jogászként, tolmácsként, takarítónként, kozmetikusként is, meg még rengeteg egyéb szakmában. A vállalkozói lét és az alkalmazotti lét között ugyanezek a különbségek vannak. Szakmánként természetesen jelentősen eltérhet, hogy milyen költséggel lehet elindítani, de erre is létezhet rengeteg konstrukció.

Az alkalmazotti és a vállalkozói lét közűl egyikre sem mondanám, hogy jobb vagy rosszabb. Számos érv szól pro és kontra. Azonban az egyik lehetséges érv nagyon is lehet az, hogy alkalmazottként nem akarnak lehetőséget adni az embernek. Nem akar téged alkalmazni a fordítóiroda? Fogod magad, és meghirdeted, hogy fordítást vállalsz. Esetleg felhívod azokat az embereket, cégeket, intézményeket, akik megrendelőid lehetnek, és elmondod nekik, hogy számíthatnak rád. Ha kitartó vagy, lesznek megrendelőid. Ha jó munkát végzel és kitartó maradsz, lesz referenciád és mégtöbb megrendelőd. Nem azon múlt a sorsod, hogy a 2-3 potenciális munkáltató hajlandó-e alkalmazni téged, hanem azon, hogy a többszáz potenciális megrendelőt hajlandó voltál megkeresni, és megtartottál közűlük néhányat.

Kérdező! Ha azon dilemmázol, hogy próbálkozz-e vállalkozóként megélni, akkor igen, vágj bele bátran. Azonban tedd ésszel. Az iménti hozzászóló által leírt problémák valódiak, de nem megoldhatatlanok.